"A" Tételű modul - Környezetgazdálkodás
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
8. fejezet - 8.A környezeti teljesítményértékelés és -audit helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. Ismertesse az MSZ EN ISO 19011:2003 szabvány szerinti auditálás feladatát, folyamatát

8. fejezet - 8.A környezeti teljesítményértékelés és -audit helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. Ismertesse az MSZ EN ISO 19011:2003 szabvány szerinti auditálás feladatát, folyamatát

A környezeti auditálás

A környezeti auditálás először az Egyesült Államokban kialakított rendszer. A ’70-es, ’80-as években a felfedezett környezetett károsító ártalmak, és kockázatok kényszeríttették ki a törvények, jogszabályok fejlesztését és számuk növelését. A vállalatokkal az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozásokra reagálva célul tűzték ki környezeti teljesítményük javítását és erre jó eszköznek bizonyult a környezetvédelmi audit rendszere. Ezt a fejlődést tovább katalizálta a vállalatokkal szerződésben álló biztosító társaságok igényei. A biztonságvédelem, környezeti terhelések költségeinek stb. felmérése a környezeti kockázat értékeléséhez elengedhetetlennek bizonyult. A vállalatok közül először a nagyméretű ipari termeléssel foglalkozók alkalmazták ezt a rendszert, különösképpen a vegyipari cégek, ahol az elvárások halmozottan jelentkeztek. Az igények fokozódásával több szervezet alakult a környezeti audit rendszer alkalmazásának, kiépítésének segítésére.

Három Egyesült Államokbeli szervezet alakult a környezeti auditálás gyakorlatának elterjesztésére:

  1. Környezeti Audit Kerekasztal (Environmental Audit Roundtable – EAR, 1982) szakmai szervezetként alakult a teljesítményértékelési és audit programok kidolgozásának megvitatására. Az elmélet és gyakorlat fejlesztése illetve a rendszerhez kapcsolódó szabályozó tevékenység előmozdítása volt a célja.

  2. Környezeti Audit Intézet (The Institut for Environmental Audit – IEA) hasonlóan formális szervezetként alakult. A fenti célokon túl az auditorok képzése, tovább képzése, oktatási programok készítése szerepel a feladataik közt. Az általuk szervezett fórumok, megbeszélések ezt a tevékenységet segítik elő.

  3. Környezeti Auditáló Fórum (Environmental Auditing Forum – EAF) informális szervezetként alakult. A munkában tanácsadó, fejlesztő cégek, ügyvédi irodák, testületek vesznek részt.

Az audit bevezetésével, működtetésével járó költségeket a vállalat vállalja, miután értékelte az alkalmazásával járó előnyöket. Ezek a piaci versenyképesség javulásától, a biztonság, hatékonyság növekedésén keresztül a magasabb szintű környezeti tudatosság eléréséig vezethetnek. A nemzetközi igényt az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) 468. számú kiadványa (1989) fogalmazta meg a környezetvédelmi auditálás definiálásával. A környezeti auditálás e szerint „a vállalatvezetés, a menedzsment eszköze, rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt, objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, a környezetvédelem rendelkezésre álló eszközállomány működéséről. Fő célja, hogy segítse a vezetői környezetvédelmi intézkedéseket, a környezeti célok végrehajtásának ellenőrzését, beleértve a hatósági előírások betartását is.”

Nemzeti szabvány keretében először a BS 7750 (1992, 1994-ben módosítva, jelenleg nem hatályos!) foglalkozott a környezeti auditálás témakörével. A következő szintet az EK 1836/93/ECC szabályzatára készül EMAS rendelet jelenti, amely már európai teret biztosított. Nemzetközi szabványok megjelenése az ISO 14000 szabványrendszer keretében történt, melyeket a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) 1997-ben tett közzé.

Az ISO 14010 szabvány a környezeti auditálás irányelveivel és az általános elveivel foglalkozik. Keretet ad a környezeti audit, auditor, auditálás folyamatának és kritériumainak, az ügyfél valamint az auditjelentés fogalmaknak. Általános szabványként mindegyik (külső-belső) környezeti auditról rendelkezik és világosan meg is, fogalmazza a követelményeiket.

Az ISO 14011 az audit eljáráson túl már a KIR auditjáról rendelkezik. Részletes leírást ad a vizsgált rendszer környezeti auditálás kritériumainak való megfeleléséről. Mindez információkat szolgáltathat egy tervezett vagy már működő környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) rendszerhez.

Az ISO 14012 szabvány, a környezeti auditot végző környezeti auditorok képzettségi kritériumait fekteti le. Ez mind a belső, mind a külső auditorok, „minősítők minősítését” magába foglalja. Kiterjed a végzettségre, szakmai tapasztalatra, a képzés menetére és a szakmai megfelelőségre és alkalmasságra. Mindezen szabványok kellő segédletet adnak egy eredményes környezeti teljesítményértékelő rendszer felállításához és működtetéséhez. A KIR biztosítja a keretet, a környezeti audit rendszer pedig az információ és adatgyűjtési alapokat a KTÉ működéséhez. Az előbbi két rendszer megléte és jól működése esetén a KTÉ bevezetés minimális költségvonzattal jár a vállalat számára és környezeti elkötelezettsége ill. piaci pozíciójának erősítésénél, pedig maximális előnyt jelenthet.