Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

1.Mi a biodiverzitás?

1.Mi a biodiverzitás?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hivatalos állásfoglalása szerint „A biodiverzitás a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatosságát foglalja magába. Jelenleg a biodiverzitás egyenletes elveszítését éljük át, ami úgy a természet világára, mint az emberi jólétre nézve mélyreható következményekkel jár együtt”.

A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség az élőlények különböző szintű változatosságát jelenti a fajokon belül, fajok között és az ökoszisztémák szintjén egyaránt (CBD5).A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot. Osvaldo Sala és munkatársai (2009) szerint a biodiverzitás alapvető módon befolyásolja életminőségünket, pl. az emberi egészséget (12.1 ábra).

12.1 ábra: Összesített térkép az ökoszisztémák értékeléséről (R. Costanza et al. 1997)

Az ökoszisztémák és egyes elemeik:

• kielégítik alapvető életszükségleteinket, mint az élelmiszer, a tiszta levegő és víz;

• a biológiai kontroll segítségével gátolják a betegségek terjedését;

• gyógyszeralapanyagokkal látnak el, melyek segítségünkre vannak a betegségek megelőzésében és gyógyításában;

• mentális egészségünk megőrzéséhez járulnak hozzá a rekreációs és terápiás lehetőségek biztosításával (Török K. 2011, Costanza R., et al. 2010)

A legfőbb okok, melyek felelőssé tehetők a biodiverzitás csökkenéséért:

  1. Élőhelyek pusztulása: A nagyobb biomokat – esőerdőket, szavannákat, fenyőerdőket – már 20-50%-ban átalakítottuk, elsősorban mezőgazdasági- és lakóterületté, vagy ipari célból.

  2. Szennyezés (pl. a tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei): A mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a faj csökkenéshez közvetve és közvetlenül – talajjavító szerek nitrátjai és foszfátjai bekerülnek a talajba, a vízben megváltoztatva az élőhelyek eltartó képességét és abiotikus jellemzőit.

Ezen kívül előfordulhat fény- és zajszennyezés is.

  1. Kizsákmányolás

Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat)

Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat a szennyezésen kívül, vadászat, stb.)

  1. Útépítés, felújítások

  2. Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)

  3. Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérhet egy kritikushőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel.

Számos nemzetközi stratégia és politika tartalmaz a környezet védelmére és a biodiverzitás megőrzésére irányuló célkitűzést. Ezek némelyike nagyon specifikus és világos célra összpontosít. Az Európai Természetvédelmi Központ (European Centre for Nature Conservation – ECNC) készített egy leltárt az európai monitorozó hálózatokról, a hangsúlyt a terület alapú hálózatokra helyezve.

A lista nagyjából 20 különböző kezdeményezést tartalmaz, a monitorozó rendszereket is beleszámítva, ami jelzi a már elindított kezdeményezések széles körét. Monitorozó tevékenységet, indikátorok kiválasztását és a biodiverzitás állapotáról, trendjeiről, hatótényezőiről és más kapcsolódó kérdésekről szóló jelentéseket megköveteli több, EU-s politika és jogszabály, pán-európai és nemzetközi egyezmény (többek között a Conventionon Biological Diversity, az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye).