Ugrás a tartalomhoz

Természetvédelmi ökológia

Dr. Bihari Zoltán, Dr. Antal Zsuzsanna, Dr. Gyüre Péter (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3. fejezet - 2. Populációbiológiai ismeretek

3. fejezet - 2. Populációbiológiai ismeretek

2.1 A populációk

A populáció fogalmát sokan sokféleképpen fogalmazták meg. Az ökológiában egy adott faj tényleges szaporodási kapcsolatban álló egyedeinek összességét nevezhetjük populációnak. Sok definícióban ehhez még hozzá teszik, hogy azonos helyen és időben együtt élő egyedekről van szó. Ez a kiegészítés bár igaz, nem nyújt plusz információt, hiszen ha tényleges szaporodási közösségről van szó, akkor azok az egyedek nyilvánvalóan egy időben és azonos helyen kell hogy éljenek. Felmerül a kérdés, hogy térben hol, valójában mekkora területen élnek egy populáció egyedei? Ha a házi verebet vesszük példaként, akkor feltehető, hogy a Debrecenben élő verebek egy populációnak tekinthetőek. Nyilvánvaló, hogy a pályaudvaron élő verebek egymással szaporodási kapcsolatban is vannak, de mivel mozgékony egyedeik vannak, így valószínű, hogy a város kilométerekkel távolabbi pontjaira is kilátogatnak, ahogyan az ott élő verebek is ellátogatnak a pályaudvarra, vagy egy harmadik helyen találkoznak. Ez azt jelenti, hogy az év, vagy az évek során ezek a verebek egymással szaporodhatnak, és feltehető, hogy rendszeres génkicserélődés van a csapatok között. Nem valószínű azonban, hogy az 50 km-re lévő Nyíregyházára rendszeresen ellátogatnának, hiszen számukra idegen erdőkön, füves legelőkön és szántóföldeken keresztül kellene repülniük, amit általában elkerülnek. A nyíregyházi verebekkel ezért nincs rendszeres genetikai kapcsolat, emiatt a nyíregyházi verebek egy különálló házi veréb-populációnak tekinthetőek.

Hogy egy populáció határa hol húzódik, azt persze csak genetikai vizsgálatokkal lehet bizonyítani, ezért az előbbi példa csak feltételezésekre épül, melyet egy genetikai analízis erősíthetne, vagy cáfolhatna meg. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy egy nagy mozgékonyságú, nagyobb testű, vándorlásra, kóborlásra hajlamos állatnak (pl. medve) a populációja nagyobb területen él, mint egy kistermetű, korlátozott mozgékonyságú, esetleg elszigetelt helyen élő faj populációja (pl. egy tó törpeharcsái).