Ugrás a tartalomhoz

Növény- és állattani ismeretek 7., Gazdasági állatok tenyésztése 2 (sertés, juh, baromfi)

Dr. Udvardy Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.3 Juhtenyésztés

7.3 Juhtenyésztés

7.3.1 Származás, jelentőség

A juh (Ovis aries) háziasítása Krisztus előtt 8-10 ezer évvel kezdődött. Őse a vadjuh, melynek számos változata ismert, ebből az öt legfontosabb:

  • Muflon: legkisebb testű vadjuh, Európában elterjedt

  • Arkal: Turkesztán, Afganisztán területén él

  • Argali: Tibet, Mongólia területén terjedt el

  • Hójuh: Alaszka, Kamcsatka területén él

  • Kanadai vadjuh: Észak-Amerikában található meg

A világ juhállománya több mint egymilliárd. Hasznosítása során húsát, tejét, gyapját, bőrét használják fel. Nagy előnye a juhtartásnak, hogy olyan területeket is képes a juh hasznosítani, melyet más gazdasági állatok nem (feltétlen juhlegelők). A juh jól alkalmazkodik az időjárási viszonyokhoz. A legnagyobb juhtartó országok: Ausztrália (163 millió), a volt Szovjetunió területén lévő FÁK országok (134 millió), Kína (112 millió), Új-Zéland (57 millió), India (56 millió).

Magyarországon a juh tartása évszázados hagyományokkal rendelkezik, már a honfoglaló magyarok is magukkal hozták a Kárpát-medencébe a juhot. 1858 óta van juhtörzskönyv hazánkban, az Országos Gyapjúminősítő Intézetet 1899-ben alapították meg. A hús, a tej és a gyapjú hasznosítása közül a gyapjútermelés kevésbé sikeres ágazat az alacsony felvásárlási ár miatt.

Annak ellenére, hogy Magyarországon a juhhús fogyasztásának nincs nagy hagyománya és jelentősége (0,3 kilogramm/fő/év), a pecsenyebárány előállítása és exportja a juhágazat egyik sikeres szegmense. A vágási kor alapján a vágójuh kategóriák a következők:

  • Tejesbárány: 60-70 napos, maximum 18 kilogramm élőtömeg

  • Pecsenyebárány:4-5 hónapos, maximum 35 kilogramm élőtömeg

  • Éves pecsenyebárány: 40-45 kilogramm élőtömeg

  • Idősebb vágójuh: selejtezés vagy egyéb ok miatt

7-6. ábra Pecsenyebárány

Forrás: http://www.vallalkozoinegyed.hu

A magyarországi juhállomány változása a 7-2. táblázatban kerül bemutatásra. 1980-ban 3 millió feletti juhlétszám volt Magyarországon, ami az 1990-es évekre a kétharmadára csökkent. Az azóta eltelt időszakban drasztikus létszámcsökkenés következett be, 2009-ben egymillió kétszázötvenezer juh volt Magyarországon.

7-2. táblázat A juhállomány létszámának alakulása az elmúlt 75 évben

Év

Létszám (ezer darab)

1935

1450

1950

1049

1960

2381

1970

2316

1980

3090

1990

1865

1993

1252

2009

1250

Forrás: Horn P. (szerk.)(1995): Állattenyésztéstan 1. KSH (2009)

7.3.2 A juh termékei, értékmérő tulajdonságok

Juhhús : a juhhústermelés a legjobban jövedelmező terület az ágazatban. Elsősorban exportra kerülnek az élő és vágott bárányok, a hazai fogyasztás alacsony. A hústermelés során intenzív neveléssel jó húsarányt érnek el, a faggyú (zsír) beépülése pedig alacsony. A hízóalapanyag mennyiségét az anyajuhok szaporasága határozza meg. Az elléseket lehet sűríteni, ezáltal nagyobb lehet például a pecsenyebárány kibocsátás. Az anyajuhok jó báránynevelő képessége valamint tejtermelése befolyásolja a bárányok napi testtömeg gyarapodását (200-300 gramm), ezáltal a vágósúly elérésének idejét.

Fontos értékmérő tulajdonság az értékes húsrészek aránya (százalék), a csont-hús arány (4:1) és a faggyú mennyisége (százalék). A hús értékét meghatározza összetétele, nagyobb testtömeg esetén csökken a víztartalom és nő a faggyú mennyisége. A vágott testet (karkasz) hat minőségi főosztályba sorolják, ahol a legjobb minőséget a szuper (S) jelenti, a legkevésbé jó osztály pedig a gyenge (P) minősítést kapja. A faggyúsodás mértékét 1-5 számskálán értékelik.

