Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

2.Geomorfológiai és hidrológiai alkalmazások

2.Geomorfológiai és hidrológiai alkalmazások

2.1A felszín kvantitatív jellemzőinek változása

Az előzőekben bemutatott alkalmazások úgymond egy pillanatfelvételt tükröznek. A valóságban azonban a felszín állandó változásban van, melynek okai lehetnek természetesek vagy antropogén eredetűek, illetve e kettő kölcsönhatásából eredőek. A kisebb volumenű változások akár földfelszíni geodéziai eljárásokkal is nyomon követhetők, de a terület növekedésével az ehhez szükséges idő- és energiaigény rohamosan növekszik: egyedüli megoldást az űreszközök használta jelenti.

Természeti katasztrófák okozhatnak nagy területre kiterjedő, jelentős változásokat. Ezek közül a földrengések alapvetően és tartósan képesek megváltoztatni egy terület arculatát, s itt nemcsak a lokális jelenségekre kell gondolni (pl. kéregrepedések, csuszamlások), hanem kiterjedt régiók magassága is megváltozhat. A régmúlt eseményei közül ismertek olyan haváriák, amelyek következtében például a tengerparti városok víz alá kerültek. Napjainkban a kéregmozgások nemcsak horizontális irányban határozhatók meg milliméteres pontossággal (a kőzetlemezek vándorlásából adódóan), hanem vertikálisan is. A 10.3 ábra a 2010-ben Haitin, a főváros körzetében óriási pusztítást okozó földrengés által kiváltott süllyedéseket és emelkedéseket mutatja.

10.3 ábra: A felszín vertikális elmozdulása Haiti déli részén a 2010-es földrengés következtében (NASA)

2.2Hidrológiai elemek változása

A felszíni vizek szintjének változás rendszerint jelentős problémákat okoz, legyen szó akár süllyedésről, akár emelkedésről, mivel a népesség egy jelentős része ezek határához települt. A tengerszint periodikus változása (az árapály) kezdetektől ismert, az ehhez való alkalmazkodás többé-kevésbé sikeres és megvalósítható. A tengerszint napjainkban tapasztalható, egyre gyorsuló ütemű emelkedése azonban már új, jelentős kihívás elé állítja az embereket. A szárazföldi vizek szintje ennél sokkal gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változik, jelentős károkat okozva. Ezért az árvizek lehetséges elöntési övezetének meghatározása, az árhullámok folyamatos nyomon követése fontos feladat. Előbbihez a felszín minél pontosabb magasságának meghatározása szükséges, melyből digitális domborzatmodellek szerkeszthetők, melyeken modellezhetők különböző vízhozamok mellett az elöntés kiterjedése, de megfelelő paraméterek és modellek alkalmazásával még az olyan váratlan helyzetek és következményeik is szimulálhatók, mint például egy gátszakadás esetén bekövetkező elárasztás. A 10.4 ábra egy árvíz lehetséges következményeit, a potenciálisan árvízveszélyes területeket mutatja egy kínai mintaterületen.

10.4 ábra: Potenciálisan árvízveszélyes területek a Xi Jiang (Kína) folyó mentén (sötétkék: normál vízszint, világoskék: elöntött területek, piros: települések) (ESA)

Nemcsak a vízfelületek kiterjedése, hanem azok fizikai és kémia paraméterei is meghatározhatók műholdak segítségével. A globális problémákat okozó El Nino jelenség (a Csendes-óceán vizének karácsony környékén történő felmelegedése) csak ily módon figyelhető meg teljes egészében (10.5 ábra)

10.5 ábra: Az El Nino jelenség okozta óceánhőmérséklet-változás (NASA)

Ellenőrző kérdések

Önellenőrző kérdések:

Hogyan működik a GPS rendszer?

Milyen elven készült az SRTM?

Említsen példákat az űrfelvételek hidrológiai célú alkalmazására!

Teszt:

Milyen pályán találhatók a GPS műholdak?

a, Geostacionárius

b, Kvázipoláris

Milyen pontosságú az SRTM?

a, 90 m

b, 50 m

Az óceán vizének melyik paramétere változik jelentős mértékben az El Nino jelenség idején?

a, Vízszint

b, Hőmérséklet

XI.A növénytakaró műholdas távérzékelése