Ugrás a tartalomhoz

A globális népesedés humánökológiája

Patkós Csaba

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

II. Leckék, foglalkozások[5] A világ népességének néhány jellemzője

II. Leckék, foglalkozások[5] A világ népességének néhány jellemzője

Célkitűzés (A lecke céljának rövid meghatározása.)

A lecke célja a világ népességének néhány alapvető jellemzőjének a bemutatása, Különösen fontos annak érzékeltetése, hogy az emberiség nem egyenletesen helyezkedik el a Földön. Ennek okai természeti és társadalmi tényezők is lehetnek. Az emberi populációk korszerkezete fontos következményekkel lesz a jövő körülményeire. Bemutatásra kerülnek még a Világ népességénekm nyelvi és vallási eloszlása, illetve a migráció néhány alapvető jellemzője.

Tartalom  

A világ népességének térbeli eloszlása. A Föld lakosságának korstruktúrája. Nyelvek és vallások a világon. Migráció.

A tananyag kifejtése.

A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint:

  1. Leírások (törzsanyag)

3.1. A világ népességének térbeli eloszlása

A világ népességének térbeli eloszlása természetesen nem egyenletes. Napjainkban a harmadik világ bizonyos országai a legdinamikusabban változó népességű zónák. Szemléletesen fogalmazva 1000 újszülöttből 600 Ázsiában, 200 Afrikában, 150 Amerikában (75%-ban Latin-Amerikában), 45 Európában, 5 Ausztráliában és Óceániában.

Jelenleg az egyenetlen demográfiai növekedés legnagyobb problémái az alábbiakban ragadhatók meg:

  1. A világ népességének 80%-a a fejlődő országokban él

  2. A világnépesség 25%-a éhezik vagy hiányosan táplált

  3. A kiskorúak több mint 30%-a alultáplált

  4. A rossz közegészségügyi viszonyok miatt rendkívül sok gyermek hal meg

  5. Az összes ember mintegy 25%-nak nincs egészséges ivóvize

  6. Megtermelt jövedelem 80%-t a népesség 20%-a fogyasztja el

  7. Fegyverkezésre még mindig nagyságrendekkel többet költ s világ mint pld. családtervezésre

A népességrobbanásnak súlyos következményei vannak számos más terület alakulására is:

  1. A természeti erőforrások kimerülése, a földhasznosítás megoldatlan és sokszor fokozódó konfliktusai

  2. Az urbanizáció fejlődő országokban lezajló módja feszültségeket kelt a településhálózatban, a természeti és épített környezetben

  3. A jelentős népességnövekedést nem követi az élelmiszertermelés gyarapodása, így romlik az emberek élelmiszerellátása.

  4. A zsúfoltság és az alultápláltság elősegíti a járványok terjedését

  5. A romló életkörülmények előidézik a tömeges migráció folyamatainak megerősödését

  6. A társadalmi konfliktusok extrém formái (polgárháború, etnikai kisebbségek és nők drasztikus elnyomása) megjelennek

  7. A szociális háló és a közszolgáltatások kiépítetlensége tömegeket és generációkat sodor kilátástalan helyzetbe

  8. Az erőforrások gazdaságkori kiaknázására jellemző a gyorsaság és a környezeti szempontok tudatos vagy öntudatlan semmibe vétele. A lég- és vízszennyezés, a mérgek felhalmozódása vagy éppen a talajerózió ma még beláthatatlan következményekkel fogja sújtani bolygónkat. A „születés halála” beszédes kifejezés arra utal, hogy a fajok kihalása felgyorsul, hiszen az uralkodó gazdasági szféra sajnos általában nem érdekelt a fenntartható populáció-fejlődésben.

A népességrobbanás végét láttatni kívánó elméletek között többen optimisták, például az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2125 (2130) egyensúlyba jut, eléri a 14 milliárdot, majd stagnálni kezd. Mások ugyanakkor negatívabb képet festenek, mondván hogy a Föld eltartóképessége már ma is túlhasznált, így az összeomlás a nem is olyan távoli jövőben valószínűsíthető. (ENSZ 2004)

40. ábra: A világ népességének változása területileg (Forrás: http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc - letöltve 2010. szeptember 5.)

