Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

13.6.Technológiai megoldások

13.6.Technológiai megoldások

13.6.1.Bioetanol gyártás technológiai folyamatai

A bioetanol (víztelenített alkohol) olyan alkohol alapú alternatív üzemanyag, melyet cukor, keményítő, cellulóz és hemicellulóz tartalmú növényi alapanyagokból (13.7. ábra) állítanak elő, úgy hogy a keményítőt, a cellulózt, valamint a hemicellulózt először cukorrá, majd a cukrot alkohollá alakítják át, erjesztéssel, majd és lepárolással a keletkező alkoholt lepárlással választják el.

A bioetanol előállítására világszerte alapvetően két eljárás terjedt el, a cukortartalmú növények cukortartalmából, illetve keményítő tartalmú növények keményítőjéből hagyományos szeszipari technológiával történő alkoholgyártás. A lignocellulóz alapú, „második generációs” bioetanol gyártás gazdaságosan üzemelő technológiái napjainkban vannak kialakulóban.

13.7. ábra: Bioetanol alapanyagot szolgáltató növények

13.6.2.A növények cukortartalmának feldolgozásán alapuló technológiák

Európában néhány növény jön számításba ipari méretekben cukor alapú alkoholgyártás alapanyagaként. Ezek között a fontosabbak a cukorgyártásra már régóta használt cukorrépa és az eredetileg silótakarmányként termesztett, a szélsőséges talaj és időjárási viszonyokat is tűrő cukorcirok és a nagy potenciális cukorszénhidrát hozammal rendelkező csicsóka.

13.6.3.Bioetanol gyártás cukorrépából

A szeszipari célra termesztett cukorrépa mezőgazdasági termesztési technológiája nem tér el a cukorgyártás céljára termesztettétől.

Az ipari feldolgozás első fázisában a cukorrépát mossák, majd szeletelik. A nyerscukorgyártás során a cukros lét elválasztják a növény testétől, rosttól.

Az étkezési cukorgyártás technológiai lépéstechnologiai lépéseit Szántainé. Kőhegyi K.: Cukorrépa feldolgozás című ppt. előadása mutatja be, amely elérhető az alábbi címen: http://food2.atw.hu/edes_technologia/sugar_beet_processing.ppt

Az erjedés anaerob körülmények között zajló anyagcsere folyamat, élesztő sejtekben zajlik, ahol az egyszerű cukrok enzimek segítségével biokémiai reakciók során etanollá alakulnak és CO22 szabadul fel:

C66H1212066 = 2C22H55OH + 2CO22

szőlőcukor = alkohol + széndioxid

(180g ) = (92g) + (88g)

Az erjedés után a keletkezett alkohol elválasztása, bepárlása, víztelenítése következik.

A különböző szénhidrátokból előállítható alkohol mennyiségeket a 17 . táblázat mutatja.

13.17. táblázat: 100g szénhidrátból nyerhető alkohol mennyiség. Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/erjedes/erjedes.html

A cukorrépa alapú alkoholgyártás főbb technológiai elemeit szemlélteti a 13.8. ábra. A szeszipari feldolgozás során elmaradnak a cukor fehérítését, kristályosítását célzó műveletek. A cukros lé kinyerését követi az erjesztés.

13.8. ábra: Cukorrépa alapú bioetanol gyártás technológiája és hektáronkénti elméleti alkohol hozama. http://www.plateforme-biocarburants.ch/en/infos/bioethanol.php

13.6.4. Bioetanol gyártás cukorcirokból

A cukorcirok 2-3 m magasságú, a pázsitfű félék családjába tartozó növény, amely, nagy zöldtömeget terem, szára lédús és a lé nem kristályosítható cukrot tartalmaz, A cukorcirok Magyarországon az egyik legnagyobb biomassza tömeg előállítására képes növény, melynek termesztése beilleszthető. a hagyományos kultúrák vetésforgóiba, és a kiemelkedő hozamok más kultúrákkal összevetve aránylag kis költséggel biztosíthatók. Ugyancsak kedvező, hogy a cukorcirok kevéssé érzékeny az egyre gyakoribb aszályos évek csapadékhiányára, viszonylag eredményesen termelhető szikes talajokon is (Blaskó et al, 2002., Blaskó, Balogh, 2010.). A cukorcirok energetikai hasznosítás szempontjából értékes összetevője a szárból kipréselhető nagy cukortartalmú oldat, amely biokonverziós eljárások számára alkalmas alapanyag. A hektáronként nyerhető cukor mennyisége eléri, vagy meghaladhatja az azonos területen termelhető gabonafélékből előállítható glükóz mennyiséget. http://www.cukorcirok.hu/

A cukorcirok sokoldalú energetikai felhasználási lehetőségéről ad áttekintést a 13.9. ábra.

