Ugrás a tartalomhoz

Environmental management

Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

5.2.Megújuló energiaforrások típusai és felhasználási területei

5.2.Megújuló energiaforrások típusai és felhasználási területei

A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges:

  • fajtánként (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,),

  • létrehozható energia típusa szerinti (pl. hőenergia, villamos energia, stb.)

  • hasznosíthatóság szempontjai alapján (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) (Bohoczky, 2010).

Energiagazdálkodási szempontból általában az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energiatermelésre egyaránt alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása valamint a szükséges igények szerint szabályozható.

A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe:

  • átalakítás villamos energiává,

  • átalakítás hőenergiává és

  • átalakítás üzemanyaggá (Bohoczky, 2010).

A víz- és a szélenergia kizárólag a villamos energia - ellátást szolgálja. A biomassza esetén a helyi viszonyok alapján változhat az átalakítási cél. A napenergia es a geotermikus energia elsősorban a hő ellátásban vesz részt. Az energia nyerés és átalakítás különböző potenciálokat jelöl ki. Az elméleti potenciál a fizikailag rendelkezésre álló energia szintet, az átalakítható (konverziós) potenciál a gazdasági- környezeti korlátok figyelembevétele mellett számított értéke, amelyből az adott technológiai szinten valamivel kevesebb hasznosítható. A társadalom gazdasági teherviselő képessége jelöli a gazdasági potenciál szintjét, amelyből a hosszútávon kiaknázható mennyiséget a fenntartható potenciál jelöli ki (5.6. ábra) (Dinya, 2010).

5.6. Ábra. Biomassza-potenciálok (Forrás: Dinya, 2010)

Az elméleti bioenergetikai potenciál számításánál figyelembe kell venni, hogy az jelentősen függhet az ökológiai tényezőktől (klíma, évjárat, termőterületi adottságok); technológiai tényezőktől valamint a társadalmi tényezőktől (fogyasztás, ismeret/tudás) is.