1. táblázat: A világ legnépesebb országai (millió fő)

2000

2050

  

Kína

1285

India

1572

India

1025,1

Kína

1462

USA

285,9

USA

397

Indonézia

214,8

Pakisztán

344

Brazília

172,6

Indonézia

311

Oroszország

144,7

Nigéria

278

Pakisztán

145,0

Banglades

265

Banglades

140,4

Brazília

247

Japán

127,3

Kongói Dem. Köztársaság

203

Forrás: ENSZ (Idézi Kerényi A. 2005)

Bármelyik forgatókönyvet vesszük is alapul, megállapíthatjuk, hogy a népességszám növekedése egyre több erőforrás felhasználását jelenti (élelmiszer, ivóvíz, nyersanyagok, energia, ipari termékek, lakóhely), így erős hatással van a folyamat a mezőgazdaságra, a nyersanyag, energia kitermelésre, az ipari termelésre, a települések fejlődésére és a környezetre is.

A tudomány és a gyakorlati politika ezeknek a problémáknak a megoldására számos opciót dolgozott ki, illetve alkalmazott – időnként kellő előkészítettség nélkül. Általánosan elfogadott, hogy a lakosság oktatása és képzése, ezzel együtt pedig a felvilágosításon alapuló népességszabályozás. (Pop-Eleches, C. 2009) A népesség szabályozásának vannak természetesen ennél kevésbé humánus módszerei is, ilyen volt például az Indiában alkalmazott „kényszer-sterilizáció” folyamata, ami ugyanakkor nem érte el célját. Még ennél is brutálisabb a világszerte nagyon sok helyen és hosszú évezredeken keresztül gyakorolt csecsemőgyilkosság rendszere, amit leggyakrabban az anyák gyakoroltak. (Kilday, A.M. – Watson K. D. 2008) Igazi megoldást természetesen a teljes szocio-ökonómiai rendszer átalakítása jelentené, de ez egy nagyon hosszú, több emberöltőt kívánó folyamat.

A Föld átlagos népsűrűsége napjainkban mintegy 51 fő/km2 (2010) (A http://data.un.org/Data.aspx?d=PopDiv&f=variableID%3A14 letöltve: 2011. január.24. alapján). A demográfiai átmenet ahogy korábban már említettük a Föld egyes térségeiben máskor jelentkezett, illetve vannak bolygónknak olyan tájai, ahol az extrém természeti körülmények nem teszik lehetővé nagyobb népesség koncentrálódását. Ez alapján vannak a Földön rendkívül sűrűn és nagyon ritkán lakott területek is.

A sűrűn lakott régiókat méhkasoknak[11] is nevezi a szakirodalom, ezek napjainkban a következők:

1. Kelet-Ázsia (Népsűrűség kb. 1000 fő/km2) – földrajzilag Japán és a Koreai félsziget, illetve a Kínai-alföld tartozik ide. Mindhárom helyszínen a fejlett, gyakran teraszozó rizstermesztésre épülő mezőgazdaság volt az alap, amelyre egyre jobban elterjedve ipari kapacitások is épülnek. A rizs termesztését végző kultúrákra jellemző, hogy a növény 80-90%-ban táplálja művelőit (Braudel, F. 2004). [12] [13]Az öntözéses rizstermesztés csak szigorúan megszervezett és ellenőrzött államszervezettel együtt képes működni. A rizs sikere abban rejlik, hogy óvatos gazdálkodással ugyanaz a terület használható nagyon sokáig, gondos vízgazdálkodással fenntarthatók a magas termésátlagok, illetve hogy évente többszörös aratásra van lehetőség.

A sikereken túl a rizs monokultúrájának hátrányos hatásai is vannak. A lakosság szinte csak a sík területekre összpontosul, ahol a rizstermesztés lehetőségei optimálisak, a hegyvidékek és az alföldek közötti kapcsolatok ritkák. Sokkal erősebbek ugyanakkor a város-falu kapcsolatok, hiszen a falu látja el élelemmel az urbánus településeket, cserébe pedig városi hulladékot és emberi ürüléket kap a földek termékennyé tételéhez. (Braudel F. 2004)

Napjainkban a rizstermesztésen túl az ipari-technológiai fejlődés is jelentős szerepet játszik az itt élők eltartásában.

