Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

13.3.Területigény, feldolgozhatóság, piacképesség.

13.3.Területigény, feldolgozhatóság, piacképesség.

Az Országgyűlés 2010 novemberében fogadta el a bio-üzemanyag törvényt, mely szerint 2020-ig a közlekedés energiaigényének tíz százalékát kell megújuló energiából fedezni. A biomassza energia alapanyagának előállítása a termékek kis energiasűrűsége (3. táblázat) miatt nagy területet igényel.

13.3. táblázat: 1 kg energiahordozó anyag energiatartalma (tájékoztató adatok). Forrás: Szarka L. (2010)

A bioetanol és biodízel alapanyagok termőterület igényének becslésekor a különböző mezőgazdasági alapanyagokból potenciálisan kinyerhető anyagmennyiségeket vehetjük számításba. A 4. táblázat adatsora 1000 liter bio-üzemanyag termeléséhez szükséges, szokásosan ilyen célra alkalmazott, mezőgazdasági termények mennyiségét mutatja.

13.4. táblázat: 1000 liter bioüzemanyag előállításához szükséges szemes termény (t/1000 l). Forrás: European Parliament (2008).

A bio-üzemanyagok alapanyagainak termesztéséhez szükséges terület tervezésekor az egy-egy megye, régió, vagy az ország művelési ágait mutató statisztikai adatokból indulhatnak ki.

Magyarországon a szántóterület nagysága kerekítve 4,5 millió hektár. Ez a terület áll rendelkezésre az élelmiszer-, takarmány- és energianövények megtermesztésére, a hazai és az import igények fedezésére.

13.5. táblázat: Magyarország földterülete művelési ágak szerint, 2005–2010.

A bio-üzemanyag konverziós adatok és a nővények hosszú távú termesztési adatai alapján kiszámítható egy-egy üzemanyag féleség alapanyagának előállításához szükséges terület.

13.6. táblázat: Gabonafélék termése és termésátlaga 2000-2009.

A táblázat adatai mutatják, hogy 1000 liter keményítőből erjesztett bioetanol legkisebb terület felhasználásával kukorica alapanyagból állítható elő. Természetesen a területigény mellett még számos más tényezőt is figyelembe kell venni az alapanyag termesztés tervezésekor. A búza ugyanennyi etanol előállításához 1,7-szer nagyobb területet igényel, de relatív termésingadozása kisebb, mint a kukoricáé. (13.4. ábra)

A gabonafélék mellett a burgonya alapú alkoholgyártásnak vannak hagyományai Magyarországon A háború előtt a nagyobb gazdaságok saját szeszüzemeket is működtettek a burgonya hasznosítására. Ma inkább az időként keletkező termésfeleslegek hasznosítása történhetne kisebb kapacitású szeszfőzdékben. A viszonylag nagy termésingadozás miatt nagy kapacitású, burgonyára szakosodott szeszfőző üzemek kialakítása nem látszik célszerűnek. A 7.táblázat a burgonya átlagtermését mutatja 2000-2009 között, valamint a 10 éves átlagtermés és a burgonyából előállítható szeszmennyiség számításba vételével 1000 liter alkohol előállításához szükséges terület becsült nagyságát mutatja.

13.7. táblázat: Burgonya termése és termésátlaga 2000-2009.

A biodízel gyártására alkalmas alapanyagok közül a legalkalmasabbnak az olajmagvak présélésével nyert nyersolaj bizonyult. Az európai kontinensen az éghajlati viszonyokból adódóan elsősorban a repce és a napraforgó termeszthető, ezért a biodízelgyártás ezen növények magvain alapszik. Az Egyesült Államokban a szójából nyert olaj a fő nyersanyagforrás,

A biodízel előállításra alkalmas főbb növények 2000-2009 közötti termésátlagait, valamint 10 éves átlagtermés számításba vételével különböző olajnövények 1000 liter alkohol előállításához szükséges terület foglalását a 8. táblázat tartalmazza.

Bai (2009) becslése szerint a gabonafélék termése kedvezőtlen éven éppen fedezi a belföldi élelmiszer és takarmány igényt, kedvező években viszont a belföldi szükséglet kétszerese is megterem.

A repce és napraforgó termésátlaga az utóbbi évtizedben növekvő tendenciát mutat (8. táblázat) és. még kedvezőtlen évjáratokban is a belső fogyasztási igényeket meghaladó mennyiségük terem (9. táblázat).

13.8. táblázat: Olajnövények termése és termésátlaga 2000-2009.

