Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 10., A földmérési és térképészeti tevékenység általános feltételei

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

10.5 A földmérési tevékenység folytatásának feltételei

10.5 A földmérési tevékenység folytatásának feltételei [1]

A földmérési és térképészeti munka külön jogszabályban meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység.

A földmérési és térképészeti munkákat, az érvényben lévő szabványokban és szakmai szabályzatokban előírt minőségben kell elkészíteni.

A földmérési és térképészeti munka minőségét a vállalkozó földmérő, illetve a gazdálkodó szervezet tanúsítja . A bányatérképek minőségét hites bányamérő tanúsítja.

Az alaptérkép, illetve az annak tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítását , illetve a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minőségének tanúsítását csak ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező földmérő végezheti .

10.5.1 Jogosultság és szakképzettség

A gyakorlatban a következő cégek és intézmények végeznek földmérési munkákat:

  • Földmérési szervek, vállalatok (földhivatalok, Rt-k, Kft-k. Bt-k)

  • Építéstervezésre jogosult szervek,

  • Állami szervezetek, ha van szakképzett dolgozójuk,

  • Oktatási intézmények ha van szakképzett dolgozójuk,

  • MTESZ földmérési társasága (MFTTT),

Személyi feltételek:

  • Ingatlanrendezői jogosítvánnyal rendelkező földmérők,

  • Földmérési szakértők, igazságügyi szakértők

  • Tervezői névjegyzékben szereplők,

  • Tulajdonos, ha van szakképzettsége és jogosultsága.

Láthatóan tehát csak bizonyos feltételekkel végezhető földmérési munka. E feltételek közé:

  • a szakképzettség és

  • a munkavégzésre való jogosultság tartozik.

10.5.2 A földmérési és térképészeti szakképzettség

Földmérési szakképzettség nek számít:

  1. az okleveles földmérőmérnöki, az okleveles földmérő szakos építőmérnöki, illetve az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki végzettség;

  2. a földmérő, a földrendező üzemmérnöki, illetve a földmérő, a földrendező mérnöki végzettség;

  1. az okleveles építőmérnöki, az okleveles erdőmérnöki, illetve az okleveles bányamérnöki vagy az okleveles térképész végzettség, továbbá az építőmérnöki szakterületen szerzett üzemmérnöki vagy mérnöki végzettség;

  1. földmérő technikusi és szaktechnikusi, illetve kataszteri szaktechnikusi végzettség;

  2. olyan egyéb technikusi végzettség, ahol a képesítő (érettségi) tárgyak között a földmérés szerepel.

Térképészeti szakképzettség:

  1. az okleveles térképész (kartográfus) végzettség; valamint

  2. a térképész-technikusi végzettség.

Az állami földmérési alaptérkép készítéséhez, változásainak vezetéséhez, a földrészlethatár kitűzési munkáinak önálló végzéséhez, illetve irányításához, továbbá az említett földmérési szakfelügyelői feladatok ellátásához ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges.

Állami alapadatokat tartalmazó térképekből átdolgozott vagy azonos tartalmú térképek minőségét – megjelenési formájuktól (analóg vagy digitális) függetlenül – szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személynek kell tanúsítania .

10.5.3 Az ingatlanrendező földmérői minősítés

Általános előírás: alaptérképi tartalmat érintő munkát csak az Ingatlanrendezői földmérői minősítéssel rendelkező földmérők végezhetnek. Ennek a minősítésnek megszerzése a következő feltételek teljesülése esetén kérhető:

  • felsőfokú szakképzettség (főiskola vagy egyetem),

  • megfelelő szakmai gyakorlat (főiskola, egyetem után 5 év)

  • megfelelő referencia-munkák (10 nagyobb vagy 30 kisebb, a földmérési alaptérkép tartalmát érintő munka),

  • földhivatali vélemény.

A minősítés megadása indokolt esetben külön vizsgához köthető.

Ingatlanrendező földmérői minősítést az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább ötéves földmérői gyakorlattal, továbbá referenciamunkákkal rendelkezik.

Földmérői gyakorlati időnek tekintendő:

  1. a munkáltató által igazolt földmérési munkakörben eltöltött időt;

  2. a földmérési szakképesítést nyújtó közép- és felsőfokú oktatási intézményben végzett szakmai oktatói tevékenységet;

  1. a szakképesítés megszerzése után egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott földmérési tevékenység idejét.

Földmérési referenciamunkának számít:

  1. a földhivatalnál végzett földmérői tevékenység;

  2. a földrészlethatár kitűzése érdekében, valamint a földmérési alaptérkép tartalmában változást eredményező, legalább 30 db földmérési munka, az átvevő földhivatal megnevezésével; vagy

  1. legalább 100 ha belterületről vagy 1000 ha külterületről készített állami földmérési alaptérkép, az átvevő földhivatal megnevezésével.

A minisztérium méltányosságból - egyszeri alkalommal - hozzájárult a jogosítvány középfokú végzettségűek részére történő megszerzéséhez abban az esetben, ha a szakmában több, mint 20 éve dolgoztak és külön szaktanfolyamon frissítették fel ismereteiket.

Az ingatlanrendező földmérői minősítés megszerzésének eljárási rendje.

Az ingatlanrendező földmérői minősítést kérelemre az Ingatlanrendező Földmérői Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) döntése alapján a FÖMI adja ki. A FÖMI a minősítéssel rendelkező földmérőkről nyilvántartást vezet, amelynek változásairól a megyei földhivatalokat folyamatosan tájékoztatja.