2. Dél-Ázsia (1000 fő/km2) – ide tartozik India és Banglades, mindkettő öntözéses mezőgazdasági kultúrája miatt. Az ipari fejlődés itt még csak szigetszerűen van jelen, így a térség jelentős részén sérülékeny a szocio-ökonómiai struktúra, természeti katasztrófák elég gyakran súlyos helyzetet idéznek elő a lakosság számára. Banglades függetlensége is – áttételesen – egy trópusi ciklon pusztításaihoz köthető. Az 1970-es katasztrófában mintegy 300.000 ember veszítette életét, a helyi lakosság úgy érezte, hogy a Pakisztánban székelő kormány nem törtődik eléggé az országrész sorsával, így csakhamar az elszakadás mellett döntött. (Weisman, S.R. 1985)

3. Nyugat-Európa (250-300 fő/km2) – földrajzilag kiterjedt területeken pld. London környékén, a Benelux államok területén vagy Németországban pld. a Ruhr-vidéken alakult ki ez a koncentráció. Eredetét tekintve egyértelműen a 18-19. századi ipari fejlődésnek köszönhető ezeknek a méhkasoknak a kialakulása. Mivel az éghajlati körülmények és a termesztett növények tulajdonságai[14] akkora termésátlagot nem tesznek lehetővé mint az ázsiai koncentrációkban, ezért a lakosság ellátására a kereskedelmen keresztül egyéb térségek élelmiszer-feleslegét is bevonták, illetve a 20. századtól kezdve az iparszerű mezőgazdasággal növelték extrém magas szintre a termésátlagokat.

41. ábra: A kereskedelem kibontakozása szükségessé tette a mértékrendszerek szabályozását – középkori eredetű városi hivatalos hosszmértékek Tangermünde városában (A szerző felvétele)

4. Észak-Amerika (250-300 fő/km2) – ezen belül is az Atlanti partvidék és a Nagy-tavak vidéke rendelkezik kiemelkedő népsűrűséggel. A koncentráció létrejöttének egyértelmű oka a térség ipari fejlődése és a helyben található erőforrások intenzív kiaknázása. Az azóta eltelt évtizedek során a térség a világgazdaság egyik fő centrumterületévé vált és foglalkoztatási szerkezetében a globális szolgáltatások jelentik a fő faktort.

Ezeken a nagyobb kiterjedésű méhkasokon kívül találunk még bolygónkon kisebb, ún. lokális gócokat, nevezetesen Jáva-szigetét, a Nílus-völgyét, a Mexikói-fennsíkot, a Donyec-medencét és Sziléziát. Ezeket vagy az ősi módszereket használó öntözéses mezőgazdaság, vagy a modern ipari fejlődés hozta létre.

A skála másik oldalán a ritkán lakott területek helyezkednek el, melyek kialakulása általában valamilyen éghajlati vagy morfológiai szélsőség jelenlétének köszönhető.

1. A hideg éghajlatú területeken a tajga éghajlattal bíró Szibéria, vagy Eurázsia vagy Kanada és Alaszka tundra területei vannak. A magashegységi klíma miatt hasonlóan ritkán benépesedettek a Himalája, Tibet és az Andok.

2. A sivatagi területek az extrém száraz és nagy hőingással bíró klíma miatt rendkívül ritkán lakottak, mint például a Szahara, a Kalahári-sivatag, az Atacama-sivatag, Ausztrália nagy belső területei, vagy éppen Belső-Ázsia száraz vidékei.

2. A trópusi esőerdők területén az éghajlat és a nehezen áthatolható növényzet nagyon sokáig gátat jelentett az emberi tevékenység elterjedésének. Napjainkban az esőerdők kiirtása a gyarapodó népesség földigényének kielégítésére folyik, ezt lehetővé pedig a viszonylag olcsó fosszilis energiákra épülő technológia teszi. Az erdőirtás utáni trópusi környezet ugyanakkor nem elég stabil egy hosszabb távon fenntartható szocioökonómiai rendszer kialakításához.

42. ábra: A Föld népsűrűségi térképe (Forrás: Papp-Váry Á. et al. 1995)

3.2. A Föld lakosságának korstruktúrája

Ebben a fejezetben a népesség jellemzői közül a korszerkezetet tekintjük át. Más fontos tulajdonságokat (pld. nemi megoszlás) a következő fejezetekben mutatunk be.

A demográfiai folyamatok meghatározzák az adott populáció népesedési jellemzőit, így például a kor szerinti megoszlást. A korfa alkalmas ábrázolási eszköz egy adott populáció kor és nem szerinti jellemzőinek összefoglalására. A korfán baloldalt a férfiak, jobboldalt pedig a nők adatait találhatjuk. A függőleges oszlop mentén ábrázoljuk a különböző korcsoportokat (1-5-10 évenkénti bontásban). A korfa alkalmas a jelen állapot analízisére, illetve az egyes cohorsok helyzetének előrevetítésével a populáció jövőjére vonatkozó elemzések is kialakíthatók.

