Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

8.5.Energiafarm-mintaüzem Abonyban

8.5.Energiafarm-mintaüzem Abonyban

Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt.-ben összesen 2000 db szarvasmarha szerves trágya tárolási, ártalmatlanítási rendszerének az EU normák szerinti kialakítása igen jelentős összeget igényelt. Az energiafarm koncepció ezt megoldja és emellett a képződő szerves trágyát részben aerob fermentálóban, részben pedig anaerob módon, biogáz üzemben dolgozzák fel. A fermentáló üzem már 2008-ban elkészült, és üzemelt is. A végtermék gyom- és csíramentes, teljesen szagtalan, nagy tápértékű humusz, amely a kereskedelmi forgalomban kerül értékesítésre. Ennek a technológiának a lényege, hogy a szerves trágya 70°C-on, 28 napig fermentálódik.

A felhasználásnak két iránya van: az egyik a biogáz megtisztítása, s energiaként történő hasznosítása; a másik pedig, hogy az erőműben elégetik, és villamos energiát állítanak elő belőle, melynek egy részét a belső villamoshálózatba vezetik és a telep működtetéséhez használják. A jelentősebb hányadot pedig villamos energiaként értékesítik. A hulladékhő egy része a biogáz üzemben, illetve az aerob fermentálóban hasznosul. A későbbiekben kialakításra kerülő üvegházak fűtését is hulladékhővel kívánják megoldani.

Az erőműben keletkezett hőenergia erőmű nagyságától függően jelenik meg. Az energiafarm projektben egy 0,7-1,2 MWh körüli villamos energia-termelés esetén megjelenik egy 1-1,6 MWh hőenergia. Amennyiben a hőenergia hasznosítása a belső fermentor fűtési igénye felett jelenik meg, úgy azzal lehet számolni, hogy egy 1 MWh hőenergia képes folyamatosan hővel ellátni egy 10.000 m2-es alapterületű üvegházat, fóliasátrat, amelyben előállítható 3-3,5 millió db palánta, mely munkaerő szükséglete 12-15 fő, de ez a palánta mennyiség szántóföldre való kijuttatása esetén mintegy 100 ha terület palánta ellátását tudja biztosítani, amely további jelentős munkaerőt igényel (kb. 80 fő) (Viszlai, 2009a).

A biogáz üzemben keletkező trágyalé egy centrifugáló rendszerbe kerül, majd a keletkező szilárd trágyát az aerob fermentálóban dolgozzák fel. A híg halmazállapotú melléktermék 3% N2-t tartalmazó öntözővíz, amelyet az üvegházakban, illetve a szántóföldön hasznosítanak. A szerves trágya és egyéb szerves hulladék igény 50 ezer tonna évente. A keletkező biogáz mennyisége 2,3 millió m3. Ebből 5,3 millió kWh villamos energia, és 6 millió kWh hőenergia keletkezik.

A biogáz előállításánál képződő hulladékhő pedig a bioetanol üzemben kerül hasznosításra. Ez az üzem évente összesen 15 ezer tonna búzát és kukoricát dolgoz fel. A főtermék a bioetanol, amelynek döntő hányada az erőműbe kerül, ahol villamos energiává alakítják át. A bioetanol kisebb részét palackozzák és kereskedelmi forgalomban értékesítik. Emellett környezetbarát termékek is előállításra kerülnek, mint például csomagolóanyagok, más használati eszközök, amelyek gyorsan lebomlanak a természetben. Melléktermékként szeszmoslék is keletkezik, amely keresztülmegy egy centrifuga-rendszeren. Az ezután keletkező magas tápértékű szilárd szeszmoslékot a tehenek takarmányozására használják fel. Ezzel a fajlagos takarmányköltség - számításaik szerint - várhatóan mintegy 20%-kal mérsékelhető, amely lényegesen hozzájárul a tejtermelés gazdaságosságának javításához. Emellett a képződő folyadék-szeszmoslékot a biogáz üzemben hasznosítják alapanyagként. A projekt évente 30-40 ezer tonna CO2-vel kevesebbel bocsát ki a hagyományos technológiákhoz képest (Viszlai, 2009).