Ugrás a tartalomhoz

Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása

Mika János, Utasi Zoltán, Biró Csaba, Pénzesné Kónya Erika (2011)

EKF TTK

4.A Meteorosat MSG megfigyelési sávjai

4.A Meteorosat MSG megfigyelési sávjai

2002-ben felbocsátották az első második generációs Meteosat holdat, az MSG-1-et (Meteosat-8), 2005-ben pedig az MSG-2-t (Meteosat-9). A második generációs Meteosat holdakat technikailag fejlettebb műszerekkel szerelték fel. Arra fejlesztették ki, hogy mind az időjárás előrejelzés (nowcasting, numerikus előrejelzés), mind a klímakutatás igényeit kielégítsék.

A műhold fő műszere a SEVIRI (Spinning Enhanced Visible and Infrared Imager, Látható és Infravörös Leképező Berendezés), mely 12 spektrális csatornában érzékeli a bejövő elektromágneses sugárzást, 3 km-es (11 látható és infravörös csatorna) és 1 km-es (egy nagyfelbontású látható csatorna) területi felbontásban (3.1 táblázat). A műhold a látótartományát, azaz a fél földgömböt 15 perc alatt szkenneli, tapogatja végig. Korábban összesen csak három csatornán történtek a mérések, kisebb területi felbontásban és a teljes félgömböt 30 perc alatt tudta végignézni.

Az MSG is tengelye körül forgó hold.. Az MSG holdak térbeli felbontását is finomították a korábbiakhoz képest. 11 csatornában a műhold alatti pontban (nadír) a felbontás 3 km. A nagyfelbontású látható csatornában pedig 1km-es a mintavételezés a nadírban, de adatmennyiségi korlátok miatt csak a fél földtányérról készülnek képek, nyugat-keleti irányban.

A SEVIRI műszernek 8 spektrális sávja van a termális infravörös tartományban, 3 a napsugárzás tartományában, és egy széles hullámhossz tartományú, nagy térbeli felbontású látható sáv. Az I. táblázat további részleteket nyújt a csatornákról és legfontosabb felhasználási területeikről (Putsay M. és Kocsis Zs., 2009)

3.1. táblázat: A SEVIRI műszer sávjainak jellemzői és fő alkalmazási területeik

Csatorna

A tartomány jellemzői (µm)

Fő alkalmazási lehetőségek

cen

min

max

1.

VIS0.6

0,635

0,56

0,71

felszín, felhők, szélmezők

2.

VIS0.8

0,81

0,74

0,88

felszín, felhők, szélmezők

3.

NIR1.6

1,64

1,50

1,78

felszín, felhő-fázis

4.

IR3.9

3,90

3,48

4,36

felszín, felhők, köd, szélmezők

5.

WV6.2

6,25

5,35

7,15

vízgőz, magas szintű felhők, légköri instabilitás

6.

WV7.3

7,35

6,85

7,85

vízgőz, légköri instabilitás

7.

IR8.7

8,70

8,30

9,1

felszín, felhők, légköri instabilitás

8.

IR9.7

9,66

9,38

9,94

ózon

9.

IR10.8

10,80

9,80

11.80

felszín, felhők, szélmezők, légköri instabilitás

10.

IR12.0

12,00

11,00

13,00

felszín, felhők, légköri instabilitás

11.

IR13.4

13,40

12,40

14,40

Cirrus felhők magassága, légköri instabilitás

12.

HRV

szélessávú látható(kb. 0,4 – 1,1 µm)

felszín, felhők

Összehasonlításul a Meteosat műhold infra csatornája (10,5-12,5 m) az MSG 9. és 10. csatornáját fogja át. A Meteosat vízgőz csatornáját az 5. és 6. csatorna (5,7-7,1 m) tartalmazza. Az 1. és 2. csatorna kb. a Meteosat látható sávját (0,5-0,9 m) bontja ketté, míg a 12. csatorna valamivel szélesebb ennél. A többi csatorna a Meteosat sorozatban teljesen új hullámhosszakat jelent.

A 3. és 4. csatornák alapján elkülöníthetők a víz és jég tetejű felhők, illetve mód nyílik a ködös vagy alacsony felhővel borított területek detektálására. A 11. infra csatorna CO2 elnyelési sávban mér, a cirrus felhők magasságának meghatározásában van segítségünkre, ezen kívül felhasználjuk a légköri instabilitás számításánál, a sztratoszféra hőmérsékletének becslésénél és a 3,9 m csatorna CO2 korrekciójához. Az ózon elnyelési tartományában mérő 8. infra csatorna újdonság a geostacionárius holdak eszközei között is, a légkör teljes ózontartalmáról nyújt információt. Ezen kívül használható a sztratoszféra dinamikai folyamatainak megfigyelésére és a tropopauza szintjének meghatározására is.

IV.A műholdas távérzékelés informatikai alapjai I.

Ezt a fejezetet egy rövid történelmi áttekintéssel kezdjük, megemlítve a távérzékelés és digitális képfeldolgozás fontosabb fordulópontjait, mérföldköveit. Ezt követően röviden összefoglaljuk az információval, adatátvitellel kapcsolatos elméleti alapfogalmakat. Végül megismerkedünk a digitális képfeldolgozás folyamatával, röviden kitérve matematikai hátterére.