Az egyik tipikus korfa a fejődő országokra általában jellemző piramis alakú, amit a fiatal korosztályok dominanciája jellemez a magas a születési arányszám miatt. Az idősebb korosztályok részaránya ugyanakkor elenyésző a rossz életkörülmények, gyenge egészségügyi infrastruktúra és esetleges járványok, illetve a gyakori háborúk miatt. A születéskor várható élettartam 45-50 év körülire tehető.

43. ábra: Gyarapodó, stagnáló és fogyó társadalmak korfái – Japán népességének alakulása 1950-2050 (Forrás: http://www.jillstanek.com/Japan%27s%20population%20pyramid.gif letöltve: 2011. január 26.)

A fejlett országokra jellemző korsó, vagy oszlop alakú korfa öregedő társadalmakat ábrázol. Az elkeskenyedő alap arra utal, hogy az össznépességhez képest csak kevés gyerek születik, ezért a fiatal korcsoportok aránya kicsi. A születéskor várható élettartam ezeken a területeken növekvő, ami alapjában pozitív, de a másik oldalon növekvő terheket jelent a kiterjedt társadalombiztosítási rendszerre (problémák a nyugdíjrendszerben), így az egyre kisebb létszámú számú aktív korosztályokra is. A születéskor várható élettartam körülbelül 72-82 év.

3.3 Nyelvek és vallások a világon

44. ábra: A vallás megtartó ereje – hálaadó emlékkereszt Nyúl községben (A szerző felvétele)

Bár az ún. „fejlett világra” jellemző az egyre erősebb szekularizálódás, a hagyományos vallási keretek kiürülése, a világ lakosságának nagyibbik része még mindig olyan területeken és társadalmakban él, amelyekben fontosak a vallási keretek. A fejlett világban sem egyértelmű a racionalitás diadala, hiszen a tradicionális egyházak háttérbe szorulásával a különböző szekták és egyéb „valláspótlékok” népszerűsödése figyelhető meg. Az ember nehezen változik, igénye a természetfölöttire továbbra is fontos motiváló tényező.

45. ábra: A szekularizálódó Hollandia – egykori templomból kialakított szálloda Maastrichtban (A szerző felvétele)

Az emberek fontos jellemzője azoknak a hiedelmeknek és vallásoknak az összessége, amelyekkel már a civilizáció korai szakaszában rendelkeztek, jelentőségük ugyanakkor ma sem csökkent. A vallás azért nevezhető humánökológiai jelentőségű tényezőnek, mert egyaránt jellemzi az egyént és a közösséget is. A vallások egyik fontos funkciója, hogy magyarázatot tudjon adni ember és környezetének kapcsolatára, helyünkre és szerepünkre a világban. A vallási rendszerek igazi humánökológiai komplexként a környezet valamennyi szférájára, a társadalomra és az ezeket kialakító és/vagy mozgató transzcendenciára is magyarázatot adnak. Ezen túl a vallás mint a humánökológiai gondolatmenetnek etikai hátteret adó eszköz is kulcsfontosságú lehet. A vallás és a humánökológia kapcsolatának részletezése meghaladja jelen munka kereteit. Az erre a feladatra szerveződő nemzetközi és több vallás gondolkodóit mozgósító kutatóhálózat publikációit a http://fore.research.yale.edu/religion/ (letöltve: 2011. január 28.) honlapon találhatjuk.

A világ népességének vallási összetétele ugyanakkor folyamatosan változik. A fejlett világ országai arányaikban egyre kevesebb részét tömörítik a világ lakosságának. A leggyorsabban gyarapodó térségek vallási képe ugyanakkor összetett. A szub-szaharai Afrikában például a különböző keresztény felekezetek és az iszlám terjeszekedése figyelhető meg a hagyományos, helyi törzsi vallások rovására.

46. ábra: Városkép-formáló vallásos építészet – ortodox templom Ohridban (Macedónia) (A szerző felvétele)

47. ábra: A terjedő iszlám – minaret Ohridban (A szerző felvétele)

