Ugrás a tartalomhoz
Találatok pontosítása
46 találat

A kommunikáció nyelvészeti aspektusai

Tinta Könyvkiadó, Gecső Tamás, Sárdi Csilla

A kötet az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola által 2008 októberében Budapesten közösen rendezett tudományos nyelvészeti konferencia előadásait adja közre. A kommunikáció nyelvészeti aspektusait tárgyalja különböző témakörökben, érintve a nyelvészet határterületeit is. Ezek a témakörök a következők: hangtan, frazémakutatás, nyelvtipológia, nyelvjáráskutatás, verstan, stilisztika, műfordítás, nyelvtanítás.

A magyar mondat

Tinta Könyvkiadó, Brassai Sámuel

A kötet Brassai Sámuel legfontosabb mondattani tanulmányait tartalmazza. „A magyar mondat” c. munka Brassainak legfontosabb és legtöbbet idézett műve. „A bővített mondat” c. tanulmánya a mondatrészek szerepét veszi górcső alá. „A mondat dualizmusa” c. munkájában újból felsorakoztatja az alany-állítmány fogalmaira támaszkodó nyelvtani elemzés elleni érveit, kifejti szórendi elméletét. „A szórend és accentus” c. tanulmányaának fő gondolata, hogy a magyar mondatban csak egyetlen főhangsúlyos elem fordulhat elő, és ez a hangsúly vagy az igére, vagy az ige előtti elemre (a mondatzöm első elemére) esik.

A magyar nyelvtudomány történetéből

Tinta Könyvkiadó, Szathmári István

Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki iskolát teremtett a stilisztikát illetően, és aki mintegy húsz könyvet jelentetett meg a stilisztika, a magyar irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány-történet, a helyesírás, a leíró nyelvtan és a nyelvtörténet témaköréből, ezúttal a magyar nyelvtudomány évszázados alakulásával kapcsolatos tanulmányait állította meghatározott rendbe. Több mint fél évszázados eddigi pályáján ugyanis – éppen mestere, Bárczi Géza professzor hatására is – többször foglalkozott nyelvtudomány-történetünk általános kérdéseivel (korszakolás, szemlélet, módszer, külföldi hatások) egy-egy korszak, valamint nyelvészeti tudományág alakulásával, egy-egy nyelvtudós, továbbá intézmény munkásságával, kongresszusok és konferenciák mérlegre tételével és a hungarológia külföldi oktatásával. Ezek a tanulmányok – legalábbis fő vonalaiban – szinte átfogják a teljes magyar nyelvtudomány történetét.

A magyar stilisztika a kezdetektől a XX. század végéig

Tinta Könyvkiadó, Szathmári István

Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki elsőként iskolát teremtett a stilisztikát illetően, összeállította a szintén első stilisztikatörténeti áttekintést: Stilisztikatörténetünk korszakbeosztásának a bemutatása után szó esik ebben a kötetben csaknem mindenkiről, aki valamilyen módon építette a magyar stilisztika útját. Tehát a következőkről: Sylvester után Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Pereszlényi Pál, Pesti Gábor, Czeglédi István, Gyöngyösi István, majd a második korszakban, a XVIII. században Aranka György, Faludi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Bitnitz Lajos és a Magyar Nyelvőr idevágó szerepe. Aztán a harmadik korszakban, a XX. század első felében: Gombocz Zoltán, Mészöly Gedeon, Laziczius Gyula és a Magyar Nyelvőr ekkori szerepe. A század második felében pedig: Illyés Gyula, Balázs János, valamint az ELTE Mai magyar nyelvi tanszéke mellett 1970-től működő Stíluskutató csoport, amely több kötettel tette – és teszi – gazdagabbá a jelen stilisztikáját. Különösen fontos a XX. században a francia eredetű funkcionális stilisztika indulása, kibontakozása (a század közepén a hetvenes évek elejéig a hanyatlása), majd a napjainkban is folytatódó fellendülése. És itt van az új stilisztikai irányzat: a kognitív stilisztika is.

A nyelvtől a stílusig

Tinta Könyvkiadó, Kemény Gábor

Kemény Gábor ebben a kötetben nyelvészeti és stilisztikai tárgyú írásaiból ad válogatást. A tanulmánykötet egy közel négy évtizedes kutatói pálya eredményeinek keresztmetszetét nyújtja az olvasónak. A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. A két rész között egy a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató.

