Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6. fejezet - 8. Mezőgazdasági biogáz üzemek és anyagforgalmuk

6. fejezet - 8. Mezőgazdasági biogáz üzemek és anyagforgalmuk

8.1. Bevezetés

Az Európai Unió tagországaiban a biogáz üzemek döntő többsége egy gazdasághoz kapcsolódik. 2007-ben az európai mezőgazdasági biogáz üzemekben előállított biogáz éves mennyisége 1,85x 109 m3-re becsülhető (Tabajdi, 2009). Magyarországi mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó üzemek viszonylag rövid idejű gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezekre az üzemekre jellemző, hogy változó alapanyagokra támaszkodik az energia termelés, ezért az egyik legnagyobb üzemeltetési probléma, hogy a receptúra változás mikrobiológiai hatásait adaptív megoldásokkal tudják figyelembe venni. Az üzem méretből is következik, hogy egy részük főleg hígtrágya kezelésre szakosodott. Ezeknél a nitrogénforrás kienyenlítetlensége jelenthet gondot. A regionális kofermentációra szakosodott üzemek esetében pedig a könnyen fermentálható szénforrás folytonossága, ami az anyagforgalom szempontjából kritikus lehet. Az anyagforgalmat jelentősen befolyásolja, hogy a mezőgazdasági üzem rendelkezik saját földterülettel ahol a növényi alapanyagokat önköltségen tudják előállítani. A nagy anyagmozgatási szállítási igény és ennek költségvonzata szintén kihat a felhasználható anyagok körére. Tabajdi (2009) szerint a mezőgazdasági komplexumokba integrált biogáz-telepek optimális üzemmérete minimum 1 millió m3 biogáz előállítását teszi lehetővé évente. Ehhez a jelenlegi technológia mellett mintegy 2,5 ezer tonna szárazanyagra, ezáltal 34-40 ezer tonna vegyes alapanyagra van szükség évente. Ez az alapanyag származhat állati ürülékből, csökkentett minőségű, vagy fertőzött terményekből, de tudatosan biogáz-termelés céljára termelt növényekből (pl.: energiafű) is. Felhasználhatók továbbá különféle élelmiszeripari és vágóhídi hulladékok is. A visszamaradó trágya elhelyezése kb. 500 hektáron oldható meg biztonságosan.

Sinóros-Szabó (2009) alapján a biogáz előállítás input-output kapcsolati rendszere, energia- és anyagáramlási folyamatának együttes sematikus vázlata figyelhető meg (8.1. ábra).

8.1. Ábra. Biogáz előállítás input-output kapcsolati rendszere (Sinóros-Szabó, 2009 alapján)

A biogáz üzemek energiamérlege kapcsolt energia-előállítás esetén a . ábrán (Barta, 2007),

8.2. Ábra. Egy biogáz üzem energiamérlege (Barta, 2007)

míg Mátyás-Pazsiczki (2000) alapján a biogáz-előállítás várható energiamérlege a táblázatban látható.

8.1.Táblázat: A biogáz-előállítás várható energiamérlege

Az alábbiakban néhány mezőgazdasági biogáz üzem anyagforgalmának tapasztalatait mutatjuk be, melyek közül az úttörő nyírbátori üzemet követően, évekkel később 2007-ben 5 új biogáz üzemet indítottak el, 2009-ben kettőt, míg 2010-ben hármat, így a mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó üzemek kapacitása meghaladja a 10 MW összértéket (összehasonlításul Ausztriában ugyanez az érték mintegy 50 MW) (Kovács és Fuchsz, 2009 alapján). A 2003-2010 között létesített főbb mezőgazdasági biogáz üzemeket a . táblázat (Kovács és Fuchsz, 2009; www.sgsgroup.hu alapján) szemlélteti.

8.2.Táblázat. Mezőgazdasági biogáz üzemek Magyarországon