A nyelvek egy-egy emberi populáció számára kulcsfontosságúak a környezettel folytatott interakcióban. A csúcsragadozóvá válásban a kimagasló kommunikációs képességeinknek köszönhetően sikerült számos riválisunkat megelőzni. A nyelvek a társadalmi alrendszer működésében és a különböző populációk közötti információcserében is fontos szerepet játszanak. A nyelvi ökológiát Haugen úgy definiálta, hogy az egy adott nyelv és annak környezete közötti interakciókat vizsgálja. A nyelv igazi környezete az a társadalom, ami használja azt mint speciális kódrendszert. A nyelv csupán használóinak tudatában létezik és arra való, hogy ezeket a használókat segítse a másokkal és a természettel való viszony meghatározásában (természeti és társadalmi környezet). Ennek köszönhetően ennek a nyelvi ökológiának az egyik olvasata pszichológiai: interakciók más nyelvekkel a több nyelvet használók tudatában. A másik olvasat szociológiai: interakció a társadalommal, amelyben működik mint kommunikációs csatorna. Egy nyelv ökológiáját alapvetően azok az emberek határozzák meg, akik megtanulják, használják és másoknak átadják. (Haugen, E. 1972)

48. ábra: A világ népességének vallási megoszlása (Forrás: Encyclopedia Britannica 2003 – idézi http://www.mapsorama.com/map-of-world-religions letöltve: 2011. január 28.)

49. ábra: A világ nagy nyelvcsaládjai (Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f7/Human_Language_Families_Map.PNG letöltve: 2011. január 28.)

Napjainkban a világ népességének egyre nagyobb része vesz részt a globális migrációban. Az idegen nyelvek tanulása divattá vált, ez ugyanakkor szelektíven érinti a különböző nyelveket. Az Internet és a nemzetközi tudományos szféra terjedésével ugyancsak erősödik egy nemzetközi ligua franca, egy egyszerűsített angol nyelv szerepe.

A globalizáció előrehaladásával a kulturális egységesülés egyik mellékhatásaként a nyelvek is egységesülni kezdtek. Ennek egy része a különböző szavak átvétele egyes nyelvek által, másrészt ugyanakkor azok a nyelvek veszélybe kerülhetnek, amelyeket csak kevesen beszélnek. A beszélt nyelvek száma a jövőben valószínűleg csökkenni fog, ami hasonlóan az élőlények diverzitásának csökkenéséhez, negatív jelenségnek minősíthető. (Steger, M. 2003)

3.4 Migráció

Az egyenlőtlen földrajzi megoszlás és az erőforrások eloszlásának különbségei miatt a vándorlások látványos jelenségei a globális népesedésnek. A migráció okai lehetnek a kíváncsiság és a kalandvágy, a jobb megélhetés keresése, a háborúk előli menekülés szándéka, illetve napjainkban a turizmus is egyre nagyobb tömegeket mozgat meg, ami ugyan egy ideiglenes migráció-szerű folyamat, de külsőségeiben és sokszor környezeti következményeiben is hasonló a vándorlás klasszikusabb eseteihez.

A migráció többféleképpen tipizálható, például a migránsok által megtett távolság szerint beszélhetünk kontinensek közötti (Afrika-Amerika (rabszolga kereskedelem), Európa-Ausztrália, Európa- Észak-Amerika, Európa- Dél-Amerika, Ázsia-Amerika, Ázsia-Európa, Afrika-Európa), országok közötti (Törökország-Németország, Magyarország-Svédország (orvosok), Ukrajna – Magyarország) és országon belüli (faluról városba, városból falura) típusokról. (Rédei M. 2007)

A migráció humánökológiai elméletének középpontjában az áll, hogy az emberi társadalmak szervezeti jelenségei hatással vannak (és maguk is annak hatása alatt vannak) a demográfiai tényezőkre, a városok és régiók térbeli szerkezetére. (Hawley, A. H. 1950).

A migrációt humánökológiai szempontból elemző kutatók szerint a természeti és a társadalmi környezetben beálló változások fontos okai a népesség vándorlásának. A cikkek kiemelik, hogy az ökológiai aspektusnak két eleme tűnik kulcsfontosságának. Az egyik, hogy a nagyvárosok kulcsszerepet játszanak a létfenntartás ökológiai alapjainak a humán populációk felé való közvetítésében. A másik oldalon az állam mint a humánökológiai struktúra része, újraelosztásával maga is hozzájárul a népesség eloszlásának változásához. (Hawley, A. H. 1971)

A humánökológiai elmélet szerint a nagyvárosi területek közötti migrációt, illetve a máshonnan ide történő bevándorlást úgy értelmezhetjük, mint válaszokat azokra a gazdasági lehetőségekben zajló változásokra, amelyeket a méret, a növekedés (vagy zsugorodás) vagy az időközben a foglalkoztatásban lezajló szerkezeti változás szül. A nagyvároson belüli és városok közötti (rövid és hosszútávú) migráció megkülönböztetése az első lépés hogy azonosítsuk azokat a szerkezeti jellemzőket, amelyek fontosak a mozgások különböző fajtáinak azonosításához.

