Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

János, Mika

Eszterházy Károly Főiskola

Zoltán, Utasi

Eszterházy Károly Főiskola

Csaba, Biró

Eszterházy Károly Főiskola

Erika, Pénzesné Kónya

Eszterházy Károly Főiskola

Copyright 2011, EKF Mat.- Inf. Int.

2011


Tartalom

1. A távérzékelés alapjainak áttekintése
1.1 A digitális képrögzítés módszerei
2. A felbontás kérdése
2.1 Térbeli felbontás
2.2Időbeli felbontás
2.3Spektrális felbontás
2.4A felbontás paramétereinek összefüggései
3.A távérzékelési rendszerek műszaki paramétereinek áttekintése
3.1Földi szegmensek
3.2Műholdak paraméterei
1.Az elektromágneses sugárzás (CCR Tutorial, 2011 nyomán)
1.1Az elektromágneses spektrum (színkép)
1.2 Példák a spektrális tulajdonságok kihasználására
2.Sugárzás – felszín (tárgy) kölcsönhatás (Csathó É., 2003 nyomán)
3.A spektrális felbontás
4.A Meteorosat MSG megfigyelési sávjai
1. Távérzékelés és digitális képfeldolgozás történelmi aspektusai
2. Információelméleti alapismeretek
3.A kommunikációs csatorna jellemzői
4. Digitális jelfeldolgozás
5. Digitális kép
6. A képfeldolgozás matematikai alapjai
7. Fourier-transzformáció
8. Konvolúciós módszerek
1. Digitális képek alapvető jellemzői
1.1 Felbontás, rétegek
1.2Színmélység
2. Színterek
2.1 RGB, CMY, CMYK és a HSV/HSB színterek
2.2 Színterek közötti konverziók
1. Bevezetés
2.Hisztogram
3. Hisztogram széthúzás és kiegyenlítés
4. Szűrések
5. Lineáris szűrés
6. Rank és medián szűrők
7. Élkeresés
8. Élek keresése gradiens vektor használatával
9. Élek keresése Laplace operátor használatával
10. Tömörítési eljárások
10.1Veszteségmentes tömörítési eljárások
10.2Veszteséges tömörítési eljárások
1.A műholdfelvételek adatszintjei
2. A műholdfelvételek beszerzési lehetőségei
3. Az 1B szintű adatok alapján tematikus térkép szerkesztése
3.1 A felvétel dokumentációja
3.2A felvétel megjelenítése
3.3Kompozitok
3.4Az űrfelvétel módosítási-javítási lehetőségei
3.5 Osztályozás
3.6 Statisztika, lekérdezés
4. A raszteres és vektoros geometria adattípus alkalmazási lehetőségei
1. Műholdképek az ultra-rövidtávú előrejelzés (nowcasting) szolgálatában
2. Meteorológiai műholdak a számszerű előrejelzésben
1. Környezeti célú műholdak
2. A Meteosat műholdak lehetőségei
3. Az izlandi vulkáni hamu megfigyelése Európában (Kocsis et al., 2010 nyomán)
4. Az antropogén aeroszolok megfigyelése
1.A domborzat kvantitatív felmérése
1.1A műholdas helymeghatározás
1.2Az SRTM digitális adatbázis
2.Geomorfológiai és hidrológiai alkalmazások
2.1A felszín kvantitatív jellemzőinek változása
2.2Hidrológiai elemek változása
1.A növényzet, mint objektum szerepe a távérzékelésben
2. Vegetációs index fogalma. Vegetációs index csoportok
3. A távérzékelési módszerek alkalmazásának lépései a növényzet vizsgálatában
1.Mi a biodiverzitás?
2. Az európai CORINE LandCover
3.Erdők és természetközeli területek
3.1Erdők
3.2Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet
3.3 Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek
4.Vizenyős területek
4.1 Belső (szárazföldi) vizenyős területek
4.2Tengermelléki vizenyős területek
5.Ökológiai folyosók
6. Károk felmérése űrfelvételekkel
1. A külső éghajlati kényszerek detektálása
2. Változások magában az éghajlatban
3. A modellekben reprodukált éghajlat tesztelése
4. A klímamodellek érzékenységének tesztelése
5. Éghajlati célból is végzett egyéb műholdas megfigyelések
1. OLV Az EUMETSAT ismertetése (Putsay és Kocsis, 2010 nyomán)
2. OLV Az európai operatív meteorológiai műholdak
2.1OLV Második Generációs METEOSAT holdak
2.2 OLV MetOp - Európa első poláris meteorológiai műholdja
3. OLV. Az EUMETSAT szolgáltatásai (Putsay és Kocsis, 2010 nyomán)
4. OLV. Az EUMETCast műszaki paraméterei