Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 15., A telekalakítások általános fogalmai és szabályai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.4 A telekalakítási eljárás főbb szabályai

15.4 A telekalakítási eljárás főbb szabályai

A telekalakítási eljárás az érdekeltek kérelmére indul.

Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület

  • rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá

  • annak alakja, terjedelme, beépítettsége és

  • megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény, Étv. [5]).

A telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével - úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyen.

A földmérési munkát érintő néhány általános előírás:

  • A telekalakítási hatóság engedélye kell a belterületi földrészletek alakjának bármilyen megváltoztatásához.

  • Az építési telkek kialakításánál különösen fontos az adott építési övezetre engedélyezett legkisebb teleknagyság és szélesség betartása, összhangban a rendezési tervekkel is.

  • Külterületen is kerülni kell az keskeny, ún. „nadrágszíj-parcellák” kialakítását.

  • Kerülni kell az indokolatlan töréspontok beiktatását a földrészletek hatávonalába.

  • Lakótömbök tervezésénél törekedni kell arra, hogy legalább 250 m-ként minimálisan gyalogutat kell tervezni.

  • Ipari terület esetén a termelő beruházás területén kívül védterületet is kell biztosítani.

  • Az építési telek közterületről megközelíthető legyen. Közutak és vasutak elhelyezése céljára (ha más jogszabályi előírás, szabályozási terv vagy helyi építési szabályzat nincs), legalább:

    • Gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút) esetén 60 m,

    • Főutak esetén 40 m,

    • Országos mellékutak esetén 30 m,

    • Helyi gyűjtőutak esetén 22 m,

    • Kiszolgáló út esetén 12 m,

    • Kerékpárút esetén 3 m!,

    • Gyalogút esetén 3 m,

    • Kétvágányú vasút esetén 20 m,

    • Egyvágányú vasút esetén 10 m

szélességű építési területet kell biztosítani.

Országos közutak mentén belterületen gyűjtőutakat, külterületen sárrázó utakat kel tervezni és lehetőleg egy vagy csak néhány kijárattal megoldani a felhajtás lehetőségét a közútra.

Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján érvényesíthető. A telekalakítást a földhivatal engedélyezi, előírt esetekben az építésügyi hatóság és más hatóságok, ”szakhatóság”-ként való megkeresése után.

A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási dokumentáció készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

15.4.1 A telekalakítás fajtái és fontosabb szabályai

A telekalakításnak többféle változata ismeretes. Ezek a következőképpen csoportosíthatók.

A telekalakítások fajtája szerint lehetnek:

  1. telekfelosztás,

  2. telekegyesítés,

  1. telekhatárrendezés,

  1. telekcsoport újraosztása.

A felsorolt telekalakításoknak többféle elnevezése (szinonímája) használatos arra is tekintettel, hogy milyen változást idéz elő. Ezek egy részét a következő definiciókban bemutatjuk, másokkal a 16. modulban találkozhatunk.

A telekfelosztás vagy megosztás egy földrészletnek két vagy néhány részre történő felosztása.

A telekegyesítés (összevonás) két vagy több telekből egy telek kialakítására irányuló telekalakítás.

A telekhatárrendezés vagy másképpen: telekhatárszabályozás egymás melletti földrészletek szabálytalan, sok töréspontú határának szabályosabb formájúvá történő, illetve a korábbi, beépíthetetlen telek beépíthetővé tétele érdekében történő átalakítását jelenti.

A telkek csoportjának újraosztása során előbb egyesíteni kell az érintett földrészleteket, azután kiosztani. Belterületen a kiosztás többnyire házhelyosztás vagy üdülőtelkek létrehozását szolgálja, külterületen általában mezőgazdasági parcellák jönnek létre. Amennyiben közterület kialakítása szükséges, úgy azt a területből ki kell venni, majd a fennmaradt területet a vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

Építési telket és építési területet úgy kell kialakítani, hogy annak alakja, terjedelme és megközelíthetősége a város (község) rendezési terveknek és az építésügyi szabályoknak is (továbbiakban együtt: építésügyi szabályok) megfeleljen.

A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

A telekalakítás további szabályai

Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a telekalakítási előírásoknak jobban megfelelnek, mint a korábbi állapot szerint.

Meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az előző bekezdésben foglaltakon túlmenően a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak továbbra is megfelel (vagyis a visszamaradó telek összterületéhez viszonyítva a beépítettségi % elfogadható). Ugyanezen előírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki.

Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.

Ha a terület egyébként megosztható, de az utcafronti szélesség nem megfelelő – a helyi építésügyi szabályzat vagy Szabályozási terv alapján – legyezőszerűen vagy nyúlványos telekként is megosztható (kialakítható). Azonban a nyúlványos (nyeles) teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben előírt méretűnek kell lennie Nyúlványos (korábbi kifejezéssel „nyeles”) telek akkor alakítható ki, ha a belső földrészlet közútról másként nem közelíthető meg. A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.

A meglévő épületeket tartalmazó ún. „tömbtelken” az épületek részére úszótelkek alakíthatók ki.

Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább

  1. az épületet,

  2. az előlépcsőt és az épület körüli járdát,

  1. az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint

  1. az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért - a tömbtelken belüli - 1 méteres területsávot.

Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

A telekalakítási terv és az telekmegosztási elvi engedély korábbi jogintézményei megszűntek.

15.4.2 A telekalakítási változási vázrajzok elkészítéséről

A telekalakítási dokumentációt építészeti-műszaki tervezési szakterületen geodéziai tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy készíthet. De ha a telekalakítási dokumentációt a csak az említett szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét - felelős tervezőként - jogosultsággal rendelkező szakembernek kell tanúsítania a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.

A szakhatósági hozzájárulásban a jegyző (mint az építési hatóság képviselője) a telekalakítást kezdeményező szervezetet vagy személyt – az építésügyi szabályoknak megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – utak és közművek létesítésére vagy költségeinek viselésére kötelezheti.

A telekalakítást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog nem gátolja, csupán a telekalakítási tilalom. Az eljárás megindítását az ügyfél megkeresése alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Telekegyesítés és telekhatár-szabályozás akkor is engedélyezhető, ha a telek méretei nem lennének elegendőek új telek kialakításához (utóbbinak azonban elő kell segíteni a szabályosság növelését), ugyanakkor a beépítettségre vonatkozó mértéket figyelembe kell venni!

A vázrajz készítését a 46/2010 FVM sz. rendelet [9] vonatkozó előírásai alapján kell készíteni, figyelemmel a 11 és 12 modulban általánosságban leírtakra is.

A vázrajzot a földmérő földhivatali vizsgálatra és záradékolásra a telekalakítási eljárás megindítása előtt is benyújthatja. A földhivatal ekkor csupán az átvezethetőséget vizsgálja és tanúsítja.

A változási vázrajzot a kérelmezőnek és a tervezőnek (földmérőnek) alá kell írnia és a földhivatalnak záradékolásával igazolnia kell, hogy a vázrajz „műszaki és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas”.

15.4.3 A telekalakítási eljárás

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

  1. telekalakítási engedélyezési eljárás,

  2. egyesített telekalakítási eljárás.

Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

  • a telekalakítás engedélyezésére és

  • a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

  • a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,

  • közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,

  • aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,

  • az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,

  • ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,

  • az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet csak az a jogosult - nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat,

  • gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét,

  • a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével,

  • a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését,

  • a telekalakítás fajtáját (felosztás, egyesítés, határrendezés vagy telekcsoport újraosztása) és

  • az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek a fenteken túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is.

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, a telekalakítás fajtájának függvényében. Amennyiben a telekalakítási eljárás megindításakor a kérelmező rendelkezik hatályos, záradékolt változási vázrajzzal, úgy 15.4.6.1 alpont 1.-.6. sorszámaiban foglalt munkarészek ismételt benyújtása nem szükséges.

