Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

11.9. Talaj mikrobiológia hatása a kihelyezett iszapokra és komposztokra

11.9. Talaj mikrobiológia hatása a kihelyezett iszapokra és komposztokra

A szennyvíziszap szerves anyagának lebontásában (mineralizáció) a heterotróf táplálkozású prokarióták és gombák vesznek részt.

A talajban elforduló mikroorganizmusok:

  • baktériumok,

  • gombák,

  • aktinomyceták,

  • kék-, és zöldalgák,

  • kovamoszatok

Az összes csíraszám értékei a 3 év átlagában 3,20 és 6,60×106 között változtak homoktalajon.

A gombaszám értékei a 3 év átlagában 54,91 és 95,47×103 között változtak homoktalajon.

Biológiai aktivitás változása (Kátai, 2000) (táblázat).

11.18.táblázat: Biológiai aktivitás változása, összefüggések a vizsgált mikrobiológiai paraméterek között (r)

Iszap hatása a rizoszférára (Abdorhim et al., 2004) (táblázat) (11.22. ábra).

11.19.táblázat. Iszap hatása a rizoszférára: A szennyvíziszappal különböző arányban kezelt réti talajban 50 napon keresztül nevelt tavaszi búza rizoszférában előforduló főbb mikrobaképviselők biomasszájának alakulása

11.22. Ábra. A szennyvíziszappal különböző arányban kezelt réti talajban 50 napon keresztül nevelt búzanövények relatív száraz tömegének (NRSzT) alakulása