Juhtej : a juhtej beltartalmi mutatói kedvezőbbek a tehéntejénél. Magasabb a szárazanyag tartalma (16-20 százalék), zsírtartalma 6-8 százalék, fehérje tartalma 5-6 százalék. Juhtejből készült legismertebb tejtermékek: kaskaval, gomolya, orda, brindza, zsendice.

A tejtermelő képesség fajtajelleg, de a fajtán belüli egyedek között is vannak különbségek. Az ellés utáni egy hétben föcstej termelődik (a bárány számára fontos immunanyagokkal), ezután normál összetételű juhtej képződik. A választás után a juhok fejése 40-250 napig tarthat, a tej mennyisége ez idő alatt 50-500 liter (de akár 1000 liter is lehet egyes fajtáknál).

A juhtej kifejése és feldolgozása nehezebb, mint a tehéntejé. A juhtej édeskés ízű, csontfehér színű, kellemes illatú. Ha ’bundaszagú’, akkor a tejkezelés során történtek hibák.

Gyapjú : olyan állati szőr, mely lenyírva egyben marad, és fonásra valamint nemezkészítésre alkalmas. Fontos tulajdonsága a színe (a fehér a legjobb), fénye, finomsága (a 28 mikron átmérőnél kisebb méret a finom kategória), a gyapjú sűrűsége, a szálhosszúsága (6-8 centiméter), a szakító szilárdsága, az erőssége,

A gyapjút évente egyszer kézi- vagy gépi nyírással távolítják el. A nyírás után a gyapjú válogatása, a mosása és a feldolgozása következik. A feldolgozás során keletkezett tisztított gyapjúzsír a lanolin.

Gerezna, prém : a levágott juh bőre, amelyet kikészítenek (sóznak és szárítanak), és értékesítenek. Sapkák, kabátok, prémek készülnek belőle. A karakul fajta fő haszna a gerezna.

7-7. ábra Juhnyírás

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki

7.3.3 Fajták, hasznosítási irányok

A hasznosítási irányoknak megfelelően speciális fajtákat nemesítettek ki a több és jobb minőségű termékek előállításához.

Merinó fajtacsalád :

  • Posztógyapjas: rövidfürtű igen finom gyapjút ad. Elektorál és Negretti fajtaváltozata ismert, majd ezek keresztezése adta az Elektorál-Negrettit.

  • Fésűsgyapjas: hosszabb gyapjút adó típus, durva-, közepes- és finom gyapjúminőséggel. Ausztrália a nemesítés központja.

  • Húsmerinó: a fésűsmerinó keresztezéséből alakult ki az 1920-as évek végén. Nagy hústermelő képességű, jó a húskitermelési (vágási százalék) aránya.

  • Szapora merinó: Ausztráliában nemesítették ki a helyi merinó fajtából, gyakori a többszörös ikerellés ennél a típusnál. 1981 óta önálló fajta.

  • Magyar merinó: a fajtacsaládon belül Magyarország legelterjedtebb fajtája. Hús- gyapjú típusát tenyésztik. Az anyák 40-60 kilogramm, a kosok 70-100 kilogramm testtömegűek. Gyapjútermelése: 4-5 kilogramm/év. Szaporasága 120-130 százalék. A bárányok hizlalás alatti testtömeg gyarapodása 280-320 gramm/nap.

7-8. ábra Magyar merinó

Forrás: http://termtud.akg.hu/

Húsfajták :

  • Dorset: szarvalt és szarvatlan formája is van. Törzse jól izmolt, lába rövid. Intenzíven növekszik, de növekedési kapacitása közepes. Keresztezésekben is felhasználják.

  • Suffolk: jól izmolt törzsű, fekete fejű és –lábvégű fajta, füle lelógó. Szarvatlan. Tejesbárány előállításra is alkalmas. Keresztezésekben is felhasználják. Amerikai változata hosszabb törzsű, és nagy növekedési erélyű.

  • Német fekete fejű húsjuh: Magyarországon jól tartható, keresztezésekben jó partner.

  • Texel: rövid fejű, elálló fülű fajta. Kedvező húskitermelésű, későn faggyúsodó.