15.4.3.1 A telekalakítási dokumentáció tartalma

  1. az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma

  2. a mérési és számítási jegyzőkönyv

  3. a mérési és számítási vázlat

  4. a koordinátajegyzék

  5. a területszámítási jegyzőkönyv

  6. a változási vázrajz és a hozzátartozó területkimutatás digitális adatállománya és ezek legalább 5 kinyomtatott példánya, eredeti aláírásokkal és bélyegzővel ellátva

  7. a tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat

  8. műszaki leírás [a készítő neve, felelős tervező neve, a munkaszám, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett tel(k)ek helyrajzi száma(i), változás típusa a felhasznált hiteles adatok megjelölése]

  9. vizsgálati jegyzőkönyv (ha a változás előtti és változás utáni telkek db száma együttesen 5-nél több)

  10. az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok felhasználásával, alkalmas (1:2000, 1:1000, 1:500) méretarányban elkészített telekalakítási helyszínrajz, amely a következőket tartalmazza:

    • a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint,

    • a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmények kontúrvonalai,

    • a bontás alatt álló épületek „bontás alatt” megjegyzéssel,

    • a telekalakítással érintett telken lévő összes építmény távolsága a tervezett telekhatártól, és a létrejövő telekméretek, beépített telek esetén a telkek eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százaléka,

    • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti, a településrendezési eszközökben beépítésre szánt területeken lévő földrészleteknél 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén az 1 méterenkénti szintvonalak,

    • utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése,

  11. a digitális adatállományok [változási vázrajz, telekalakítási helyszínrajz, mérési és számítási vázlat, tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat PDF formátumban, változási állomány DAT adatcsere-formátumban, egyéb munkarészek táblázatos, illetve dokumentum formátumban] nem újraírható adathordozón

  12. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke.

15.4.3.2 A telekalakítási záradék

A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 munkanap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 22 munkanap.

A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot: „A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel látja el.

A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.

Amennyiben a telekalakítási dokumentáció részét képező változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása külön - megelőző - eljárás keretében történt, úgy a telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a földhivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - újra záradékolja.

Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg.

Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.

Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával az egy éven belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.

A telekalakítási eljárásban a 15.4 sz. táblázat szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a megjelölt hatóságokat szakhatóságként a földhivatalnak meg kell keresnie. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást adhat ki.

Természetesen a földmérőnek arra kell törekednie, hogy a 15.4 sz. táblázatban szereplő szakhatóságok hozzájárulásának ne legyen akadálya, azaz a változási vázrajznak az adott társterület vonatkozó jogszabályi előírásait is ki kell elégítenie! Kiemelten mutatja ezeket a 15.3. sz. táblázat.

15.3: Társterületek egyes telekalakítás szakszerű végrehajtásához. táblázat -

Első fokú eljárásban

az építésügyi ható-sági ügyekben első fokon eljáró építésügyi ható-ság

a vízügyi hatóság (pl. halastó vagy más vizes létesítmény kialakítása tekintetében)

tűzvédelmi szakhatóság (telekhatár és épületek közti tűztávolság felülvizsgálata)

a telekalakítás he-lye szerint ille-té-kes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fő-vá-rosi Polgári Vé-delmi Igazga-tóság

Bánya-kapitány-ság (bányászati területet és energiavezetékeket érintő földrészleteknél)

Nemzeti Közle-kedési Hatóság illetékes regio-nális igazgató-sága (út, vasút területre)

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság (repülőtér területére)

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága (víziutak, kikötők, vízpartok)

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (erdőterületek megosztásánál)

Kulturális Örökségvédelmi Hiva-tal területi szerve (műemléki, régészeti terület)


Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető.

A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz (és a hozzá tartozó területkimutatás), valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából (ha előzetes – és még érvényes – szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre).

Amennyiben a telke(ke)t érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve, a telekalakítási kérelmet - a szakhatóságok megkeresése nélkül - a földhivatalnak el kell utasítania.

A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a fenti záradékkal ellátott változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

Egyesített telekalakítási kérelem esetén az eljárás az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel és a térképi végleges átvezetéssel zárul.

15.4: A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok (4. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez). táblázat -

Ssz.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Telekcsoport újra-osztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telek-határ rendezése esetén

A helyi építési sza-bályzatnak, a szabá-lyozási tervnek, ezek hiányában az általá-nos érvényű köte-lező építésügyi előí-rá-sok-nak és az épí-tett környezet alakí-tásá-ról és védelmé-ről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés.

az egyéb (nem telekala-kítási) épí-tésügyi ható-sági ügyekben első fokon eljáró építésügyi ható-ság

az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi ható-sági ügyekben másodfokon el-járó építésügyi hatóság

2.

