Ugrás a tartalomhoz

Környezetmenedzsment

Dr. Szűcs Edit, Dr. Budai István, Matkó Andrea (2011)

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemei és felépítése

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemei és felépítése

A szervezetek egyre inkább törekszenek ésszerű környezetkímélő működést elérni, ennek meglétét bizonyítani, tevékenységüket, termékeiknek és szolgáltatásaiknak környezeti hatását szabályozott keretek között tartani, környezetpolitikájával és céljaival összhangban.

Több szervezet végzett környezeti átvizsgálást vagy auditot, hogy értékelje a környezeti teljesítményét. Ezek az átvizsgálások vagy auditok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy egy szervezetnek kellő biztonságot nyújtsanak. Ahhoz, hogy a szervezetek hatékonyak legyenek, a követelményeket olyan felépítésű irányítási rendszerben kell teljesíteniük, amely integráltan illeszkedik a szervezet irányítási rendszerébe. A környezetközpontú irányítási rendszernek a célja, hogy a szervezeteket hozzájutassák egy eredményes környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemeihez úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel.

Az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány egy olyan környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására, valamint bevezetésére.

Környezeti politika

A szervezetnek el kell készítenie a környezeti politikáját, amely

 magába foglalja a folyamatos fejlődés és a környezetszennyezés csökkentése iránti elkötelezettséget, illetve a környezetvédelmi jogszabályok és az önként vállalt előírások betartásának kinyilatkoztatását,
 keretet nyújt a környezetvédelmi célok felállításához és megvalósításához.

A környezeti politikának dokumentáltnak kell lennie, és ismernie kell minden olyan személynek, aki a szervezetnél vagy annak megbízásából dolgozik. A környezetpolitikának hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

Tervezés

Környezeti tényezők

A vállalatnak fel kell mérnie, értékelnie, ismernie kell tevékenységének, termékének az összes, környezetre gyakorolt előnyös és hátrányos, közvetlen és közvetett hatását.

Ezen felmérés kiterjed az üzemszerű, az attól eltérő működési feltételekre, a balesetekre, vészhelyzetekre, valamint a múltbeli és tervezett tevékenységek környezeti tényezőire. A szervezetnek a rendelkezésre álló információk alapján meg kell határoznia az általa okozott, jelentősnek ítélt környezeti hatásokat, és mindent meg kell tennie ezek csökkentésére.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy a jelentős környezeti tényezőket a környezetközpontú irányítási rendszerének kialakításakor, bevezetésekor és fenntartásakor figyelembe vették.

Jogszabályi és egyéb követelmények

A szervezetnek azonosítania kell a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket. A szervezetnek biztosítania kell, hogy a vonatkozó jogszabályokat és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításakor, bevezetésekor és működése során figyelembe vegyék.

Célok, előirányzatok és programok

A rendszer működése során ki kell alakítani a környezetvédelmi stratégiai tervezést. A célok, tervek megfogalmazása során figyelembe kell venni

 a jogi és egyéb előírásokat,
 a környezeti hatást okozó tényezőket,
 a technológiai megoldási változókat,
 a pénzügyi és üzleti követelményeket,
 és az érdekelt felek álláspontjait.

A célok és tervek összhangban kell, hogy legyenek a környezeti politikával. Meg kell határozni a célok, tervek eléréséhez szükséges tevékenységeket, határidőket, és eszközöket tartalmazó megvalósítási programokat. A célokat – a politikához hasonlóan – hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

Bevezetés és működtetés

Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör

Meg kell határozni és dokumentálni az összes olyan alkalmazott felelősségi és hatásköreit, akiknek munkája jelentős hatással van, vagy lehet a környezetre. A szervezet felső vezetésének ki kell jelölnie egy környezetirányítási vezetőt, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre van a környezetközpontú irányítási rendszer kialakítására, bevezetésére és fenntartására az ISO 14001:2004 szabványnak megfelelően.

Felkészültség, képzés és tudatosság

A szervezetnek meg kell határoznia a képzési és alkalmassági követelményeket. Biztosítani kell, hogy a szervezet minden dolgozója kellő információval rendelkezzen a vállalat környezetközpontú irányítási rendszeréről, tevékenységéről, a munkája során felmerülő környezeti hatásokról, illetve ismerje a környezeti politikát, valamint felelősségi és hatáskörét. A szervezet dolgozóinak ismernie kell az előírt eljárásoktól való eltérések lehetséges következményeit.

Kommunikáció

A környezeti tényezőkkel és a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatban a szervezetnek létre kell hoznia eljárásokat a belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkciói között azért, hogy a külső érdekeltektől érkező lényeges információkat fogadja, dokumentálja és reagáljon azokra.

Dokumentáció

A KIR rendszer dokumentációja tartalmazza a környezeti politikát, célokat, előirányzatokat, a rendszer alkalmazási területének leírását, a rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását, a szabvány által megkövetelt dokumentumokat és feljegyzéseket, valamint olyan dokumentumokat, amelyek szükségesek a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, működésének és szabályozásának biztosításához (5.2. ábra).

