Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

6. Károk felmérése űrfelvételekkel

6. Károk felmérése űrfelvételekkel

A távérzékelés alkalmas gyomnövények, kártevők és természeti jelenségek által, a növényzetben okozott károk felmérésére is, többek között például a vadak és jég okozta károk, illetve a kukoricabogár lárvájának, vagy a gyapjaslepke kártételének monitorozására. A növények állapota, illetve struktúrájuk változása jól megfigyelhető optikai és radar űrfelvételek együttes felhasználásával.

Parlagfű kimutatás

A jelentős allergiás tüneteket kiváltó parlagfű hatalmas problémákat okoz a Kárpát-medencében. Pollenje a legmagasabb koncentrációban van jelen a nyári hónapokban, így az ezzel kapcsolatos egészségügyi kiadások és a gazdasági kár is jelentős. 2005 óta folyik állami szinten is a közérdekű védekezés a gyomnövény ellen. A közérdekű védekezés keretein belül a FÖMI űrfelvételeken alapuló veszélyeztetettségi térképeket készít az ország legfertőzöttebb vidékeire koncentrálva évente operatív üzemben. A haszonnövények jól felismerhető fejlődésű ciklusuk alapján több időpontú, multispektrális űrfelvételekkel jól azonosíthatók, azonban a gyomnövények és így a parlagfű esetén ez, irreguláris fejlődésük és sporadikus megjelenésük miatt, jóval összetettebb feladat. Ezért a parlagfű kimutatása jóval bonyolultabb, mint a kultúrnövényeké. A NÖVMON program bázisán egy új módszertan került kidolgozásra az országos távérzékeléses parlagfű veszélyeztetettségi térképek előállítására, amely igazodott a program követelményeihez és a pénzügyi korlátokhoz.

Nagyfelbontású űrfelvétel idősorok alapján a parlagfű szezonban, a megkövetelt pontossággal, jól monitorozható a mezőgazdasági területek gyom fertőzöttsége időben többször is országos kiterjesztésben (Mikus G. et al 2011).

Kukoricabogár lárvakártétel felmérés (2007-2008)

2007-ben a nagy szárazságon túl az amerikai kukoricabogár kártétele is hozzájárult a nagyon alacsony kukoricaterméshez. A károsítások eredményeként helyenként akár 60-70%-os terméskieséssel is számolni kellett. A kukoricabogarak felszaporodását jelentősen segíti a monokultúrás (több éven keresztül történő) kukoricatermesztés. A FÖMI kialakította a kukoricabogár lárvakártétel azonosítására szolgáló, az optikai és radar űrfelvétel idősorok együttes kiértékelésén alapuló módszertanát és regionális mintaterületen (Békés megye) annak tesztelését is elvégezte. Az optikai űrfelvételek alapján egyrészt a kukoricatáblák azonosítása, másrészt a károsodás által okozott stressz kimutatása történt meg. A polarimetrikus radar felvételek bevonásával a károsodott kukoricatáblákon észlelt rendezetlenség kimutatása vált lehetővé. A több éven keresztül monokultúrás kukoricatáblák és az adott évben kukoricabogárral fertőzött táblák közötti kapcsolat vizsgálatával fertőzés veszélyeztetettségi térkép állítható elő. A visszamenőleges táblaszintű vizsgálatok, valamint a kifejlesztett eljárás operatív tesztelése során elért eredmények igazolták a célkitűzéseket. Tehát lehetséges olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a kukoricabogár lárvakártétel távérzékeléses módszerrel, jó hatékonysággal (80%-os pontossággal) azonosítható.

A gyapjaslepke kártétel űrfelvételeken alapuló monitorozása

A Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) 2004-ben kísérleti jelleggel kezdődött. A Magyar Űrkutatási Iroda által meghirdetett 2005. évi űrkutatási témapályázat elnyerésével további vizsgálatok indultak az erdőkárosítás távérzékeléses monitorozására a Balaton térségében több forrású és több időpontú űrfelvételek kiértékelésével. A szuper felbontású űrfelvétel (IKONOS) bevonásával folytatott kistérségi vizsgálatok során az erdők és az azok szomszédságában lévő mezőgazdasági területek (szőlők, gyümölcsösök) gyapjaslepke általi károsodásának felmérése történt meg.

XIII.Meteorológiai műholdak a klímaváltozás kutatásában

A műholdak térbeli fedése és gyakori megfigyelés lehetősége közül az éghajlati alkalmazások főként az előbbit hasznosítják. Az alábbiakban négy csoportban ismertetjük, hogy a műholdas megfigyelések milyen vonatkozásban játszanak szerepet az éghajlat és annak változásai megfigyelésében. Elsőként az éghajlat módosulását okozó, ún. külső kényszereket tekintjük át. Mivel azonban a légköri aeroszol-részecskék hatásával már a 8. fejezetben foglalkoztunk, s az üvegházgázok térbeli változékonysága csekély, vagyis e gázok a felszínről is kielégítően megfigyelhetőek, e pontban a napállandó műholdakról megfigyelt ingadozásaira szorítkozunk.

Ezután az éghajlat változásai közül három tényezőt emelünk ki, a léghőmérsékletet, amelynek a légkör különböző szintjein megfigyelt változásai megerősítik a globális melegedés felszínen megfigyelt tényét. Ha pedig az óceánok szintjét kizárólag a kikötői mérésekből általánosítanánk, akkor ki lennénk téve a geo-tektonikai mozgások geodetikus hatásainak, valamint világóceán légkör keltette mozgásai miatti hibáknak.

Az éghajlati alkalmazások harmadik csoportját a klímamodellek azon tesztelése alkotja, hogy a modellek képesek-e visszaadni az egyes változók tényleges jelenlegi értékét illetve annak múltbeli változásait. Természetesen nem minden teszt eredménye kedvező. Ellenpéldát a negyedik alkalmazás, a modellek visszacsatolásainak ellenőrzésénél mutatunk be, amelyben azt vizsgáljuk, hogy a légkör sugárzási mérlegét alakító legfontosabb visszacsatolások erőssége megegyezik-e a műholdról megfigyelt és a modellekben használt értékek összevetésében.