Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

MSc szintű gazdasági tevékenységre felkészítő ismeretkörök tananyagfejlesztése – Környezettechnológia ismeretkörben

MSc szintű gazdasági tevékenységre felkészítő ismeretkörök tananyagfejlesztése – Környezettechnológia ismeretkörben

Prof. Tamás, János

Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Prof. Blaskó, Lajos

Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Karcagi Kutatóintézet

2011


Tartalom

1. I. Lágyszárú- és fásszárú energianövények termesztéstechnológiája
1. Energiaválság
2. A fosszilis tüzelőanyagok és az energianövények égetésének környezeti hatásai
Globális felmelegedési potenciál (GWP)
Globális felmelegedési potenciál (fatüzelés)
A bio-üzemanyagok hatása a szén-dioxid mérlegre
A légszennyezéssel kapcsolatos trendek Magyarországon
3. Földhasználat-változások
2. 4. Lágyszárú és fásszárú növények termesztése
4.1.Az energianövény termesztés általános kérdései
4.1.2.Az energianövény-termesztés alapfogalmai
4.1.2.Fás szárú energetikai ültetvények
4.1.3.Évelő lágyszárú növények
4.1.4.Egyéves, lágyszárú növények
3. 5. Megújuló és potenciálisan megújuló energiaforrások
5.1.Bevezetés
5.2.Megújuló energiaforrások típusai és felhasználási területei
5.3.Megújuló energiaforrások Európában és Magyarországon
5.3.1.Biomassza
5.3.2. Vízenergia
5.3.3. Geotermikus energia
5.3.4. Szélenergia
5.3.5. Napenergia, fotovoltaikus energia
Felhasznált irodalom
4. 6. A biogáztermelés mikrobiológiológiája
6.1. A mikrobiológiai folyamatokban résztvevő szervezetek
6.2. A biogáz-termelés kinetikája, mikrobiális sztöchiometria
6.3. A biogáz-termelés biokémiája
Felhasznált irodalom
5. 7. Szerves hulladékok hasznosítható energia-tartalma
7.1. A biomassza
7.2. Szerves anyagok biogáz-kihozatala
Elsődleges biomassza:
Másodlagos biomassza
Harmadlagos biomassza:
7.3. Kofermentáció hatása a biogáz-hozamokra
Felhasznált szakirodalom:
6. 8. Mezőgazdasági biogáz üzemek és anyagforgalmuk
8.1. Bevezetés
8.2.Biogáz-termelés energetikai jellemzői
Nyírbátori Regionális Biogáz Üzem
8.3.Pálhalmai Biogáz Üzem
8.4.Kenderes-Bánhalmai Biogáz Üzem
8.5.Energiafarm-mintaüzem Abonyban
Kaposvári Biogáz Üzem
8.6. Nádudvar Biogáz Erőmű Kft.
8.7. Kemenesmagasi Biogáz Üzem
8.8 Ostffyasszonyfa Biogáz Üzem
8.9. Csengersima Biogáz Üzem
8.10.Hajdúszováti Biogáz Üzem
8.11. Szarvasi Biogáz Üzem
8.12. Nagyszentjános biogáz üzem
8.13. Miskolci Biogáz Erőmű
Felhasznált szakirodalom:
7. 9. A biogáz-termelési technológiai háttere
9.1. A biogáz gyártás előnyei és hátrányai és környezeti hatásai
9.2. A biogáz-termelési technológiák csoportosítása
9.3. A biogáz hasznosítása
9.3.1. A biogáz tüzeléstechnikai alkalmazása
9.3.2. Biogáz betáplálása a földgázvezeték-rendszerbe
9.3.3.Komprimálás
9.3.4. Biogáz-tüzelés lehetősége háztartási gázkészülékekben
9.4. A biogáz értékesítése, átvételi rendszere
9.5. A biogáz tárolása, tisztítása
9.5.1.Biometán előállítása
Felhasznált szakirodalom:
8.
10. Biogáz üzemi fermentlé kezelése
10.1.A biogáz alapanyag beszállítási folyamatainak rendszere
10.2. A biogáz eredetű fermentlé elhelyező területének térinformatikai rendszere
10.3. A fermentlé kiszállítása - hasznosítása
Felhasznált irodalom:
9. 11. Szerves hulladékok újrahasznosítása (biobrikett, komposzt, szennyvíziszap)
11.1. A szennyvíziszapok
11.1.1. Integrált Vizi Közmű szemlélet
11.1.2. A vízinövényes tisztítási rendszerek
Élőgépek
11.1.3.Tavas szennyvíztisztítás
11.1.4.Szennyvíztisztító tavak üzemeltetése
11.2. A szennyvizek hasznosításának lehetőségei
11.2.1.Szennyvizek öntözése
11.2.2.A szennyvíziszapok komposztálása
11.3. Az elhelyezett szennyvíziszap közegészségügyi hatásai
11.3.1.Mikrobiális csoportok
11.3.2. Kezelések hatása
11.4. Szennyvíziszapok elhelyezési gyakorlata
11.5. Szennyvíziszap elhelyezés hatása az agrár-környezetre
11.6. A szennyvíziszap eredetű szerves anyagok hatása a talaj fizikai jellemzőire
11.7. A nehézfémek szerepe a táplálékláncban
11.8. Iszap eredetű nehézfémek mobilitását meghatározó főbb tényezők
11.9. Talaj mikrobiológia hatása a kihelyezett iszapokra és komposztokra
11.10. Szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése
11.11. A szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása
11.12.Szennyvíz iszap elhelyezés tervezése
11.12.1. Mennyiségi határértékek
11.12.2.Az iszap elhelyezéséhez szükséges terület meghatározása
11.13. Szennyvíz, szennyvíziszap és ezek felhasználásával készült termékek (komposztok, virágföldek, stb.) elhelyezésével érintett termőföldterületek mikrobiológiai ellenőrzése
11.13.1.Általános előírások
11.14.Egyéb újrahasznosítható szerves anyagok
Felhasznált irodalom
10. 12.Biobrikett és biopellet
12.1.Biomassza hasznosítása pellet kazánok segítségével
12.2.Biobrikett
12.3. Biomassza hasznosítása Stirling-motorok segítségével
Felhasznált irodalom
11. 13. Megújuló energiák műszaki technológiái 2., (Biodízel, Bioalkohol)
13.1.Magyarország biomassza potenciálja
13.2.Potenciális alapanyagok.
13.3.Területigény, feldolgozhatóság, piacképesség.
13.4. Mikrobiológiai alapok
13.5. Anyag- és energiamérlegek.
13.6.Technológiai megoldások
13.6.1.Bioetanol gyártás technológiai folyamatai
13.6.2.A növények cukortartalmának feldolgozásán alapuló technológiák
13.6.3.Bioetanol gyártás cukorrépából
13.6.4. Bioetanol gyártás cukorcirokból
13.6.5.Bioetanol gyártás csicsókából
13.6.6.Gabona alapú bioetanol gyártás technológiája
13.6.7. Lepárlási folyamatok
13.6.8. Hemicellulóz és Cellulóz alapú bioetanol gyártás
13.7. Biodízel előállítás technológiái
13.8.Energetikai jellemzők. Hatásvizsgálat.
13.9.Biztonságtechnika.
16.6.1.Biztonsági adatlapok összeállítása
13.10.Minőségbiztosítás.
13.11.Környezetbiztonság.
13.12. Illeszthetőség más technológiákhoz. Melléktermékek kezelése, hasznosítása