13.9. táblázat: Bio-üzemanyagok alapanyagainak fontosabb hazai termesztési és piaci adatai. Forrás: Bai A.: (2009)

A 2010-es üzemanyag-fogyasztás benzinből 1,368 milliárd liter, dízelolajból 1,591 milliárd liter volt, ami az előző évhez képest 9,4 %-os csökkenést jelent. http://hvg.hu/gazdasag/20110112_uzemanyag_fogyasztas

A 2010-es üzemanyag felhasználás 10%-ának bioetanollal történő helyettesítése 10 éves átlagtermés adatokkal számolva 53352 ha kukorica, vagy 91656 ha búza terméséből lenne megoldható. A dízel olaj 10%-os helyettesítése biodízellel 198875 ha repce termését igényelné.

Popp és Somogyi (2007) több tényezőt figyelembe vevő számításai szerint a 2020-ra tervezett 10%-os helyettesítés bioetanol esetén a szántóterület 2%-án (kb. 90000 ha), biodízel esetén a szántóterület 7%-án (kb.315000 ha) termelhető meg.

A földhasznosítási és termésadatok részletes idősorai a Központi Statisztikai Hivatal honlapján érhetők el. (http://portal.ksh.hu/portal)

13.5. ábra: Főbb olajnövények vetésterületének változása 1920-2010 között

A növényi alapanyagok üzemanyagként való felhasználása merőben megváltoztatta ezeknek a növényeknek a piaci pozícióját. A bioetanol ipar új és erőteljesen bővülő felvevőpiac lesz a gabonafélék számára, ami kétségtelenül kedvező a gabonatermelőknek. Az előnyök közé sorolhatjuk a várhatóan hosszú távú beszállítói szerződéseket és a közeli áruszállítás lehetőségét. A hosszú távú szerződéseknek köszönhetően kiszámítható lesz a termelés jövedelmezősége, ami mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokra ösztönöz (Popp J., Potori N., 2006).

Repcét a múltban is elsősorban ipari felhasználásra termelték, ugyanis Magyarországon a repce étolaj iránt nem volt lényeges kereslet.

A napraforgót ezzel szemben elsősorban étolaj, illetve étolaj alapú, humán fogyasztásra szánt készítmények előállítására használták. Mivel a repce és a napraforgó olajkinyerési és egy hektárra jutó olajhozam mutatói közel azonosak, a napraforgó és a repce egymást helyettesíthető biodízel növények lehetnek. A helyettesítő szerepet erősítheti eltérő ökológiai igényük és agrotechnikájuk. A napraforgó nagyobb arányú biodízel céljára való hasznosítása esetén, viszont számolni kell az élelmiszer és biodízel hasznosítás konfliktusával.

A repce vetésterülete tovább már nem növelhető a vetésváltás szabályinak megsértése nélkül. A jelenlegi termőterület csak kismértékben haladja meg a dízelolaj 10%-os helyettesítéséhez szükséges alapanyag termesztéséhez szükséges területigényt A prognózisok egyértelműen a repce és a napraforgó hazai és export keresletének növekedését jelzik, de a hazai és export szükségletek együttes kielégítése a jelen termesztési körülmények között nem oldható meg.

A szójának Amerikában jelentős szerepe van a biodízel előállításban. Európában és így nálunk is takarmányként való felhasználása az elsődleges. http://agrarszektor.hu/hir/683/kulfoldon_lesz_dizel_a_magyar_repcebol.html. http://jogazda.sk/index.php?option=com_contentandtask=viewandid=1190andItemid=34

A biodízel iránti növekvő piaci kereslet esetenként a növényi sorrend, illetve a vetésváltás szabályainak megsértésével jár A napraforgó és a repce esetében is 4-5 év volna kívánatos kórokozóik miatt, hogy ne kövessék nemcsak hogy önmagukat, hanem egymást sem, mivel e két növénynek több közös kórokozója is van, ami fokozottabb kockázatot jelent a járvány kialakulása szempontjából (Békési P., 2009).

13.6. ábra: Gabonafélék vetésterületének változása 1920-2010 között. Forrás: KSH

Tekintve a ökológiai adottságainkat és a tradicionális vetésszerkezetet, a keményítő alapú bioetanol gyártás meghatározó alapanyaga a kukorica és potenciálisan az őszi búza, valamint a cukorcirok lehet. A búza és kukorica vetésterülete együttesen mintegy 2,4 millió ha-t tesz ki. A cirok termőterülete statisztikailag jelenleg nem mutatható ki. A 10%-os benzin helyettesítés bioetanol alapanyaga -figyelembe véve a cirok termőterületének lehetséges bővülését is- a gabonatermő terület 3-4%-án megtermelhető lenne.

A bioetanol termesztésre alkalmas növényeket, becsült termésterületüket és várható alkoholhozamukat a 10. táblázat mutatja.

13.10. táblázat: A hazánkban termeszthető bio-alkohol alapanyagok és alkoholhozamok. Forrás: Energia, Biomassza energia, Technológiai lehetőségek, megoldások, Bioetanol