13.9. ábra: A cukorcirok energetikai felhasználásának alternatív lehetőségei Forrás: Lau M. H. et al. http://www.afpc.tamu.edu/pubs/2/446/RR%2006-2.pdf

A hazánkban termesztett cukorcirok hibridek középhosszú és hosszú tenyészidejű csoportba tartoznak. A jelenleg forgalomban lévő hibridek cukortartalma technológiai érettség (A cukortartalom maximuma általában bugahányás kezdetén van.) idején a kipréselhető ciroklé 18-20%-a.

A középhosszú tenyészidejű cukorcirok kisebb zöldtömeget ad, a lé cukortartalma általában magasabb, a maximális cukortartalmát szeptember közepéig eléri (13.10. ábra).

13.10. ábra: Középhosszú tenyészidejű cirok hibrid cukor felhalmozódási dinamikája Forrás: Blaskó et al. (2008)

A hosszú tenyészidejű tipusok nagyobb zöldtömeget adnak, azonban a maximális cukortartalmat csak október végén, november elején érik el, várható cukorhozamuk általában nagyobb (13.11. ábra).

13.11. ábra: Hosszú tenyészidejű cirok hibrid cukorfelhalmozódási dinamikája Forrás: Blaskó et al. (2008)

Az energetikai célú cukorcirok termesztés technológiájában mindkét éréscsoportba tartozó hibrideknek helye van. Együttes alkalmazásukkal a fedolgozási szezon egy hónappal megnyújtható és a a bioetanol üzem ellátása biztonságosabbá tehető. A hosszabb tenyészidejű cirok betakarítását általában veszélyeztetik az október végén bekövetkező fagyok.

A cirok viszonylag jól tűri a csökkentett talajművelést. A 13.12. ábra hagyományos szántásos alapművelésű, valamint szántás nélküli, redukált művelés mellett termesztett cirok hibridek cukor és cukroslé kipréselése után keletkező bagaszt hozamát mutatja, miszerint kisebb cukorhozam csökkenés redukált művelés hatására csak a hosszabb tenyészidejű hibrid esetén volt.

13.12.ábra: Hosszabb tenyészidejű cirok hibrid cukor felhalmozódási dinamikája

13.13. ábra: Középhosszú és hosszú tenyészidejű cirok hibridek cukorhozama hagyományos (T) és redukált (R) talajművelés mellett réti csernozjom talajon. Forrás: Blaskó et al. (2008)

A cukorcirok sokoldalú energetikai felhasználási lehetőségéről ad áttekintést az 13.14. ábra.

13.14. ábra: Cukornád betakarító gép alkalmazása cukorcirok betakarításban Forrás: Pari L. http://www.re-si-pe.com/docs/Sweet%20Sorghum%20mechanization.pdf

A cukros lé kinyerésre csak a szárrész használható fel. A szemtermés és a levélrész feleslegesen terheli a présgépet, ugyanakkor elválasztva értékes takarmány, vagy bioenergetikai alapanyag (pl. biogáz) lehet, ezért a betakarítás során szétválasztják a bugában lévő szemtermést, a leveleket és a cukros levet tartalmazó cirokszárat (13.15. ábra).

13.15. ábra: A cukorcirok termés alkotóinak szétválasztása Forrás: Pari L. http://www.re-si-pe.com/docs/Sweet%20Sorghum%20mechanization.pdf

13.16. ábra: A cukorcirok termés-összetevőinek mennyisége és aránya olaszországi kísérletek alapján Forrás: Pari L. http://www.re-si-pe.com/docs/Sweet%20Sorghum%20mechanization.pdf

A silókukorica kombájn alkalmazása (13.17. ábra) esetén ezek az elválasztási műveletek nem oldhatók meg, ezért a további feldolgozási folyamatokban a teljes betakarított anyagmennyiség részt vesz.

