Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

A környezeti sugárzás anomáliái

A környezeti sugárzás anomáliái

Várhegyi, András


Tartalom

1. 1. A környezeti sugárzás anomáliái
1.1 A természetes radioaktivitás anomáliái a környezetben, NORM és TENORM anyagok (szerző: Dr. Várhegyi András)
1.2 Magyarországi TENORM szituációk
2. 2. Uránbányászat, uránérc feldolgozás technológiai vonatkozásai (szerző: Dr. Csővári Mihály)
2.1 Külszíni és mélyművelésű bányászat
2.2 Ércfeldolgozási módszerek
2.2.1 Klasszikus ércfeldolgozás
2.2.2 Halmos (perkolációs) uránérc kilúgzás
2.2.3 Földalatti, in-situ uránkioldás
Hivatkozások a 2. fejezethez
3. 3. Uránbányászat környezetszennyező objektumai (szerző: Dr. Várhegyi András)
3.1 Bányászati technológiák
3.2 Ércfeldolgozás
3.3 Az uránbányászat során képződött környezetszennyező objektumok
3.3.1 Bányaüzemi területek és légaknák
3.3.2 Meddőhányók
3.3.3 Külszíni urántermelés ("perkoláció") területei
Ércdúsító üzem (ÉDÜ)
Zagytározók
4. 4. Uránipari objektumok rekultivációjának technológiai kérdései (szerző: Dr. Csővári Mihály)
4.1 Szilárd hulladékok kezelése
4.1.1 Radiológiai hatások mérséklése
4.1.2 Takaró rétegek és azok jellemzői
4.2 Folyékony hulladékok kezelése, víztisztítás
4.2.1 Rádium kivonása szennyezett vizekből
4.2.2 Szennyezett vizek uránmentesítése
4. 3 Ipari létesítmények sugármentesítése
4.4 In-situ talajvíz-tisztítás. Permeábilis reaktív gátak alkalmazása
4.4.2 Alapreakciók
4.4.3 Permeábilis reaktív gátak típusai
Hivatkozások a 4. fejezethez
5. 5. A rekultiváció sugárvédelmi vonatkozásai (szerző: Dr. Várhegyi András)
5.1. A rekultiváció célkitűzése
5.2. Sugárvédelmi szabályozás Magyarországon
5.3. A rekultiváció sugárvédelmi követelményrendszere
6. 6. Esettanulmányok az uránipari rekultiváció gyakorlatából (szerző: Dr. Csővári Mihály)
6.1 Bevezetés
6.2 Bányabezárás
6.3 Meddőhányók rekultivációja
6.4 Perkolációs ércfeldolgozási terület rekultivációja
6.4.1 Állapotfelmérés
6.4.2 Szabad víz kezelése
6.4.3 A meddő átszállítása végleges tároló helyre
6.4.4 Radiológiai állapotfelvétel a perkolációs területeken a meddő átszállítása után
6.5 A Zagytározók rekultivációja
6.5.1 Talajmechanikai vizsgálatok
6.5.2 Szabad víz eltávolítása
6.5.3 Az iszapmag stabilizálása
6.5.4 A szivárgó rendszer felújítása és kiegészítése
6.5.5 Zagyterek lefedése
6.6 Felszíni ipari létesítmények recultivációja
6.7 Vízminőség védelem
6.7.1 Bányavíztisztítás
6.7.2 Felszínalatti víz védelme
6.8 Permeábilis reaktív gát urántartalmú talajvíz in situ tisztítására
6.8.1 Permeábilis reaktív gát létesítésének egyes fázisai
6.8.2 Vízösszetétel változása a reaktív gátban
Összefoglalás
Irodalomjegyzék a 6. fejezethez
Irodalomjegyzék Dr. Várhegyi András által írt fejezetekhez (1., 3., 5)