Telekosztás és telek-határ-rendezés ese-tén, ha a telek-alakítást követően keletkező telkek közül a szomszédos telkeken a közös határvonal felől az építési helyen kívül eső épület áll.

Az épület helykije-lölésére vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, vala-mint a szomszédos telkeken álló épüle-tek között tartandó tűztávolság mérté-kének, ennek hiá-nyá-ban a kialakítás, telekalakítás felté-teleinek meghatáro-zása.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

3.

Polgári védelmi épít-mény, óvóhely tel-kének kialakítása esetén.

A jogszabályban előírt polgári védel-mi követelmények érvényre juttatása érdekében.

a telekalakítás he-lye szerint ille-té-kes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fő-vá-rosi Polgári Vé-delmi Igazga-tóság

Országos Katasz-trófavédelmi Főigazgatóság

4.

Ha a telekalakí-tás a) bányatelket, b) szénhidrogén-szállító és gázel-osztó vezeték, valamint propán-bután töltő-telep biztonsági öve-zetét, c) megszűnt föld-alatti bányák nyitva maradó területének jog-szabályban meg-ha-tározott hatás-te-rül-etét, d) a nyilván-tartott ásványi nyersanyag-vagyon előfor-du-lását vagy szén-hidrogén föld-alatti tárolására szolgáló földtani szerkezetet érint.

Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a műszaki biztonság, az ásványvagyon-gazdálkodás követel-ményeinek, valamint a földtani követel-mé-nyeknek a kérelem-ben foglaltak szerint vagy további felté-telek mellett meg-felel-e?

Bánya-kapitány-ság

Magyar Bányá-szati és Földtani Hivatal

5.1.

Ha a telekalakí-tásra a vasúti pálya szélső vá-gá-nyának tenge-lyétől számított 50 méteren belü-li övezetben kerül sor, és engedélyes a vasúti pályahá-ló-zat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájá-rulásban előírt feltételeket sé-relmesnek tartja.

Annak elbírálása kér-désében, hogy a telek-alakítás - a vas-út állagára, a vasúti forgalom biztonsá-gá-ra, a vasúti pályahá-lózat működtetője fenntartási, üzemel-tetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehaj-tására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

Nemzeti Közle-ke--dési Hatóság illetékes regio-nális igazgató-sága

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Központi Hivatala

5.2.

Ha a telekalakí-tással új útterü-let jön létre.

A tervezett telek-alakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása.

Nemzeti Közle-kedési Hatóság illetékes regio-nális igazgató-sága

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Központi Hivatala

5.3.

Ha a telekalakí-tás meglévő út területében változást ered-ményez és az érintett közút-kezelő hozzájá-rulásának megtagadását vagy a hozzá-járulásában foglalt feltétele-ket az engedély-kérő sérelmes-nek tartja.

A tervezett telek-alakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közút-kezelői hozzájárulás felülbírálása.

Nemzeti Közle-kedési Hatóság illetékes regio-nális igazgató-sága

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Központi Hivatala

5.4.

Állandó, ideig-lenes működésű repülőterek, le- és felszállóhe-lyek környezetét érintő telekalakí-tás esetében.

A tervezett telek-alakítás nem korlá-tozza-e indokolat-lanul vagy indoko-latlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények műkö-dését.

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Központi Hivatala

6.

A víziutak med-rét és a kikötők, átkelők, vízpar-tok és vízterü-letek telkét érin-tő telekalakítás esetén.

A tervezett telek-alakítás nem korlá-toz-za-e indokolat-lanul vagy indoko-latlan mértékben a polgári célú vízi köz-lekedést, illetve hajózási létesítmé-nyek működését.

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága

Nemzeti Közle-kedési Hatóság Központi Hivatala

7.

Erdő megosztása.

A fenntartható erdő-gazdálkodás vizsgá-lata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálko-dás-ról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja

8.

Ha a telekalakí-tás olyan ingat-lant érint, mely--re az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - régészeti lelő-hely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület jogi jelleg ténye van felje-gyezve, vagy amelynek hely-rajzi száma szerepel a Kultu-rális Örökség-védelmi Hivatal-ról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. ren-delet 1. § (6) bekezdése sze-rin-ti adatbázis-ban

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a kultu-rális örökség védel-me jogszabályban rögzített követelmé-nyeinek a kérelem-ben foglaltak szerint vagy további felté--telek mellett megfelel-e?