13.17. ábra: Silókukorica kombájn alkalmazása cukorcirok betakarítására.Forrás: Pari L. http://www.re-si-pe.com/docs/Sweet%20Sorghum%20mechanization.pdf

A cirokszárat szecskázás nélkül (A táblázatban Pasquali and Tanesini prototípusként jelölve), illetve a 30cm-es szecskaméretet eredményező betakarító (Otma prototípusként jelölve) technológiák esetén a cukorveszteség lényegesen csökkent a kukoricasilózásban alkalmazott betakarítási módhoz képest. (18. táblázat).

13.18. táblázat: Különböző prototípus gépek alkalmazásával betakarított cirok térfogattömege és a cukorveszteségek Forrás: Pari L. http://www.re-si-pe.com/docs/Sweet%20Sorghum%20mechanization.pdf

A betakarított cirokszárból préseléssel választják ki a cukros levet. A préselési maradékot a cukornád feldolgozás során keletkező hasonló anyag mintájára a cukorcirok feldolgozásóban is „bagasznak” nevezik:

13.18. ábra: Cukros lé kinyerésére szolgáló présgép

A 13.19. ábra a cukorcirok felhasználásán alapuló bioetanol gyártás technológiai elemeit és elméleti alkohol hozamát mutatja.

13.19. ábra: Cukorcirok alapú bio-etanol gyártás technológiája és hektáronkénti elméleti alkohol hozama Forrás: http://www.plateforme-biocarburants.ch/en/infos/bioethanol.php

13.6.5.Bioetanol gyártás csicsókából

A magyar mezőgazdaságban előforduló hajtóanyag célú nyersanyagok közül az l ha-raá jutó elméleti hozam szempontjából legjelentősebb a csicsóka. A hagyományos szántóföldi növények részére kevésbé alkalmas területeken is elfogadható termésátlaggal termeszthető. Tekintettel arra, hogy a termesztés során speciális gépszükséglete van, jó energia kihozatala ellenére is csak igen körültekintő szervezéssel együtt célszerű termeszteni. Nagy biztonsággal 50-60 t/ha gumóhozam érhető el, amiből 10-15 t inulin nyerhető ki. Ez a mennyiség kb. 5000 l etanol előállításra elegendő.

Az inulint tartalmazó terményeket a keményítőt tartalmazókhoz hasonlóan dolgozzák fel. Gőzöléssel és savadagolással elcukrosítják poliszacharid tartalmát, majd az így keletkezett cukrot alkohollá erjesztik. www.kfki.hu/chemorret/hun/erjedes/szesz.html

Az inulin fruktóz egységekből felépülő, a láncok végződésein glüközt is tartalmazó poliszacharidok. A csicsóka minden más növénynél több, 14-16% inulint tartalmaz. (hu.wikipedia.org/wiki/Inulin)

Megközelítőleg 8-10 liter etanolt lehet előállítani 100 kg csicsókagumóból. A zöldhozam energiaértéke szintén nem elhanyagolható, fűtőértéke 17,5 MJ/kg szárazanyagra vonatkoztatva.

A viszonylag jó hozam eredmények ellenére a csicsóka energianövénykénti felhasználása eléggé vontatottan halad, ezért a hasznosítás Esetleges felhasználása további – elsősorbantermesztéstechnológiai és ökonómiai – vizsgálatokat igényel. www.air.gov.hu/l/letoltes/200507/agroenergetika_kiadvany.doc http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-1-5-2-081029

A csicsókából történő bioetanol gyártás üzemi alkalmazási technológiák hazánkban még nem alakultak ki.a részletesebb elemzések után alakítható ki.

13.6.6.Gabona alapú bioetanol gyártás technológiája

13.20. ábra: Keményítő alapú etanol előállítás technológiai vázlata Forrás: Kiss I. - Mlinarics E.(2008)

A gabona alapú bioetanol gyártás alapanyaga az gabonaszemek keményítőtartalma. A keményítő tartalmú növényi nyersanyagok (a kukorica, a búza) kétféle módon dolgozhatók fel:

1. A gabonaszem nedves őrlése után különválasztják a keményítőt, és azt enzimes (α-amiláz, amiloglükozidáz és pullulanáz) hidrolízissel glükózzá bontják. Ezt követően élesztővel etil-alkohollá erjesztik. Az erjesztés utáni lépés az etilalkohol lepárlása, amely két műveletből áll: az elgőzöltetésből és a cseppfolyósításból. Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik, kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Ez a technológiakkor lehetőséget advan a magban lévő többi komponens (csíraolaj, fehérje és rost) külön-külön kinyerésére és értékesítésére (csíraolaj, fehérje és rost).