Az ábrák listája

2.1. Külszíni fejtés Argentínában
2.2. Meddőhányó (MECSEK-ÖKO Zrt)
2.3. Azt érc radiometrikus dúsítása és fizikai előkészítése
2.4. Ércfeltárási sémák
2.5. Az oldott urán híg zagyból való kinyerésének elvi folyamata
2.6. A meddőzagy kétfokozatú semlegesítése
2.7. A meddő zagy formájában való elhelyezése a zagytéren (Magyarország, MECSEK-ÖKO Zrt I. zagytározó. 1993,.szabad víz a központi részen, homokos parti rész a gát-közeli részen, az iszap döntő része a víz alatti iszapmagban)
2.8. A perkolációs ércfeldolgozás általános sémája (Hutchison, Ellison után, 1992)
2.9. Perkolációs dombok Argentínában (San Rafael). Az érc töreten kénsavas oldatot perkoláltatnak kb. egy éven keresztül, majd vízzel mossák a kimosott meddőt, végleges tároló helyre szállítják, a medencébe új érctöret kerül. A felvételen a koncentrátum üzemrész is látható
2.10. Perkolációs medencék kialakítása
2.11. Perkolációs prizmák összefüggő elhelyezkedése (Perkoláció-II)
2.12. Fúrólyukas perkoláció elvi sémája
3.1. Az urán világpiaci árának alakulása (USD, 1970–2010)
3.2. A MÉV IV. számú légaknája
3.3. A MÉV III. számú központi meddőhányója és gamma dózisteljesítmény térképe (áthalmozás után, fedés előtt)
3.4. A MÉV egykori II. számú perkolációs területe
3.5. A MÉV egykori ércdúsító üzeme és I. számú perkolációs területe (balra). A terület radioaktív talajszennyezését illusztráló gamma dózisteljesítmény térképe (jobbra)
3.6. A MÉV egykori zagytározóinak látképe
4.1. Az uránérc feldolgozás káros környezeti hatásai mérséklésének módjai
4.2.
4.3. Réteges lefedés (IAEA 1992)
4.4. Multi funkciójú réteges fedési opció (Caldwell and Reith, 1993a)
4.5. Fedőréteg vízháztartása (Caldwell and Reith, 1993a)
4.6. Rekultivált zagytérfelület erózió védelme (növényzet+kavics, Monticello, USA)
4.7. Rézsű és a teljes felszín letakarása osztályozott kaviccsal (Monticello, Rifle, USA) vagy darabos kőtörmelékkel
4.8. Az ecarpieri (Franciaország) zagytározó rézsűje fedőrétegének kialakítása
4.9. ISL által elszennyezett terület vízminőségének helyreállítása
4.10. Rekultivált uránüzemi terület (Monticello, USA)
4.11. A reaktív gátak működési elve
4.12. Tölcsér-kapu elrendezésű reaktív gát elvi vázlata
4.13. Permeábilis reaktív gát Monticelloban (USA)
5.1. Az egykori MÉV rekultivált központi meddőhányója
5.2. Az egykori MÉV I. számú bányaüzemének rekultivált telephelye
5.3. Fémhulladékok radiometriai ellenőrzése
6.1. I. bányaüzemi aknatorony (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.2. A bányatermelvény feldolgozásának általános folyamata (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.3. Az uránérc feldolgozás elvi folyamatábrája a legfontosabb fizikai és kémiai műveletekkel.
6.4. A III.sz. meddőhányó, 1987 (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.5. Rekultivált III. sz. meddőhányó víztisztítási csapadék tárolóval, 2009 (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.6. A rekultivált Perkoláció-II valamint a I.és III. sz. meddőhányó,2009 (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.7. Perkoláció-I területen létesített perkolációs domb-együttes (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.8. Perkolációs dombok oldat tároló medencékkel,1997
6.9. Alacsony minőségű ércek feldolgozása perkolációval, Perkoláció-II terület (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.10. A perkolációs meddő elszállítása utáni γ-dózis-intenzitás térképe (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.11. Talajvíz szennyezettsége a Perkoláció-I területen (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.12. A Mecsek-ÖkO két zagytározója, 1997 (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.13. Zagytározó iszapmagjának víztelenítése mély-drének elhelyezésével és fokozatos terheléssel (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.14. Nyelőkút létesítése a konszolidációs víz összegyűjtése céljából (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.15. Takaró réteg építése, tömörítése és helyszíni k-tényező mérés infiltrométerrel (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.16. A rekultivált zagytározók. Előtérben a lefedéshez felhasznált lősz anyagnyerő hely, (lösz bánya (MECSEK-ÖKO Zrt))
6.17. Az Ércdúsító Üzem. (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.18. Savtározó környezetének talaj szennyezettsége (pH) 5 m mélységben (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.19. Az Ércdúsító Üzem törő-őrlő üzemrésze működő és lerobbantott állapotban (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.20. A rekultivált üzemi terület a Perkoláció-I területtel együtt (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.21. A bányavíz tisztító szorpciós oszlopai és a koncentrátum csomagoló egység (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.22. Bányavíz tisztító üzem (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.23. Szulfát koncentráció a zagyterek környezetében (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.24. Reaktív gát elvi felépítése (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.25. Reaktív gát létesítése (MECSEKÉRC RT)
6.26. Reaktív gát monitoringja (MECSEK-ÖKO Zrt)
6.27. A reaktív gát metszete, elvi ábra (MECSEK-ÖKO Zrt)