Kulturális Örök-ség-védelmi Hiva-tal területi szerve

Kulturális Örök-ségvédelmi Hiva-tal központi szerve


15.4.4 A telekalakítási engedély kiadása

Minden telekalakításhoz a földhivatal, mint telekalakítási hatóság engedélye szükséges.

Az engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az engedélyező záradékot tartalmazó vázrajzon túl külön kérelemre (és amennyiben tulajdonosi vagy vagyonkezelői változással is együtt jár) szerződésre, vagy megállapodásra is szükség van.

A földhivatal köteles vizsgálni, hogy a tervezett telekalakítás megfelel-e az elvi telekalakítási engedélyhez leírt feltételeknek. Az engedély megadását megtagadja, ha

  1. a tervezett telekalakítás a meghatározott követelményeknek nem felel meg,

  2. a telket változtatási, telekalakítási tilalom terheli,

  1. valamely szakhatóság nem járult hozzá.

A telekalakítási engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a Ket. [10] vonatkozó előírásain túlmenően tartalmaznia kell:

  • a telekalakítással érintett telek címét (a település és az utca nevét, a házszámát) a telekalakítás engedélyezése előtti és az engedélyezés eredményeként keletkező telkek helyrajzi számát és területét,

  • a telekalakítási engedély megadásának feltételeit, (megtagadásának indokait),

  • az egyedi hatósági előírást, amelyet a telekalakítási engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon túlmenően alkalmazni kell,

  • a telekalakítási engedély érvényességének időtartamát.

A határozat tartalmazhat:

  • az Étv. 24. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást,

  • rendelkezést a helyi közút területének a telekalakítással összefüggésben történő esetleges lejegyzéséről, illetőleg hozzájegyzéséről.

A telekalakítási engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatot kézbesítés útján közölni kell:

  • a kérelmezővel,

  • a tervezővel (változási vázrajz készítőjével),

  • a telekalakítással érintett valamennyi telek tulajdonosával, haszonélvezőjével, kezelőjével, az esetleges jelzálog kedvezményezettjével,

  • a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkekkel rendelkezni jogosultakkal (állami tulajdonban álló ingatlan esetében a vagyonkezelőkkel), akiknek adatait az építésügyi hatóság hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be,

  • az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,

  • a telekalakítással érintett telek helye szerinti települési önkormányzattal.

A telekalakítási hatóság a telekalakítási engedély megadása esetén - ha a határozat jogerős és végrehajtható -, az engedélyezésre benyújtott telekalakítási terv, illetőleg változási vázrajz valamennyi példányát engedélyezési záradékkal látja el. A záradékolt telekalakítási vázlat, illetve telekalakítási terv vagy változási vázrajz 1 példányát az irattárba, 1 példányát műszaki nyilvántartásba helyezi, 1 példányát megküldi a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzatnak, a többi példányát kiadja a kérelmezőnek. Kérelemre további példányokat is engedélyezési záradékkal lát el. (A szakhatóságoknak – mint szó volt róla – másolatokat juttat el.)

A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, vagy újra történő záradékolását.

A földhivatal a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, esetenként 1 évvel mindaddig meghosszabbít-hatja, amíg - az engedélyező határozat rendelkezéseit érintő - általános érvényű és helyi szabályok, valamint a hatósági előírások - ideértve az ingatlan-nyilvántartási állapotot is - azt lehetővé teszik. Az engedély érvényének meg-hosszabbításáról mindazokat értesíteni kell, akik a határozatról korábban értesültek.

A telekalakítási engedélyt annak érvényességi idején belül az engedélyes jogutódja is felhasználhatja. Köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő okiratban történő igazolása mellett – a telekalakítási hatóságnak (földhivatalnak) írásban bejelenteni. Ennek alapján a jogutódlás – e tekintetben - engedélyezéséről a földhivatal határozatban rendelkezik.

Bizonyos kérdésekben speciális szabályozások vonatkoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területére és a Főváros területére.