50. ábra: Balkáni típusú mozgásfolyamat: válasz a globalizáció kihívásaira (?) – autópálya-menti (!) közjáték Skopje, Macedónia (A szerző felvétele)

6. animáció: Bevándorlók tüntetése Zürichben

A filmfelvételen bevándorlók tüntetése látható a svájci Zürichben, ahol az ellen tiltakoznak, hogy a hatóságok korlátozták szabadságjogaikat, amikor elkobozták szeméyli azonosító okmányaikat. Figyeljük meg a nyilatkozók rassz jegyeit és próbáljunk meg következtetni arra, hogy hányféle földrajzi térségből származnak! (A film forrása: http://www.archive.org. A film a szabadon felhasználható kategóriába tartozik.)

Összefoglalás (bekezdéscímek alapján megfogalmazva)

A Föld népessége egyenetlenül oszlik meg a szárazföldeken, akár kontinentális, akár regionális vagy országos szinten vizsgáljuk. A demográfiai robbanás súlyos társadalmi és környezeti problémákat okoz, illetve élez tovább. A lakosság növekedése a forgatókönyvek szerint néhány évtizeden belül nem fog megállni, ami súlyos következményekkel jár.  A négy nagy népesedési méhkas (Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Nyugat-Európa, Észak-Amerika) kialakulását különböző tényezőknek köszönheti. A másik oldalon azok az éghajlatilag, illetve morfológiailag szélsőséges helyzetű térségek helyezkednek el, amelyek lakatlanok, vagy csak rendkívül gyér számú emberi lakosságot tudnak eltartani.

A lakosság korstruktúrája igen értékes és érdekes információkat tartalmaz valamennyi országban. A korfa-alaptípusok között természetesen nagyon sokféle átmenet létezik, de általában három fő csoportot  szoktak megkülönböztetni.

A világ népességében rendkívül fontos jellemző még a vallási és a nyelvi eloszlás. Ez a két jelenség önmagán túlmutató (humán)ökológiai faktor.

A népesség vándorlása a történelem előtti időktől kezdve fontos jellemzője az emberiségnek. A migrációnak számos oka és következménye van.

Önellenőrző (nyitott) kérdések (bekezdéscímek alapján)

Milyen jellemzők szerint oszlik meg a térben a Föld lakossága?

Milyen következményei vannak általában a népességrobbanásnak?

Melyek a Föld legsűrűbben és legritkábban lakott térségei? Milyen tényezők okozzák ezeket az anomáliákat?

Milyen típusú korfák léteznek és mi jellemzi az egyes típusokhoz tartozó társadalmakat?

Melyek a leggyakoribba vallások a Földön?

Melyek a legelterjedtebb nyelvek a világon?

Melyek a migráció fő típusai?

Tesztkérdések (leckénként 2-3 eldöntendő, párosításos, feleletválasztásos stb.)

Melyik térség népesedési helyzetére jellemzőek az alábbi megállapítások?

a, Az öntözéses rizstermesztés után ma már az ipari fejlődés is jellemző        1. Nyugat-Európa

b, Rendkívül kényes ökológiai és szocioökonómiai egyensúly                2. Észak-Amerika

c, A 18. századi ipari fejlődés alapozta meg                                        3. Dél-Ázsia

d, Ma a globális szolgáltatások fő területe                                        4. Délkelet-Ázsia

(Megoldások: c1, d2, b3, a4)

Mely vallás dominanciája jellemző az alábbi országokra?

a, Indonézia                1. római katolikus

b, Franciaország        2. szunnita iszlám

c, Románia                3. siíta iszlám

d, Irán                        4. ortodox keresztény

(Megoldások: b1, a2, d3, c4)



[11]  A méhkasok felfoghatók egy dolgozó és építő társadalom metaforáiként is. (Ramirez J.A. 2000)

[12]  Az áramló iszapos víz nem alkalmas a maláriaszúnyog szaporodására, csak a tiszta.

[13]  Kialakulnak speciális rizsfajták egyes régiókban: Az oryza sativa fluitans például Kambodzsában elterjedt, akár 9-10 m hosszú szálakat is képes hajtani a vízszintingadozás miatt. Gyakran csónakról aratják. (Braudel F. 2004)

[14]  Természetesen történtek próbálkozások új növények meghonosítására időnként és országonként, például az Újvilág felfedezése után a kukorica és a burgonya.