Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

3.Erdők és természetközeli területek

3.Erdők és természetközeli területek

3.1Erdők

Lomblevelű erdők

Elsősorban lomblevelű fákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt (a legtöbb esetben) cserjék és lágyszárúak alkotta szintek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.

Tűlevelű erdők

Fenyőfákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt gyakran cserjék és lágyszárúak alkotta szintek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.

Vegyes erdők

Azonos arányban lomb- és tűlevelű fákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt (a legtöbb esetben) cserjék és lágyszárúak alkotta szint ek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.

3.2Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet

Természetes gyepek, természet-közeli rétek

Többnyire gyenge hozamú füves területek. Ide sorolandók az alföldi száraz és/vagy gyenge termőképességű gyepek, valamint a meredek és változatos domborzatú, nagyüzemileg művelhetetlen területeken előforduló száraz gyepek. Ez utóbbiak sziklakibúvásokkal, tüskés, bozótos területekkel keveredhetnek.

Törpecserjés, cserjés területek, fenyérek

Alacsony és zárt formációk, melyek főként bokrokból, cserjékből és fűszerű növényekből állnak (hangafüvek, szeder, rekettye [Genista], zanótfélék [Cytisus, Ulex] stb.). Olyan területeken alakulnak ki, ahol a talaj szegényes tápanyag kínálata (a sok csapadék okozta kilúgozás miatt) nem teszi lehetővé az erdősülést. (Magyarországon nem jellemző kategória, esetleg a Ny-Dunántúlon fordul elő hektár körüli folt mérettel.)

Keménylevelű (Sclerophyl) növényzet

Keménylevelű fa-szerű növényzet. Ide tartoznak a sűrű [mediterrán] bozótosok, mészkőfennsíkok. Mediterrán bozótos (maquis): sűrű, különböző cserjékből álló növényegyüttes, mely a savanyú kémhatású talajt borítja.

Garrigue: a mediterrán mészkőfennsíkok nem összefüggő bokros növénytársulásai, melyek gyakran a következő fajokból állnak: kermesz-tölgy, szamócabokrok [Arbutus], levendula, kakukkfű, fehér bodorrózsa [Cistus]. Néhány különálló fa is előfordulhat.

Átmeneti erdős-cserjés területek

Cserjés és lágyszárú növényzet, elszórtan fákkal. Formációk, melyek vagy az erdő leromlásával, vagy az erdő újratelepítésével ill. újraképződésével állnak elő.

3.3 Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek

Homokos tengerpartok, dűnék, homok

Homokos tengerpartok, dűnék és homokos vagy kavicsos térségek szárazföldi vagy tengerparti környezetben, ideértve a hegyi patak jellegű folyók apadási medreit. Minimális szélesség: 100 m.

Csupasz sziklák

Omladékok, sziklafalak, sziklák, kőzetkibúvások.

Ritkás növényzet

Ide tartoznak a sztyeppék, tundrák, alpi területek és a terméketlen eróziós vidékek (badlands).

Leégett területek

A közelmúltban tűz által érintett területek (jelenleg is dominánsan sötét színnel).

Gleccserek, örök hó

A gleccserek vagy az örök hó által fedett területek.