2. A gabonaszemek száraz őrlése után kapott őrleményt, mindennemű szeparálás nélkül enzimes kezelésnek vetik alá és az így nyert hidrolizátumot erjesztik alkohollá. A hidrolízis és fermentáció az ún. szimultán szacharifikáció és fermentáció (továbbiakban SSF) elnevezésű művelet keretében egyszerre elvégezhető, és így energia takarítható meg. Az SSF-hez tehát szükség van két vagy több enzimre és egy mikrobára. A mikroba, legtöbbször élesztő (Saccharomyces cerevisiae), ami az erjesztést végzi.

13.6.7. Lepárlási folyamatok

Üzemanyagcélú etilalkohol gyártás esetén a lepárlás és cseppfolyósítás után elengedhetetlen technológiai lépés a szesz víztelenítése, amely történhet szárító ágenssel telített szesz-víz elegy lepárlásával, azeotróp desztillációval, illetve pervaporációs, membránszűréses (gőznyomás-különbségen alapuló membrán szűrés) eljárással.http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/Hull-Fiz/HulFiz-08-10-atalakit_folyadek_gaz.pdf

Azeotróp elegy (állandó forrású elegy) olyan folyadék elegy, amelynek összetétele azonos a belőle távozó gőz elegyével. Az ilyen elegyek szétválasztására azeotróp desztillációt alkalmaznak, amikor az azeotróp állapotot egy harmadik elegy hozzáadásával szüntetik meg. Alkohol desztilláció esetén ilyen hozzáadott harmadik elegyalkotó lehet a benzol. http://www.vilaglex.hu/Lexikon/html/Azeotrop

13.21. ábra: Gabona alapú bioetanol gyártás technológiája és hektáronkénti elméleti alkohol hozama Forrás: http://www.plateforme-biocarburants.ch/en/infos/bioethanol.php hozama http://www.plateforme-biocarburants.ch/en/infos/bioethanol.php

13.22. ábra: Kukorica alapú bioetanol gyártás technológiai folyamata és anyagmérlege Hajdú J.: Bio-motorhajtóanyag előállítás és hasznosítás lehetőségei Magyarországon. Szeged, 2006

13.6.8. Hemicellulóz és Cellulóz alapú bioetanol gyártás

Cellulóz alapú etanol a biomassza széles választékából készíthető, ide értve a mezőgazdasági melléktermékeket (kukoricaszár, gabonaszalma, cukorcirok bagasz, erdészeti melléktermékek), papír- és faipari hulladékokat és az energetikai célra létesített fás és lágyszárú ültetvények termékeit. A lignocellulóz biomasszát lignin, cellulóz és hemicellulóz alkotja (13.23. ábra).

13.23. ábra: A lignocellulóz biomassza összetétele Forrás: http://www.nile-bioethanol.org/workshop_Stockholm_2009/distributable_presentations/WP1_pdf.pdf

A lignocellulóz biomassza szénhidrát tartalma alapvetően három úton alakítható át fermentálható cukorrá. Egylépcsős tömény savas, kétlépcsős híg savas hidrolízissel, valamint enzimes hidrolízissel. (13.24. ábra).

13.24. ábra: A cellulóz és hemicellulóz hidrolízisen alapuló etanol gyártás technológiai folyamatai Forrás: http://www.nonfood.bme.hu/research01.html

Az egylépcsős tömény savas hidrolízis során a biomassza cellulóz és hemicellulóz tartalmának lebomlása koncentrált ásványi sav, pl. kénsav, sósav, fluorsav hatására alacsony hőmérsékleten (kisebb, mint 100°C), egyetlen technológiai lépésben történik.

Az eljárás legfőbb hátránya, hogy jó minőségű, saválló, rozsdamentes acél berendezéseket igényel, ami jelentősen megnöveli a beruházási költségeket. A hemicellulóz frakció jellemzően gyorsabban hidrolizálódik, mint a cellulóz, ezért a hemicellulózból származó monoszacharidok a szükségesnél hosszabb ideig vannak kitéve a katalizátorként használt sav hatásának, aminek következtében a cukrokból különféle degradációs termékek keletkeznek, melyek anyagveszteséget jelentenek. Gazdasági és környezeti szempontból szükséges a felhasznált sav visszanyerése.

