Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

5. fejezet - 7. Szerves hulladékok hasznosítható energia-tartalma

5. fejezet - 7. Szerves hulladékok hasznosítható energia-tartalma

7.1. A biomassza

Láng (1985) az egyes biomassza osztályokat képződésük szerint három csoportra osztotta, melyek megoszlási arányai Magyarországon a következők (Nagy, 2008):

1. Elsődleges biomassza: a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. Részaránya a teljes biomasszából 50%. Ebből: Dendromassza: 40%; Növényi fő és melléktermék: 60%, így pl.: silókukorica, kukoricaszár, kukoricaszem, kukoricacsutka, fű, cukorcirok, napraforgótörköly, lucerna, energiafű, len, kender, árpaszalma, búzaszalma, rozsszalma, zabszalma, cukorrépaszelet, repcepogácsa, burgonya.

2. Másodlagos biomassza: az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. Részaránya 10%, mely az elsődleges biomassza konverziója, így pl.: trágya, hígtrágya

3. Harmadlagos biomassza: a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. A teljes biomassza 40%-t teszi ki. Elsődleges és másodlagos biomasszák feldolgozása közben keletkezett melléktermékek, kommunális hulladékok, így pl.: vágóhídi hulladék, ipari eredetű szerves hulladék, vendéglátó-ipari szerves hulladék, melléktermék.