Ugrás a tartalomhoz

Diffúziós műveletek

Dr. Gulyás Lajos (2011)

3.5. Deszorpció

3.5. Deszorpció

A deszorpció az abszorpcióval ellentétes irányú és célú folyamat. Ha a komponens koncentrációja a gázfázisban kisebb egy megfelelő egyensúlyi koncentrációnál, az adott komponens a folyadékfázisból a gázfázisba megy át. A deszorpció célja az elnyeletett gáz tiszta állapotban való előállítása, illetve az abszorbens regenerálása az ismételt felhasználás előtt. A deszorpció többféleképpen valósítható meg.

  1. Kigázosítás inert gázzal vagy gőzzel: a deszorbeáló közeget általában ellenáramú tányéros vagy töltött oszlopban érintkezésbe hozzák az oldattal. A deszorbeáló közegben a megoszló komponens parciális nyomása kisebb, mint az oldat fölött, ezért az a gázáramba megy át. Inert gázként általában levegőt használnak. Ezt a módszert akkor használják, ha a megoszló gáz nem értékes, nem kívánják visszanyerni. Vízgőzt akkor alkalmaznak deszorbeáló közegként, amikor vízben oldhatatlan gázokat akarnak kinyerni, a gáz-gáz elegyet a deszorberből kondenzátorba vezetik, ahol a vízgőz kondenzálódik és a gázt tisztán kapják.

  2. Az abszorbens melegítése: A deszorberrel hőt közölve az oldatból a deszorbeálandó komponensen kívül az abszorbens egy része is elpárolog. A keletkező elegyet rektifikálással választhatják szét.

  3. A nyomáscsökkentés az adszorbens felett: Különösen nyomás alatti abszorpció esetén ez a legegyszerűbb megoldás, mivel a deszorpció az atmoszférikusra való nyomáscsökkentéssel is végbemegy. Atmoszférikus abszorpció esetén vákuumot kell alkalmazni.

A fentiekben ismertetett deszorpciós eljárásokat természetesen kombinálni is lehet.