Ugrás a tartalomhoz

História 1979-04

Kertész István , Sarlós Béla , Vörös Antal , Kende János , Pintér István , Szokolay Katalin , Komjáthy Miklós , Rozsnyói Ágnes , Sipos Péter , Rázsó Gyula , Vörös Vince , Rényi Zsuzsa , Molnár György , Szász Zoltán , Györffy György , Ritoók Zsigmond , Zombori István

História

9. fejezet -

Szálasi naplója

ROZSNYÓI Ágnes

Szálasi naplója

A Kossuth Kiadó Karsai Elek gondozásában jelentette meg „Szálasi naplója” A nyilaskeresztes mozgalom a II. világháború idején c. kötetét. (Cikkünk illusztrációi nyilasellenes gúnyrajzok a 8 Órai Újságból.)

A Szálasi-napló olvasása betekintést enged – minden utólagos szépítés nélkül – a nyilasok és a nemzeti szocialista párt politikai kulisszái mögé. A Hungarista Napló néven ismert pepita füzetek – melyekről annak idején sokat lehetett hallani, de csak nagyon kevesen ismerhették – Szálasi és legszűkebb környezetének bejegyzéseit tartalmazzák. A sokáig és több helyen lappangó szövegek sorsát a közreadó Karsai Elek a bevezetőben részletesen ismerteti. Mint az előszóból kitűnik, a nyilasok a napló szövegét nyers fogalmazványnak tekintették, és azzal a céllal írták, hogy majd könyvvé formálják.

A mai olvasó, ha idősebb és átélte az 1940–44 esztendőket, szívszorongva ismeri fel a már-már elfelejtett rosszemlékű frázisokat, zavaros ideológiai fejtegetések mellett a politikai ellenfelek alantas hangú jellemzéseit. A mai fiatalok előtt pedig, akik már csak a történelemkönyvekből, regényekből, emlékiratokból vagy esetleg filmekből ismerhetik e kort, leleplezik önmagukat, amikor a „magyar birodalom”-ról szavalva, kicsinyes intrikákkal igyekeztek politikai hátterüket biztosítani, és egymást taposva tolongtak a náci Németország kegyeinek megszerzéséért. Egy, a kötetben meg nem jelent, 1944. január 8-i újévi üdvözlet is jól szemlélteti ezt: „E történelmi új esztendő küszöbén köszöntjük szívünk minden melegével, lelkünk minden hitével, akarásunk minden eltökéltségével, cselekvésünk minden elszántságával Hitlert, Mussolinit és a Tennót. Kívánjuk, hogy az új esztendő hozza meg tiszta szándékuk tiszta gyümölcsét.” (OL. Filmtár)

Szálasit és mozgalmát – ahogy ezt a napló is tanúsítja – a németek nem tartották megfelelő partnernek és csak legvégső esetben kívánták felhasználni. Szálasi ezt sértődötten és ingerülten vette tudomásul. Különösen, amikor látta, hogy 1944. március 19-én nélküle, sőt tudtán kívül „oldották meg” az ország megszállását. Nem sokkal ezután azonban már újra várható kilátásait és politikai terveit latolgatta. 1944. augusztus 16-án „Időszerű kérdések és válaszok” címmel – „írta a Nemzet néma lelkiismerete” bejegyzéssel – a következők olvashatók:

„Célunk a hatalom átvétele, éspedig átvétele az Államfő és a Nemzet közös akaratából.”

A koalícióra vonatkozóan így folytatódik az idézet: „hivatalos nézetünk ez: A Nyilaskeresztes Párt és az általa vezetett Hungarista mozgalom csak olyan koalícióban fog részt venni, amelyet ő vezet személy szerint is. Más koalícióban nem vesz részt.” „Indoklás: A koalíció mindig kényszermegoldás, és mint ilyen, a legkevésbé alkalmas arra, hogy a kibontakozás felesleges súrlódásoktól mentesen jöjjön létre... Vállaljuk a koalíciót – de minden fontos posztot a kezünkbe kell tenni.” (OL. Filmtár)

A pártok közötti huzavona, a szélsőjobboldali mozgalmak egymás elleni csatározásai – és mindenekelőtt a fasizmus számára mind kilátástalanabb katonai-politikai helyzet – „végre” meghozták Szálasi számára a lehetőséget az annyira óhajtott hatalom elnyerésére. 1944. október 15-én, a sikertelen kiugrási kísérlet nyomán, amikor az ország területén már folytak a felszabadító harcok, és a további ellenállás már teljesen kilátástalan volt, a németeknek nem maradt más, mint Szálasi és a nyilasok. A Hungarista Naplóban maguk bizonyítják, hogy az alkudozások, a személyi intrikák, sokszor durva veszekedések, a koncért való küzdelem hogyan taszította még tovább, még mélyebbre, a háború poklába az országot, teljesen figyelmen kívül hagyva a magyar nép érdekeit, amelyet valójában persze soha nem vettek figyelembe.

A Napló egy, még 1940. november 2-án kelt, bejegyzésében világít rá valódi társadalmi nézeteikre:

„Megjelenik Kerekes és Sághy testvér. A munkáskérdésben terjesztik elő az általuk készített táblázatokat.

Szálasi (testvér): A tőkét figyelembe kell venni, mert a tőke nélkül semmit sem lehet kezdeni. A táblázatok beállítandók ideológiai alapra, amelynek alapján beállítható a gyakorlat.” Majd ugyanaznapról „11 órakor: A parasztság egy teljesen elrontott emberanyag, ezek mind csak várnak valamit”. (OL. Filmtár).

A napló, melyben mint egy panoptikumban sorakoznak az egykor rettegett figurák az utókor előtt a magyar fasizmus egyik legbeszédesebb vádiratává lett.