Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

2. A Meteosat műholdak lehetőségei

2. A Meteosat műholdak lehetőségei

Különösen hasznosnak bizonyultak a műholdak az ózonlyuk időszakos alakulásának nyomon követésében. E gáz megfigyelésére már az EUMETSAT operatív műholdjai alapján is jó lehetőség kínálkozik.

Függőleges légoszlopban található összmennyiségre vonatkozó produktumok A teljes légkörre vonatkozó ózon és egyéb nyomgázok mennyiségének meghatározása a GOME-2 műszer mérései alapján történik. A GOME-2 spektrométer, az UV és a látható tartományokban mér. A szórt napsugárzás spektrumát méri, és az elnyelő gázok spektrumvonalai alapján határozza meg a mennyiségüket. A csoport munkálatai a teljes ózon és NO2 produktumok előállításával kezdődtek, 2009 januárjától a teljes ózon, NO2, SO2, valamint a troposzférikus ózon és NO2 produktumok operatív módon rendelkezésre állnak. Ezen produktumok „near-real-time” (3 órával a mérés után) az EUMETCast adásán keresztül is elérhetőek.

Az ózon profil meghatározása is a GOME-2 mérései alapján történik. A 8.2. ábrán láthatunk egy példát. A produktum jelenleg „near-real-time” elérhető a EUMETCast-on keresztül, illetve „offline” megrendelhető az UMARF archívumból. A MetOp műholdon még egy ózon szondázására alkalmas műszer található: az IASI. A két műszer (GOME-2 és IASI) eltérő technikát alkalmaz a vertikális profil meghatározására: az IASI a Föld hőmérsékleti sugárzását méri az infravörös tartományban (3,65-15,5), míg a GOME-2 a visszavert napsugárzást.

9.2 ábra: Ózon profil, 2008 február 2. Térbeli metszet Szibéria, Japán, Fülöp-szigetek, Indonézia, Ausztrália

és az Antarktisz felett. (Forrás: EUMETSAT, válogatás: Putsay M. és Kocsis Zs., 2009)

Az IASI érzékenysége a troposzféra turbulencia mentes középső és felső rétegeiben a legjobb, míg a GOME-2 érzékenysége a felső sztratoszférában.

Két különböző felszíni UV produktumot állít elő az O3M SAF: a near-real-time verzióban UV indexet számolnak. Ebből a derült égre vonatkozó UV index már operatív, a borult égre vonatkozó még fejlesztés alatt áll. Az offline verzióban az UV index mellett többféle UV sugárzási dózist számolnak (9.3. ábra). A GOME-2 és AVHRR adatokból állítják elő a produktumot, azaz a MetOp-on található két különböző műszer adatait kombinálják. Ez a produktum figyelembe veszi a felhők hatását is.

Az ábrán megfigyelhetjük, hogy a napsugarak dőlésszögéből adódó csillagászati különbségek határozottan zonális jelleget kényszerítenek rá a becsült napi UV sugárzás itt bemutatott dózisára. Ehhez képest a felhőzetből adód különbségek havi átlagban (!) kevésbé jelentősek. Nem volna helyes ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a nyári legmagasabb napállás idején az északi féltekén a térítőkig húzódik fel a maximális napállás, azaz a mostani Egyenlítő-közeli sáv. Valamint azt sem, hogy mindez havi átlagban igaz, miközben az emberi bőr a legmagasabb besugárzás idején már 15-20 perces folyamatos napozás nyomán károsodhat!

9.3 ábra: Napi UV sugárzási dózis a felszínen, 2008. április 1. (Forrás: EUMETSAT.)