A kétlépcsős híg savas eljárásban a cellulóz és a hemicellulóz frakciót külön-külön hidrolizálják. A hemicellulóz hidrolizátumot elválasztják az első hidrolízist követően. Ezzel a módszerrel mindkét frakció hidrolízise optimálható. Mivel a második lépcsőben jóval magasabb hőmérsékletet alkalmaznak (200°C körül), jelentős mennyiségű cukor és lignin degradációs termék keletkezik.

Az elmúlt évtizedben intenzíven vizsgálták a cellulóz enzimes konverzióján alapuló technológia lehetőségét. Ez a folyamatlépés tartalmazza a nyersanyag előkezelését, mely magában foglalja a faapríték méretének csökkentését, frakcionálását és a hemicellulózok hidrolízisét; a celluláz enzim termelését; a cellulóz enzimes hidrolízisét; a fermentációt megfelelő élesztő törzzsel; és az etanol finomítását (13.25. ábra).

Az enzimes hidrolízis első lépéseként a lignocellulóz biomasszát előkezelik, ezzel növelve a hozzáférhetőséget a cellulózbontó enzimek számára. Az előkezelés során a hemicellulóz hidrolízise hasonló módon történik, mint a kétlépcsős híg savas eljárásnál, minek következtében melléktermékek képződése figyelhető meg. Az enzimes hidrolízis szintén egy kétlépcsős technika, de itt a cellulóz frakció hidrolízise nem sav, hanem celluláz enzimek hatására megy végbe. Mivel az enzimes hidrolízis körülményei jóval enyhébbek, kevesebb melléktermék szabadul fel, így nagyobb a fermentálható cukrok kihozatala. A cellulóz nagy arányú konverziójának eléréséhez nagy mennyiségű celluláz enzim adagolása szükséges, ez jelentősen megnöveli a költségeket. Ebből következően az enzim termelés a folyamat kritikus lépése. A gazdaságosság javításának legfontosabb tényezője a hatékony enzimtermelés, mely olcsó, a folyamatban rendelkezésre álló szénforrás felhasználásával valósítható meg.

Az elmúlt évtizedben intenzíven vizsgálták a cellulóz enzimes konverzióján alapuló technológia lehetőségét. Ez a folyamat min. öt fő lépést tartalmaz: a nyersanyag előkezelését, mely magában foglalja a faapríték méretének csökkentését, frakcionálását és a hemicellulózok hidrolízisét; a celluláz enzim termelését; a cellulóz enzimes hidrolízisét; a fermentációt megfelelő élesztő törzzsel; és az etanol finomítását (ld. sematikus 13.25. ábra fentebb).

Az egyik legjobban tanulmányozott hemicellulóz hidrolízisét célzó technika, melyet különböző lignocellulóz biomasszák esetén vizsgáltak, a gőzrobbantás katalitikus mennyiségű kéndioxid jelenlétében.

gőzrobbantás során a felaprózott növényi részeket nyomás alatt melegítik, majd a nyomást hirtelen megszüntetik. A nyomásváltozás miatt felszabaduló gőz szétrepeszti a növényi szöveteket és a cellulózt hozzáférhetőbbé teszi a kémiai vagy enzimes bontás számára. Gőzrobbantásos előkezeléssel sikeres eredményeket értek el a kukoricaszár hemicellulóz és cellulóz tartalmának mobilizálhatóságában. Az 1%-os kénsavval impregnált kukoricaszárból gőzrobbantásos előkezelés mellett az elméleti xilóz tatalom 63-77%-át tudták kioldani 160, illetve és 180°C hőmérsékleten. Az oldható hányad az elméleti érték 90%-a fölé nőtt 190°C-os előkezelés hatására .

(Tucker M. P., Kim K. H, Newman M.M., Nguyen Q. A.: Effects of Temperature and Moisture on Dilute-Acid Steam Explosion Pretreatment of Corn Stover and Cellulase Enzyme Digestibility. Applied Biochemistry and Biotechnology Volumes 105, Number 1 - 3 Spring, 2003, ISSN: 0273–2289.. http://www.nrel.gov/docs/gen/fy03/32119.pdf)

