Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 2., Agrárvilági fordulatok, magyar reformok

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.4 A Nagyatádi-féle földreform

2.4 A Nagyatádi-féle földreform

A korszakolást az 1920. évi XXXVI. törvényben megalkotott földreform (a móriczi sorban a kilencedik földosztás) eredményeinek bemutatásával, fontosabb adatainak leírásával folytatjuk. Ez a földreform Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik, aki mint földművelésügyi miniszter tevékeny részt vállalt annak végrehajtásában. Az intézkedés nemcsak a mezőgazdasági munkások gondjait enyhítette, hanem életképessé kívánta tenni a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 %-át, a nagybirtok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette. Kiosztásra igénybe vettek 1,15 millió kh (0,66 millió ha) földet Ebből kb. 432 000 hektárt kisembereknek juttattak és több mint 200 000 fő volt azoknak a száma, akik házhelyet kaptak. A juttatások következtében több százezerrel, 771 000-re nőtt az 5 kh (2,9 ha) alatti birtokosok száma (Fazekas B., 1995).

A földéhség megmaradt Magyarország új határai között is, a meggyengített reform intézkedései csak látszólag változtattak az állandósult feudális állapotokon. A paraszti tulajdonra épülő, jövedelmezően működő agrárszervezet kialakulása elmaradt, egyedüliként Európában.

1935-ig a kisbirtokosok száma növekedett, kb. 4,5 millió embert élt a családtagokkal együtt mezőgazdasági munkából. Jó áttekintést ad mindezekről a következő ábra.

2-1. ábra: A gazdaságok száma és területi megoszlása 1935-ben

A földbirtokviszonyok alakulását csekély mértékben a földforgalom (magánparcellázások hatására) is befolyásolta, amely 1931-ben érte el csúcspontját 30 000 kh (17 260 ha) földdel, utána már csökkent.

A parasztság földtulajdonát vásárlással is gyarapította bizonyos korlátok között (Az 1 000 kh-nál (575 ha) nagyobb föld ára mintegy 50 %-a volt az 1-5 kh (0,6-2,9 ha) területének).

Az 1920-as földreform befejezésére 1933-ban törvényt alkottak, de a befejezés végső időpontja 1941. 12.30. volt, amikor valamennyi iratot át kellett adni a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irattárának. Az utána következő földmozgás nem volt jelentős, nem változtatott lényegesen a birtokszerkezeten, most sem teljesült a földnélküliek és törpebirtokosok földtulajdon iránti vágya.

1920 és 1936 között 300 000 vidéki család jutott házhelyhez, amely a kapcsolódó törvénykezés sikerét jelentette.