Ugrás a tartalomhoz

Matematikai versenyfeladatok

Makó Zita, Szilágyi Ibolya, Téglási Ilona

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

Matematikai versenyek kezdetei

Matematikai versenyek kezdetei

A KöMaL-ban a feladatokon és cikkeken kívül évtizedekre visszamenőleg nyomon követhetők a magyar matematika és fizika oktatásában nagy szerepet játszó országos és nemzetközi versenyek. Néhány ilyen versenypélda KöMaL-feladatként is megjelent, a legtöbbször azonban a versenybeszámolók őrzik, hogy hol, mikor, milyen eredményekkel és milyen feladatokkal rendeztek matematika vagy fizikaversenyt, az utóbbi években számítástechnika, illetve komplex tanulmányi versenyeket. Talán legfontosabb országos versenyünk az 1894-ben Mathematikai és Physikai Társulat tanulóversenyeként alapított országos matematikaverseny (megalapítása szerencsésen egybeesett a folyóirat indulásával). Ennek a versenynek az utódja ma a Kürschák József Matematikai Tanulóverseny, amelyet akkor olyan matematikusok szerveztek, mint Rados Gusztáv, Kőnig Gyula és Kürschák József. Az ő révükön honosodott meg a matematika versenyek szervezeti formája, színvonalas rendezése. Sok később világhírt szerzett matematikusunk nevét őrzik a versenyek beszámolói.

A versenyt minden évben ősszel rendezték az abban az évben érettségizettek részére, három feladattal. 1894 és 1913 között mindig megjelent a beszámoló a lapban a Társulat versenyének díjazottairól, a feladatokról és a megoldásokról, melyek a feladat kitűzése után egy későbbi számban jelentek meg. Ugyancsak rendszeresen tudósított a folyóirat az 1924 és 1938 között megrendezett versenyekről. 1925-ben nevezték a lapban először ezt a versenyt „Eötvös Loránd” matematikai tanulóversenynek. Időközben megalapították a matematikaverseny fizika párját is: 1925-ben a fizikaverseny is Eötvös nevét viseli. 1926-1939-ig Károly Iréneusz paptanár nevét vette fel a matematikához hasonló feltételekkel indított fizikaverseny. A II. világháború után, 1947-ben kivételesen Bolyai János Tanulóverseny néven indították el ezt a matematikaversenyt, 1949-től pedig új nevet kapott Kürschák József egyetemi tanárról, a verseny korábbi lelkes szervezőjéről. Ettől kezdődően rendszeresen tudósított a Középiskolai Matematikai Lapok a Kürschák versenyekről. 1956 őszén a forradalom miatt elmaradt a verseny, azóta azonban újra minden évben indulhatnak rajta nemcsak az érettségizettek, de a fiatalabbak is. Báró Eötvös Loránd nevét a fizikaverseny vette át 1952-től. A fizika rovat megalakulása, 1959 óta minden évben lehet olvasni az Eötvös Loránd fizikai tanulóversenyről.

Fordulatot jelentett a matematikaoktatásban az Országos Középiskolai Tanáregylet és Beke Manó kezdeményezésére a Matematikai Reformbizottság megalakulása 1906-ban, melynek célja a tanterv (1899-1926 között az úgynevezett Wlassich-féle tanterv volt érvényben, melynek központi témája a függvényfogalom volt) megreformálása, a matematika újabb területeinek, eredményeinek beemelése volt a középiskolai tananyagba.

A bizottság tagjai között megtaláljuk Kopp Lajost, Rados Ignácot és Rátz Lászlót, az ő nevük pedig garanciát jelentett arra, hogy a reformok a matematika tanításának színvonalasabbá tételét hozzák magukkal.

Az első Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 1923-ban indult matematikából, a középiskola utolsó osztályaiba járóknak. A versenyekről szóló beszámolók 1924 és 1938 között jelentek meg a lapban. 1927-től a fizika (illetve természettan) versenyek tételeit is közölte a lap. 1947-ben újra kezdődött e tavaszi verseny számozása, sőt 1952-ben Rákosi Mátyásról, a kor híres-hírhedt politikus vezéréről nevezték el a Tanulóversenyt. Ma ezeket a versenyeket tekintjük az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) elődeinek. 1950-ben új matematikaverseny indult a 15-16 éves korosztály részére, a Középiskolai Matematikai Lapok országos tanulóversenyeként, ezt tekintjük ma az első Arany Dániel Tanulóversenynek, amely azóta szintén minden évben megrendezésre került. Kivételes rangjuk van az 1959 óta megrendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáknak. Az ezekről szóló beszámolók, minden évben részletes, megjegyzésekkel kiegészített megoldások megtalálhatók a KöMaL archívumában a talán legrangosabb világverseny példáiról.