7-9. ábra Dorset húsjuh

Forrás: http://ag.ansc.purdue.edu/sheep

Tejelő és szapora fajták:

  • Kelet-fríz: 1892 óta önálló fajta. Napi 2-5 liter a tejtermelése, ezt akár 250 napig is fenn tudja tartani. Nem kedveli a nyájszerű tartást, és igényli a hűvösebb éghajlatot. Fehér és fekete színben is tenyésztik.

  • Awassi: zsírfarkú fajta, Izraelben nemesítették jó tejelővé. Egy laktáció alatt (250 nap körül) 500 liter a termelésük.

  • Lacaune: francia tejhasznosítású juh, jó húsformákkal. Fehér színű, 100 nap alatt 300 liter tejet ad.

  • Romanov: nagyon jól ellethető, egész évben ivarzik, régebben húsáért és gereznájáért tartott fajta. Szaporulati aránya 230 százalék. A világon mindenhol használják nemesítési programokban.

  • Finn landrace: izomszegény törzsű, szinte folyamatosan ivarzó, jól tejelő fajta. Szaporulati aránya 220-240 százalék. Iparszerű tartásra alkalmas fajta.

Őshonos fajták :

  • Racka: fekete és fehér változata ismert. Szarva kifele-felfelé csavarodik. Az anyajuhok 40 kilogramm tömegűek, a kos 70 kilogrammos. Szaporulati foka alacsony (110-120 százalék), viszont jól fejhető, hosszú, de durva gyapjút ad, húsa ízletes.

  • Cikta: kistestű, fehér színű fajta. Szerepe csekély, génmegőrzés szempontjából fontos.

  • Cigája: Fehérszínű, feje és lába fekete. Jól tejel, húsa ízletes.

7-10. ábra Őshonos racka juh

Forrás: http://vroum52.com

7.3.4 Juhtenyésztés

A juhok 5-6 hónaposan ivarérettek, a jerkéket 7-8, a kosokat pedig 12-18 hónaposan veszik tenyésztésbe.. Az ivarzás 17 naponta következik be. Gyakori a csendes ivarzás, ezért keresőkosokkal választják ki az ivarzó anyaállatokat. A vemhesség 150 napig tart. Jellemző az ikerellés, ami gazdaságossági szempontból hasznos

Az anyajuhok tartásánál az évi egyszeri, a sűrített, vagy a folyamatos elletés is szóba jöhet. Egyszeri elletés esetén lehet a bárányneveléskor hosszú a szoptatási idő (3-4 hónap), vagy fejhetik a juhokat. Ez utóbbi akkor történik, ha 6 hetes kor környékén értékesítik a bárányokat. Sűrített elletés akkor történik, ha 7-9 havonta elletik az anyajuhokat. Erre csak a merinó és szapora fajták alkalmasak. Az anyajuhok takarmányozása a termelési fázistól függ:

  • Üres anyajuh: elég az életfenntartó takarmány adag, nyáron pedig a legeltetés

  • Vemhesítés előtt: emelt abrakadaggal felkészítik a vemhességre az anyajuhokat

  • Vemhesség ideje alatt: kezdetben alacsonyabb takarmányadagok, később a vemhesség vége felé növelt abraktakarmány mennyiség

  • Szoptatás, tejtermelés: folyamatosan emeltszintű takarmányozás abrak kiegészítéssel a tejtermelés fenntartásához.

A bárányhízlalás során intenzív növekedést várunk el. A nevelés és a hizlalás lehet hagyományos, legelőre alapozott nevelés korai választással, vagy nyújtott szoptatási időszakkal, illetve mesterséges báránynevelés. A bárányok 12-14 kilogrammos tömeg elérésekor választhatók, ezután granulált abrakot és szénát kapnak. A napi tömeggyarapodás 200-300 gramm. Fontos a friss ivóvíz és a nyalósó biztosítása.

A vágásérettség a teljes kifejlettkori tömeg fele, amikor a húsok faggyútartalma kevesebb, mint 15 százalék. A tejesbárány nevelés költséghatékony hízlalási forma, a nagyobb vágósúlyú hízlalás többletköltségekkel jár. A hizlalás kis csoportokban (30-40 bárány) történik, az istállók jól szellőztethetőek legyenek.

A juh fejése régen kézzel, napjainkban fejőgéppel történik. Fejés közben a juhok abraktakarmányt kapnak. A juhok fejése történhet sajtáros fejőgéppel, illetve mobil vagy stabil fejőállásokon.

További feladat a juhtartásnál az istálló kitrágyázása, az alomkezelés. a körömápolás, valamint a külső és belső élősködők elleni védelem..