Egyéb gabonanövények termesztése
Sárvári Mihály (2011)
Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
Betegségek

Betegségek

Anyarozs

Az anyarozs komoly veszteségeket okoz a rozsban. Az anyarozs az állatokban és az emberekben is mérgezést, vemhes állatokban vetélést okozhat. Az olyan rozs, ami 0,5 % -ban vagy annál nagyobb mennyiségben tartalmaz anyarozsot, alkalmatlan a takarmányként vagy élelmiszerként történő felhasználásra. 0,1 %-nál magasabb anyarozs tartalmú rozsot folyamatosan fogyasztva mérgezést, bénulást és üszkösödési folyamatokat indíthat el. Akut esetben akár görcsökhöz és halálhoz is vezethet. Az anyarozs betegséget egy bizonyos gombafaj okozza, amely a virágzás idejében fertőzi meg a szemeket. A fertőzés után 7-14 nappal láthatóvá válik a mézharmat állapot. A mézharmat spórákat tartalmaz, amelyek más virágzó növényeket vagy szemeket is megfertőzhetnek. Röviddel ezután a gomba anyarozsokat képez, amelyek alakra a megfertőzött növény magjához hasonlítanak. A lilás-fekete anyarozsok a táblán vagy a tárolt magban áttelelnek. Kedvező körülmények között tavasszal is kicsírázhatnak. Bőséges csapadék, valamint a meleg és száraz időjárás kedvező az anyarozs kifejlődésének. Ennek ellenére az anyarozs ritkán fordul elő az USA-ban.

Az anyarozzsal megfertőzött szemeket, növényeket le kell kaszálni és meg kell etetni az állatokkal, mielőtt virágzani kezdenek. Az anyarozs előfordulási sorrendje a különböző gabonafélékben: rozs, tritikále, árpa, zab, durum búza, közönséges búza. A gombaspórák a szél által nagy területeken elterjednek.

Olyan táblákon, ahol korábban 1 vagy 2 évig nem termesztettek rozsot, a fertőzés ellen megfelelően védekezhetünk anyarozsmentes vetőmag használatával. A rozsföldekkel szomszédos táblákon termesztett anyarozzsal fertőzött gabonák beszántása is kedvező lehet. A fertőzött rozsot 20 %-os sóoldattal kell kezelni az anyarozs szemek kiválasztása céljából. A sóoldatba merítés után a magvakat összekeverik, így az anyarozs szemek a felszínre úsznak, ahonnan eltávolíthatók. A sós kezelés után a szemeket át kell mosni és meg kell szárítani, mielőtt takarmányozási vagy élelmezési célra felhasználják. A malmokban használnak elszívókat is, melyekkel az anyarozs szemek nagy része eltávolítható. Az anyarozsot általánosan gyógyszerkészítésre is használják. Olyan területen termesztve, ahol a nyári csapadékmennyiség alacsony, ebből a célból termesztik a rozsot. Normális feltételek között elsősorban a mediterrán országokból importálják.

A szem üszögbetegsége

A szemüszög bárhol előfordul, de elsősorban Minnesotában és a közeli államokban gyakori. Súlyos fertőzések esetén komoly károkat okozhat. Az üszög hosszú keskeny csíkok formájában fertőzi meg a tenyészőcsúcsot, a levélhüvelyt és a levélnyelet. Ezek a csíkok először szürkék, majd később feketévé válnak. A fertőzött növények visszamaradnak a fejlődésben, és a kalász nem tud kibújni a levélhüvelyek közül. A spórák mind a szemtermésen, mind a talajon keresztül fertőznek. Az északi államokban a betegség megelőzhető magkezeléssel, pl. különböző füstölési eljárások alkalmazásával. Talajból kiinduló fertőzés esetén vetésforgóval védekezhetünk.

Egyéb betegségek

A nedves és párás klímájú keleti államokban gyakori az antraknózis. A tenyészőcsúcs megfertőzése korai érést és a hajtások elhalását okozza. A fertőzött csúcsot körülvevő levélhüvelyen a fertőzött szövetek barna foltossá válnak. Később a kalász fertőzése is megfigyelhető, ennek következtében összezsugorodott, világosbarna szemeket találunk. A fertőzött csúcs alsó része feketévé válik. Helyes vetési sorrenddel és a tarlómaradványok beszántásával megelőzhető a betegség.

A rozs korai érése miatt a szárüszögöt okozó Puccinia graminis nevű gomba általában nem okoz komoly kárt. A levélüszög (Puccinia recondita) kártétele sem jelentős. Komolyabb fertőzések általában a délebbi területeken termesztett rozsnál fordulnak elő, csökkent hajtásképződést és kisebb termést okoznak. A betegség az őszi rozs leveleiben telel át nyugalomban lévő micélium formájában. A parlagon hagyott területeken a rozs árvakelések irtásával a betegség kontrol alatt tartható.

Hazánkban a rozsnak alig van gazdasági károkat előidéző betegsége. Csávázást alkalmazunk, de állományvédekezésre kivételes esetben kerül sor. A rozs legfontosabb betegségei a következők:

  • barnarozsda

  • fuzárium

  • anyarozs

  • kőüszög

  • porüszög

  • gabonák csíkos mozaik vírusa

Intenzívebb termesztés esetén indokolt az állományokban a szárrövidítő alkalmazása.

Rovarkártevők

A rozst károsítja a szöcske, a Blissus leucopterus, a hesseni légy, a fürkészek és más, a kalászos gabonákban gyakori rovarok. Az általuk okozott összes veszteség nem nagy. Ugyanakkor a korán elvetett őszi rozs kedvező környezetet biztosít a szöcske petéinek lerakásához, így elősegíti a szöcskék kártételét más gabonanövényekben.

Magyarországon állati kártevők kivételes esetben lépnek fel a rozs állományaiban. Ezek közül az alábbiak lehetnek potenciális károsítók:

  • levéltetvek

  • gabonapoloskák

  • gabonalegyek

A rozs betakarítására július második felében-augusztus elején kerül sor. Teljes érésben, kombájnnal takarítjuk be. A betakarítás nagy odafigyelést igényel, mert hatalmas a szalmája (harvest index 1,5-1,8), jelentős lehet a szárdőlés, valamint a beérett szemtermésnek nincs dormanciája (ha megázik, akkor a kalászban kicsírázik). Jelentős a szemtermésének az amiláz enzim aktivitása, ezért a betakarítás után a szemtermést azonnal tisztítani és szárítani szükséges a betárolás előtt.

Figure 7.4.