Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

5.Ökológiai folyosók

5.Ökológiai folyosók

Ahhoz, hogy a magterületeken élő fajok populációi kommunikálni tudjanak egymással, el kell jutniuk egymáshoz. Ez az ökológiai folyosók rendszerén keresztül történik. De milyen értelemben beszélhetünk ökológiai folyosókról? Elvileg természetes körülmények között is léteznek ökológiai folyosók, funkcionálisan és fizikailag is. A migrációra kényszerült fajok az izoláló hatású élőhelyeken keresztül is képesek áthatolni, mivel egy-egy faj többféle élőhelyi feltételt is el tud viselni, azokkal – legalább rövid időre - konform módon képes viselkedni. Másrészt térszerkezetileg az ún. folyosókat hasonló típusú élőhelyek (habitatok) "elérhető" közelségű rendszere építheti fel, ahol a lépésről lépésre haladás lehetősége biztosított.

Természetesesen a folyosó mindig relatív fogalom és a faj tulajdonságaitól függ, hogy egy-egy élőhely folyosó vagy éppen barrier a vizsgált élőlény számára. Univerzális folyosó tehát nincs. Az ökológiai folyosók értelmezése tehát csak rendkívül dinamikus szemléletben képzelhető el, ugyanakkor felrajzolásuknak különleges jelentősége van a barrierek meghatározásában és esetleges elhárításában.

Élőhelyek, ökológiai folyosók

E dinamikus fogalom megfelelő értelmezéséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik azoknak a fajoknak az egyedeit tartja szem előtt, amelyek életritmusuk szerint meghatározott helyváltoztató mozgást végeznek, a másik az egyes fajok elterjedésével kapcsolatos.

Ökológiai folyosók definiálása az egyes fajok szempontjából

Az ökológia folyosó a faj egyedeinek élet- és szaporodási feltételeit kielégíteni képes, azonos vagy különböző élőhelyeket összekötő tér azon része, amelyen keresztül az összeköttetés megvalósulhat.

Itt tehát nem szükséges, hogy a folyosó azonos típusú élőhelyeket kössön össze, hiszen a migráció oka sok esetben éppen a különböző típusú élőhelyek felkeresése, táplálékszerzés vagy szaporodáscéljából.

Az egyes fajok szempontjából a folyosókat célszerű a helyváltoztatás mértékével jellemezni. Amíg egyes fajok, pl. vándormadarak, halak, egyes lepkék stb. kontinensek között vándorolnak, s ezer kilométereket képesek rövid idő alatt megtenni, addig mások csak helyi mozgásokat végeznek. Ebből a szempontból a folyosókat léptékük szerint a következőképpen osztályozhatjuk:

  1. Interkontinentális folyosók

  2. Kontinentális folyosók

  3. Regionális folyosók

  4. Lokális folyosók

Interkontinentális és kontinentális léptékű folyosók

Ebbe a típusba tartoznak, pl. a madarak migrációs útvonalai. A vándorló fajok migrációs útvonalait, táplálkozó- és pihenőhelyeit nemzetközi méretekben is védeni kell. Erről rendelkezik többek között a Bonni Egyezmény is. Több magyarországi terület, pl. a Fertő-Hanság vidéke, a Balaton és Velencei-tó, továbbá az Alföld vizes területei nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségűek.

A globális vizsgálatokban a távérzékelés, ezen belül az űrfelvételek és a kis méretarányú légifényképek a legfontosabb információhordozók. Ezek nélkül elképzelhetetlen a feladat megvalósítása. A földi munka többnyire az előkészítő feladatokra, mint pl. interpretációs kulcsok kidolgozására, tréning területek kiválasztására korlátozódik.