Ugrás a tartalomhoz

Egyéb gabonanövények termesztése

Sárvári Mihály (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

A rizstermesztés története

A rizstermesztés története

A rizs valószínűleg Indiából vagy délkelet-Ázsiából származik, ahol számos vad faja található meg, melyek valószínűleg egy ma már nem létező őstől származnak. Egy másik, Nyugat- és Közép-Afrikában termesztettek rizs faj (O. glaberrima) a vad O. breviligulata leszármazottjaként ott alakulhatott ki. Az ún. észak-amerikai vad rizs, a Ziziana aquatica (vagy Ziziana palustris) csak némileg emlékeztet a termesztett rizsre; a Zizanieae nemzetségbe tartozik. A rizst i.e. 3000-re Kínában és i.e. 700-ra nyugat felé Európában már valószínűleg termesztették. Az Egyesült Államokban az első nagy volumenű termesztés Charleston-ban, Dél-Karolina államban volt 1685 körül. A növény elterjedt Észak-Karolinában és Georgia-ban is. 1888-ig a rizs nagy részét az atlanti partvidék déli államaiban a folyók deltáin kézi módszerrel termesztették.

A rizstermesztést ebben a régióban nagymértékben befolyásolta a polgárháború, mely után a termőterület a Mississippi mentén Louisiana államban is növekedni kezdett. 1889-ben Lousiana lett a legjelentősebb rizstermesztő állam. A Mexikói-öböl pusztáin először állatokkal vontatott gépekkel művelték a rizsföldeket. A kialakult termesztési kultúra 1900 körül Louisiana délnyugati feléről elterjedt Texas északkeleti részén, 1905-ben Arkansas keleti területein, 1912-re a kaliforniai Sacramento-völgyben és 1949 körül a Mississippi mentén. 1925 óta megszakításokkal termesztik a rizst a Mississippi mentén.

2000-ben a rizs hozama az Egyesült Államokban kb. ötszöröse volt a 20. század elején jellemző hozamoknak. Sok ázsiai ország rizshozama nagymértékben nőtt a jobb fajták használata által, melyeket a Fülöp-szigeteki Los Blanos Nemzetközi Rizskutató Központ (International Rice Research Institute) nemesített. Az IRRI által nemesített fajtákra jellemző a rövid, kemény szár, mely lehetővé teszi, hogy a rizs a nagy nitrogéntartalmú talajon se dőljön meg. Az ilyen típusú fajták hozama a max. 133 kg/ha nitrogéntrágyázás mellett sokkal jobb, mint a korábban termesztett magas, gyenge szárú fajtáké. Az utóbbi fajták még mérsékelt nitrogéntrágyázás mellett (34 kg/ha) is megdőlnek és terméshozamuk is kevesebb.