Az ingatlanrendező földmérő ellen esetlegesen benyújtott panaszt a Minősítő Bizottság köteles megvizsgálni. A vizsgálatot földhivatali véleményre alapozva, valamint az érintett(ek)et is meghallgatva kell lefolytatni.

A minősítést - szakmai vagy etikai okok miatt – a Minősítő Bizottság döntése alapján – a FÖMI a visszavonja, vagy legfeljebb kétévi időtartamra szünetelteti. A szüneteltetés alatt a földmérő ingatlanrendezői minősítéshez kötött tevékenységet önállóan nem (csak irányítással) végezhet.

Visszavonás esetén a minősítés újbóli megadása csak három év elteltével kérhető.

Az ingatlanrendező földmérők nyilvántartásából törölni kell a minősített földmérőt:

  1. a földmérő kérelmére;

  2. a földmérő elhalálozása esetén;

  1. a Minősítő Bizottság döntése alapján.

Az Ingatlanrendező földmérői minősítés tehát: megfelelő szakképzettségtől, szakirányú gyakorlatban eltöltött időtől és elvégzett referenciamunkáktól függő olyan földmérői minősítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép készítési, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges munkálatok irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára, minőségének tanúsítására. Az ingatlanrendező földmérői minősítésű szakemberekről hivatalos névjegyzék készül.

10.5.4 A földmérő igazolvány

A földmérő szakképesítését a munka végzése során (1998. január 1-jétől) arcképes földmérő igazolvánnyal köteles igazolni. Földmérő igazolványt csak a felsorolt közép- vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkező személy kaphat.

2010-től a földmérő igazolvány megkérése várhatóan nem lesz kötelező a munkálatokhoz, de mindenképpen célszerű , hogy a terepi dolgozó rendelkezzen ezzel a fényképes igazolvánnyal.

A földmérő igazolvány kiadása iránti igényt a megyei (fővárosi) földhivatalnál, honvédségi alkalmazottak esetében a honvédség térképészszolgálatánál, az ott beszerezhető igénylőlapon lehet benyújtani. Az igényeket a megyei földhivatal , illetve a honvédség térképészszolgálata hivatalból továbbítja a FÖMI-hez.

Az igényléshez csatolni kell:

  1. 1 db igazolványképet,

  2. az előírt szakképzettséget igazoló oklevél (bizonyítvány) másolatát,

  1. az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás másolatát.

A földmérő igazolványt a közigazgatási államtitkár aláírásával a Vidékfejlesztési Minisztérium adja ki. Elkészítéséről és nyilvántartásáról a FÖMI gondoskodik.

A földmérő igazolvány a kiállítástól számított tíz évig érvényes.

(Tehát a földmérők az ingatlanrendezői földmérő minősítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati ideje és a referencia-munkák készítésének lehetősége a szakképzettség megszerzésétől azonnal fennáll , amennyiben szakirányú munkakörben tevékenykedik.)

10.5.5 A földmérési munka végzése

A földmérő legtöbbször a terepen végzi munkáját. Nem is mindig csak a Megbízó tulajdonában levő területen (de tevékenységének eredménye sem mindig egyezik a megrendelő elvárásaival ). Szükséges, hogy a földmérőnek jogosultsága legyen arra, hogy valamely munkához méréseit elvégezhesse.

A földmérő e tevékenység végzésére való jogosultságát:

  • földmérő igazolványával és

  • az adott munka végzésére szóló megbízást tanúsító okirattal (pl. megbízással, megrendeléssel) igazolhatja.

A helyszíni (azonosítási, mérési) munkák végzését megelőzően a terület tulajdonosát értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, célját, továbbá a jogosultságot biztosító és a tűrési kötelezettséget előíró jogszabályi hivatkozást.

Az értesítést az eljáró földmérőnek , illetve a földmérési szervezetnek kell kiküldenie . (Esetenként előfordulhat, hogy a megrendelő átvállalja az érdekelt szomszédok értesítését a helyszíni munka időpontjáról. Ilyenkor célszerű ezt a megrendelésre rávezetni és a megrendelővel aláíratni. Különben az értesítés felelőssége a földmérőt terheli.)

Gyakran csak a terepi mérések közepette derül ki, hogy a mérést olyan ingatlanon keresztül (is) végezni kell, amelynek tulajdonosát előzetesen írásban nem értesítettük. Ilyenkor a mérés megkezdése előtt szóban kell a bejelentést megtenni (tudni kell azonban, hogy a tulajdonos ragaszkodhat az előzetes írásbeli értesítéshez).

Természetesen a mérés végrehajtására vonatkozó felhatalmazás csak a megbízás teljesítéséhez szükséges tevékenységre hatalmazza fel a földmérőt, az indokolatlan károk okozásának elkerülésével! Amennyiben mégis károkozás történne, azt meg kell téríteni.

Nagyobb volumenű földmérési és térképészeti tevékenységet a helyszíni munka megkezdése előtt legalább tizenöt nappal korábban közzé kell tenni. Egyéb esetben konkrét személynek küldendő értesítéskor is gondolni kell arra, hogy a tulajdonos jelenléte érdekében szükség szerint intézkedni tudjon (szabadság kérése, a helyszínre utazás, stb.).



[1] Megjegyzés. A földmérési jogosultságok módosítását a VM FTF 2010. évben tervezi.