Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

11.11. A szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása

11.11. A szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása

Az iszap talajba injektálása esetén csak akkor kell védőtávolságot megállapítani, ha a térségben talajvízre telepített ivóvízkút van. Szántón, gyümölcsösben, szőlőben az injektálás mélységének mértéke minimum 250 mm-t kell, hogy elérjen (11.23. ábra).

A víztelenített iszap szántóföldön történő hasznosítása a vegetációs idő után történhet.

11.23. ábra Függesztett kivitelű szántóföldi iszapinjektor

Gondot kell fordítani arra, hogy az iszap egyenletes mélységben, azonos dózisban és kis taposási kár mellett legyen kijuttatva. Ezeknek a követelményeknek csak kevés géptípus felel meg igazán. Jó eredményeket erre a célra kifejlesztett önjáró célgépek (pl.: BIG-A) segítségével lehet elérni. Szántóföldi alkalmazás szempontjából sekély (művelési mélység - 0,3 m felett) és középmély injektorok a megfelelőek (művelési mélység - 0,3-0,6 m között).

Az előbbieket kötött illetve kavicsos talajokon, az utóbbiakat közép kötött és laza talajok injektálására használják (ábrák).

11.24. Ábra. Sekély művelésű mélységű függesztett injektor kések átlagos talajviszonyok mellett

11.25. Ábra. Köves talajra kifejlesztett sekély injektor és laza és középkötött talajokon alkalmazható középmély művelésű injektor kések

Gyeptalajok injektálására a szántóföldi injektor késeknél keskenyebb késeket használnak, amelyet a menetirányban csipkés tárcsás csoroszlyával egészítenek ki a gyepfelület megnyitásához, míg az injektor kés mögött tömörítő gumi vagy fém henger végzi a felszín visszazárását (11.26. ábra).

11.26. ábra. A tömörítő hengerek az injektált gyepfelszínt szennyezés mentesen zárják

Az elhelyező területre kiszállított iszapokat legtöbbször ideiglenesen, hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell. Ennek oka általában, hogy az iszapok a vízfogyasztás és szennyezés következtében folyamatosan keletkeznek, míg a szennyvíziszapokat a vegetációs időszak függvényében periódikusan lehet mezőgazdasági területen elhelyezni. Az egyes technológiai megoldásokat mutatja be a 11.27. ábra, 11.28. ábra

11.27. Ábra. A szennyvíziszap kezelésének és elhelyezhetőségének technológiai összefüggései

11.28. ábra. Folyékony iszapok szántóföldi kijuttatási lehetőségei

Természetesen más a helyzet, ha az iszap deponálásra kerül, vagy rekultivációs céllal például bányameddők javítására használják fel. Az ideiglenes tárolók esetében, gondoskodni kell annak megfelelő kialakításáról. Fontos, hogy megfelelő szigetelésről gondoskodjunk az elszivárgás megakadályozására. Erre a célra speciális geomembránok a legmegfelelőbbek. A gyakran alkalmazott polietilén fólia legtöbbször mechanikai sérülés miatt hamar elszakad, és nem felel meg a céljának, Ki kell alakítani megfelelő ürítő illetve a kijuttató jármű számára tankoló helyet, mert az egyszerű partra végzett ürítés a medence elmosásával és falszakadással járhat. A folyamatos megközelítés miatt le és felhajtó utakat kell kialakítani. Az időjárás függvényében, de két hétnél hosszabb tárolás esetén hidraulikus, kisebb medencék esetében mechanikus (properreles) kevertetésről kell gondoskodni. A tároló medencéből történő véletlenszerű elszivárgás megakadályozására célszerű övárkot kialakítani. A területet lehetőleg zártan kell kezelni.

Nem telepíthető átmeneti tározó és hasznosító terület:

  • tartósan vagy időszakosan vízzel borított területen,

  • vízművek védőterületén,

  • karsztos területen,

  • kavicsteraszokon, törmelékkúpokon,

  • ahol a talajvíz tartósan 1,0 m felett helyezkedik el a térszinttől.

Az iszap mezőgazdasági területén történő hasznosításának helykijelöléséhez talajtani szakvéleményt kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:

  • éghajlati adatokat,

  • domborzatra vonatkozó adatokat,

  • talaj és talajvíz vizsgálatok eredményét, értékelését,

  • az iszapra vonatkozó részletes vizsgálati adatokat és értékelését,

  • a terület talajtani alkalmasságát,

  • az iszapterhelés mértékének, rendszerességének, az elhelyezés időtartamának meghatározását,

  • a talajtani beavatkozások szükség szerinti módját és mértékét.

Az iszaplehelyezés területigénye meghatározásához számításba kell venni:

  • az iszap növényi tápanyagtartalmát,

  • a termesztésre kijelölt növények tápanyagigényét,

  • az iszap által kijutatott tápanyagok hasznosulásának mértékét,

  • az iszap mikroelem-tartalmát,

  • az elhelyező terület mikroelem-tartalmát,

  • a talaj megengedhető mikroelemekre vonatkozó határértékeit.