Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

3. Az izlandi vulkáni hamu megfigyelése Európában (Kocsis et al., 2010 nyomán)

3. Az izlandi vulkáni hamu megfigyelése Európában (Kocsis et al., 2010 nyomán)

Az európai légi közlekedést megbénító vulkáni hamu az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörésének köszönhető, mely április 14-én a kora délutáni órákban robbanásszerűen tört ki, az azt megelőző földrengések után. A 2010. április 14-én kiszabadult hamufelhő légköri magasságát legalább 8000 méterre becsülték. Izland környékén ekkor a nyugatias szelek domináltak, melyek a hamufelhőt keletre, a kontinens irányába fújták. Április 15-én érte el a felhő Észak-Európát, mely eredményeként több repteret is le kellett zárni.

Az izlandi vulkán kitörését az Európai Meteorológiai Műholdakat üzemeltető Szervezet, az EUMETSAT operatív műholdjának, a Meteosat-9 műholdnak a képein az OMSZ-nál folyamatosan nyomon követték. Mivel a különböző hullámhosszakon a légkör, és a légkörben található komponensek (jelen esetben a vulkáni hamu) sugárzási jellemzői eltérőek, a csatornák kombinálásával több összetevőről is kaphatunk információt. Ahhoz tehát, hogy a Meteosat műhold képein a vulkáni hamu láthatóvá váljék, az EUMETSAT kollégái kompozit képeket készítettek. E kompozit képeken az alábbi objektumokat lehet azonosítani (9.3 ábra):

Felhők:

Piros, narancs-sárga, rózsaszín - hamufelhő (koncentrációtól függően) Barna - magas, vastag felhők (a felhőtetőn jégkristályok vannak) Fekete - magas, vékony, áttetsző jégfelhők Barnás-sárga - középszintű felhők Zöld - középszintű vékony, áttetsző felhők Sárga, zöldes-sárga - alacsonyszintű vízfelhők

Felszín:

Kékes ill. halvány rózsaszínes - derült föld vagy tengerfelszín (kékes – nedvesebb azalsó légréteg; halvány rózsaszín - szárazabb az alsó légréteg) Fehéres lilás foltok - derült sivatag nappal Sárgás lilás rózsaszínes foltok - derült sivatag éjszaka

A 9.4 ábrán az április 16-án reggel készült helyzetet látjuk. Ekkorra a felhő már Németország, Lengyelország és Finnország fölé került. A nap folyamán a hamufelhő tovább haladt Csehország irányába, majd estére már Szlovákiát és Ausztriát is elérte.

Az EUMETSAT poláris műholdat is üzemeltet, a MetOp-A műholdat 2006. október 19-én lőtték fel. A poláris műholdak egy adott területet átlagosan csak naponta kétszer látnak. Előnyük viszont, hogy pályájuk a Földhöz jóval közelebb esik, így a rajtuk lévő műszerek közelebbről látják a földfelszínt, és a légkört, így nagyobb felbontású és pontosabb méréseket tudnak végezni. A MetOp-on több mint 10 különböző műszer található.

Ezek közül a GOME-2 és az IASI műszerek képesek a vulkáni hamu detektálására, sőt mennyiségi jellemzésére. A GOME-2 műszer a Földről műhold felé érkező a légkörről és a felszínről visszavert szórt sugárzást méri az ultraibolya, és a látható fény tartományában (240 - 790 nm); 4 csatornában vesz fel spektrumot. Elsősorban légköri ózonkoncentráció és ózonprofil mérésére fejlesztették ki, mivel azonban a légköri aeroszolnak is jelentős elnyelése, szórása van ezeken a hullámhosszakon, alkalmas a vulkáni porfelhő detektálására is.

A 9.5 ábrán a GOME-2 műszerből számolt AAI (Aerosol Absorbing Index, aeroszol elnyelési index) indexet mutatjuk be. Ezen jól megfigyelhető a vulkáni adott napi helyzete (e képek egymás mögé helyezésével a felhő mozgása, és szétterjedése) Európa felett. A következő napi képen az is látható volt, hogy a vulkán április 17-én ismét jelentős mennyiségű hamut bocsátott a légkörbe.

Ugyanakkor, ha a 9.1 alfejezetben jelzett eszközökkel megfigyelt anyagösszetételt is tanulmányoznánk (a kutatók annak idején megtették), akkor abból láthatnánk, hogy a vulkáni kitörés az éghajlatot nagyobb léptékben befolyásoló más anyagokat, elsősorban a sugárzási mérleget befolyásoló gázokat nem bocsátott ki.

9.4 ábra: A METEOSAT-9 por kompozit képe 2010. április 16-én, 06:40 UTC-kor.

9.5 ábra: MetOp-A GOME-2 aeroszol elnyelési index, 2010. április 16.