5.2. ábra - A KIR dokumentációs rendszerének felépítése

5.2. ábra: A KIR dokumentációs rendszerének felépítése


(forrás: saját szerkesztés)

Dokumentumok kezelése

A rendszerben alkalmazott dokumentációkat a megfelelő módon kell azonosítani az ellenőrizhetőség, az esetleges módosítások, illetve az érvényesség biztosítása érdekében. A szervezetnek eljárást kell létrehoznia a dokumentumok jóváhagyására, átvizsgálására, szükség esetén naprakésszé tételére, módosítására, és annak biztosítására, hogy mindig az érvényes legfrissebb kiadású dokumentum álljon rendelkezésre.

A működés szabályozása

A szervezetnek szabályozni kell a jelentős környezeti hatást okozó tényezők figyelését és nyomon követését dokumentált eljárásokkal, melyekben a megfelelőségi kritériumokat is meg kell határozni. A működés szabályzása során meg kell teremteni azt a gyakorlatot, ahogyan a szervezet információt szerez az általa felhasznált termékek és szolgáltatások környezeti tényezőiről, és ahogyan informálja a beszállítóit a rájuk vonatkozó követelményekről.

Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

A szervezetnek elemeznie kell a tevékenységéből adódó vészhelyzetek bekövetkezésének a valószínűségét és az ezekkel okozható környezetterhelés nagyságát. Ennek alapján eljárásokat kell készítenie a vészhelyzetek során keletkező környezeti hatások megelőzésére és csökkentésére, melyeket rendszeresen tesztelni kell. A szervezetnek időnként ki kell próbálnia a vészhelyzetek reagálására vonatkozó folyamatait.

Ellenőrzés

Figyelemmel kísérés és mérés

A vállalatnak meg kell határoznia a környezeti hatást okozó tényezők megfigyelésére és mérésére szolgáló módszereket és az adatrögzítés gyakorlatát.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy kalibrált vagy hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartaniuk kell, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket meg kell őrizni.

A megfelelőség kiértékelése

A szervezet – a megfelelőségre vonatkozó elkötelezettségével összhangban – hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárásokat a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére.

A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A szervezetnek meg kell őriznie az időszakos kiértékelés eredményeiről szóló feljegyzéseket.

Nem megfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenység

A szervezetnek eljárást kell létrehoznia és működtetnie a nem megfelelőségek kezelésére és vizsgálatára, az okozott hatás csökkentésére, valamint a javító és megelőző tevékenységek kezdeményezésére és végrehajtására. A szervezetnek követelményeket kell meghatároznia a nem megfelelőségek azonosítására, kijavítására, és megvizsgálására, az ok okozati összefüggések feltárására, a megelőző tevékenységek meghatározására, a nem megfelelőségek és a megelőző tevékenységek kiértékelésére, a helyesbítő és megelőző tevékenységek eredményeinek feljegyzésére, valamint ezen tevékenységek eredményességének átvizsgálására.

A feljegyzések kezelése

A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges feljegyzések azonosítására, megelőzésére és megsemmisítésére eljárásokat kell kidolgozni és működtetni.

Belső audit

A felülvizsgálat egy rendszeres, tervezett és dokumentált folyamat, melynek célja megállapítani, hogy a szervezet környezetközpontú irányítási rendszere megfelel-e a szervezet által kialakított kritériumoknak. A szervezetnek audit tervet kell készítenie, figyelembe véve az érintett területek környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Az auditorok kiválasztása és az audit végrehajtása biztosítsa az audit folyamatának objektivitását és pártatlanságát.

Vezetőségi átvizsgálás

Lehetővé teszi a vezetés számára, hogy rendszeresen értékelje a szervezet környezeti teljesítményében elért eredményeket, és ezek tükrében a szervezet környezetvédelmi politikájának folytatásához szükséges változtatásokat eszközöljön.

A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza:

 a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését,
 a külső érdekeltektől származó közléseket, panaszokat,
 a szervezet környezeti teljesítményét,
 a környezeti célok és előirányzatok teljesülésének mértékét,
 a helyesbítő és megelőző tevékenységek értékelését,
 a korábbi vezetőségi átvizsgáláskor hozott intézkedések teljesülését,
 a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint
 a fejlesztési javaslatokat.

A vezetőségi átvizsgálás kimenetei tartalmazzanak minden olyan döntést és intézkedést, amely a környezeti politika, a célok, az előirányzatok és a környezetközpontú irányítási rendszer egyéb elemeinek esetleges módosítására vonatkozik.

Az ISO 14000-es szabványsorozat által szabályozni kívánt területek: a környezetközpontú irányítási rendszer (KMR) kialakítása és működtetése, a KMR auditálása, a vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése, a gyártott termékek életciklus-értékelése, a gyártott termékek ökocímkézése.

A környezeti menedzsment rendszerek (KMR) nemzetközi szabványát, az ISO 14001-et, 1996. szeptemberében adták ki először. A jelenleg érvényben lévő szabvány MSZ EN ISO 14001:2005 a „Környezetközpontú irányítási rendszerek” címmel 2005. áprilisában került hazánkban kiadásra.

A Környezetközpontú irányítási rendszert a szervezetek általában nem önálló rendszerként alkalmazzák, hanem integrálják az MSZ EN ISO 9001:2009-es minőségirányítási rendszer kiépítésére vonatkozó szabvánnyal.