A folyamatban a hemicellulóz hidrolizálódik, a cellulóz pedig hozzáférhetőbbé válik a későbbi enzim támadás során. A következő lépésben megy végbe a cellulóz hidrolízise celluláz enzimek hatására, melyeket az enzimtermelés lépésben, cellulolítikusózbontó mikroorganizmusok, pl. Trichoderma reesei felhasználásával állítanak elő. A fermentáció során a hidrolízis termékeként kapott cukrok átalakítása történik etanollá. A lehető legnagyobb cukor konverzió eléréséhez, különösen a pentózok megfelelő átalakításához fontos a megfelelő élesztő törzs alkalmazása, ez meghatározza a gyártás versenyképességét a benzinnel szemben. Az etanol desztillációval 95%-osra töményíthető, melyből desztillációval történő vízelvonással 100%-os, tiszta etanol nyerhető. Az enzimes kezelés a lignocellulóz alapú bioetanol gyártás legdrágább részfolyamata a nagy mennyiségű enzim szükséglet miatt.http://www.nonfood.bme.hu/research01.html

Egy megvalósult üzemi technológia ismertetése található az alábbi web címen: www.bvc.hu/download/ppt/bletanol.ppt

Enzymatic utilization of the cellulose in lignocellulosic feedstocksrequires effective pretreatment to make the recalcitrant cellulose moreaccessible to cellulase enzymes (1–8). Dilute-acid pretreatment canimprove enzyme accessibility to cellulose in pretreated lignocellulosicfeedstocks and solubilize a significant portion of the hemicellulosic component under pretreatment temperatures ranging from 140 to 180°C (9,10).In general, higher pretreatment temperatures and shorter reactor residence times result in higher soluble xylose recovery yields and enzymaticcellulose digestibility (11)ConclusionAcid-catalyzed steam explosion pretreatment of corn stover (preimpregnated with 1% H2SO4) produced digestible residues and solubilized significant amounts of the hemicellulosic fraction. Soluble xylose yields varied from 63 to 77% of theoretical from pretreatments of corn stover at 160 and 180°C. However, soluble xylose yields >90% of theoretical were found with dilute-acid pretreatments at 190°C.The effect of starting total solids content in the range studied (37–47%)did not have a significant impact on peak xylose yield at 190°C; however, the peak xylose yield shifted to longer residence times, from about 90 to about 130 s. The longer residence time is presumably required because of greater heat capacity and slower heat transfer throughout the wetter biomass. The higher-solids feedstocks had a broader range of pretreatment reactor residence time for achieving maximum xylose yields and thus are more desirable from a process control viewpoint.SSF of washed solids from corn stover pretreated at 190°C, using an enzyme loading of 15 FPU/g of cellulose, gave ethanol yields in excess of 85%. Similar SSF ethanol yields were found using washed solid residues from 160 and 180°C pretreatments at similar combined severities but required a higher enzyme loading of approx 25 FPU/g of cellulose.Gőzrobbantásos előkezeléssel sikeres eredményeket értekel a kukoricaszár hemicellulóz és cellulóz tartalmának mobilizálhatóságában. Az 1%-os kénsavval impregnált kukoricaszárból gőzrobbantásos előkezelés mellett az elméleti xilóz tatalom 63-77%-át tudták kioldani 160, illetve és 180°C hőmérsékleten. Az oldható hányad az elméleti érték 90%-a fölé nőtt 190°C-os előkezelés hatására. TUCKER M. P., KIM K. H, NEWMAN M.M., NGUYEN Q. A.: Effects of Temperature and Moisture on Dilute-Acid Steam Explosion Pretreatment of Corn Stover and Cellulase Enzyme DigestibilityApplied Biochemistry and Biotechnology Volumes 105, Number 1 - 3 Spring 2003, ISSN: 0273–2289http://www.nrel.gov/docs/gen/fy03/32119.pdf

Az lignocellulóz előkékészitésben elért eredmények összegezése magyar nyelven az alábbi címeken érhető el:

http://www.nonfood.bme.hu/research01.html

biotech.szbk.u-szeged.hu/KatiKornytudNappaliea/.../12_biouzemanyagok.ppt

http://www.ebpower.eu/hu/biouzemanyagok.html

Néhány angol nyelven elérhetőközölt bioetanol technológiai megoldás:ok:

http://www.emergia.hu/index.php?option=com_contentandtask=viewandid=45andItemid=75

http://www.esru.strath.ac.uk/EandE/Web_sites/02-03/biofuels/quant_bioethanol.htm#quant_bioethanol

http://www.plateforme-biocarburants.ch/en/infos/bioethanol.php