Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

11.12.Szennyvíz iszap elhelyezés tervezése

11.12.Szennyvíz iszap elhelyezés tervezése

11.12.1. Mennyiségi határértékek

A szennyvíziszapot (folyékony, víztelenített) talajjavításra, rekultivációra, valamint trágyázásra csak a talajtani szakvéleményben meghatározott mennyiségben lehet felhasználni. A felhasználható mennyiséget az iszapban lévő nitrogén és fémsók alapján kell meghatározni, figyelembe véve a talaj makro- és mikroelem-, valamint nehézfémtartalmát, illetve a termeszteni kívánt növények hatóanyag- (tápanyag)igényét és az iszap kémiai jellemzőiben bekövetkező változásokat (veszteségek). Ez a szabályozás nem veszi figyelembe a szerves mikroszennyezők esetleges jelenlétét. A felhasználható iszap mennyiségét a vizsgálat alapján mértékadónak tekinthető komponens alapján kell meghatározni.

Az évenként a szennyvíziszap terhelés meghatározása N tartalom alapján:

ahol:

IA kijuttatandó éves iszapadag t/ha/év iszap-szárazanyag,
NT a termesztett növény N-igénye a tervezett termésszinten (kg/ha hatóanyag),
IT az iszap tényleges N-tartalma (mg/kg iszap sz.a.),
W a tápanyag-hasznosulási tényező N esetén homokon 0,5, vályogtalajon 0,6, agyagtalajon 0,7.

A nitrogén hasznosulási tényezőjét az iszapok esetében is javasoljuk a gyakorlatban alacsonyabb értékre venni és a kezelés a tisztítás iszapminőségre gyakorolt hatásával szintén érdemes számolni. Adott területen az iszapelhelyezés időtartamának meghatározása a maximálisan megengedhető talaj nehézfém-tartalom alapján:

ahol:

TNmax a talaj nehézfém-koncentrációjának megengedhető max. értéke (mg/kg száraztalaj)
TNtényl a talaj nehézfém-koncentrációja a szennyvíziszap-elhelyezés előtt(mg/kg száraz talaj)
tf a talaj térfogattömege g/cm3,
m a talajművelési mélysége cm (max. 25 cm lehet)
INtényl az iszap tényleges nehézfém-koncentrációja a felhasználáskor (mg/kg iszap-szárazanyag),
IA az N-tartalom alapján meghatározott éves iszapadag, t/ha iszap-szárazanyag
n az évek száma, ameddig az adott szennyvíziszap adott területen elhelyezhető, év.

A kiszámított értékek közül a legkisebb évszámot jelentő nehézfémet kell mértékadónak tekinteni. A talajművelés mélysége injektálásos elhelyezés esetében a fenti értéknél az injektor kés függvényében nagyobb is lehet.

11.12.2.Az iszap elhelyezéséhez szükséges terület meghatározása

A szennyvíziszap elhelyezéséhez szükséges terület nagysága az előzőekben bemutatott számítások elvégzése után az alkalmazkodó iszapterhelés ismeretében a következő összefüggésekkel határozható meg:

ahol:

ahol:

Fn az iszapelhelyezés n évre szükséges nagysága, ha,
ISZ a szennyvíziszap szárazanyag-tartalma, %,
Q a keletkező szennyvíziszap mennyisége, m3/év,
IA az alkalmazkodó évenkénti átl. szennyvíziszap-terhelés, t/ha (iszap-szárazanyag).

A szennyvíziszap erdőgazdasági hasznosítása, elhelyezése esetén a kiadagolandó vízmennyiségre kell tervezni, betartva a tápanyagokra és a toxikus elemekre vonatkozó határértéket (. táblázatok).

11.20. táblázat. Mérgező elemek és káros anyagok megengedhető koncentrációja talajokban (50/2001. (IV. 3.) Kr.)

11.21. Táblázat. Szennyvízben és iszapokban megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén (50/2001. (IV. 3.) Kr.) * 16 vegyületre vonatkozó határérték. ** 7 PCB (28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) *** TPH C5-C40

11.22. Táblázat. Egy adott évben a szántóterületre maximálisan kijuttatandó mikroelem mennyiségek (kg/ha/év)