A retorikai-stilisztikai alakzatok világa

Tinta Könyvkiadó, Szathmári István

A kötet a kommunikációt átfogó és a retoricitásban is igen fontos szerepet betöltő alakzatokkal foglalkozik. Szó van itt az alakzat, az alakzattársulás lényegéről, jellemzéséről, grammatikai szerveződéséről, szövegszervező szerepéről, beleértve a kognitív nyelvészeti megalapozást is. Olvashatunk aztán viszonylag részletes elemzést az ellentétről, az enallagéról és hipallagéról, az iróniáról, az ismétlésről, a figura etimologicáról, az adjekciós alakzatokról. A szerzők azonban rendszerint egy-egy költő, író valamely művében vagy műveiben vizsgálják a kérdéses alakzatot. Ilyenformán találkozunk a kötetben (a tanulmányok sorrendjében) Márai Sándor, Nagy Gáspár, Szomory Dezső, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, Csehov, Sinka István, Kós Károly, Csoóri Sándor, Gyöngyösi István és Petőfi nevével.

A szakfordítások lektorálása

Tinta Könyvkiadó, Horváth Péter Iván

A mű elsőként foglalja össze a lektorálásra vonatkozó megjegyzéseket és nagyobb tanulmányokat, ismerteti a hazai fordítóirodák lektorálási gyakorlatát, megalkotja a lektori kompetencia, valamint a lektorálási alapelvek, paraméterek, műveletek és univerzálék modelljét, a lektorálás, illetve a lektori olvasás és írás tipológiáját, felépíti és elemzi az első két magyar lektorálási korpuszt, továbbá rendszerezi és kiegészíti a lektorálás magyar nyelvű terminológiáját. A kutatás eredményei a következő öt hipotézist igazolják: (1) A lektoráláshoz különleges tudás, az ún. lektori kompetencia szükséges; (2) A lektorálás a szükségesnél több változtatással jár; (3) A lektorálás főleg szószintű változtatásokkal jár; (4) A lektorálás inkább a célnyelvhez, semmint a forrásnyelvhez közelíti a fordítást; (5) A lektorálásnak a fordításhoz hasonlóan vannak univerzáléi.

Alakzatlexikon

Tinta Könyvkiadó, Szathmári István

Az Alakzatlexikon tudományos megalapozottságú, ugyanakkor gyakorlati igényeket is kielégítő kézikönyv. Szócikk formájában tárgyalja az alakzatok elméleti hátterét megvilágító címszavakat (pl. alakzat és grammatika), továbbá a trópusokat (pl. metafora), aztán olyan inkább logikai, szemantikai, retorikai és egyszerre stilisztikai jelenségeket, amelyek különböző mértékben kapcsolódnak az alakzatokhoz (pl. definíció, szillogizmus), végül egyes, az alakzatokhoz is kötődő verstani jelenségeket (pl. alliteráció). A szócikkek tartalmazzák az alakzat lényegre törő meghatározását, bemutatják rövid történetét, elnevezésének kialakulását. Majd egy olyan példa következik, mely lehetőség szerint magán hordozza az illető alakzat valamennyi fontos tulajdonságát. Ezután kerül sor az alakzat részletesebb meghatározására, korszerű példaanyaggal szemléltetve rendszerbeli, grammatikai, retorikai, stilisztikai sajátosságait és a nyelvhasználatban betöltött szerepét, funkcióit.

Anglisztika és amerikanisztika

Tinta Könyvkiadó, Frank Tibor, Károly Krisztina

Az alakzatok szöveg- és stílusteremtő szerepe Parti Nagy Lajos költészetében

Tinta Könyvkiadó, Domonkosi Ágnes

A kötet tanúskodik róla, hogy hány új kutatási ötlet indul el magyar műhelyekből, hazai kutatóktól, és ez különösen igaz például a nyelvtanítás/nyelvtanulás módszertana, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia területén. A nyelvelsajátítás komplex kérdésköre is előtérbe kerül, de nem a tradicionális anglisztikai részterületek rovására. A fiatal magyar kutatók biztonsággal mozognak a modern irodalomfelfogás, a kritikai kultúrakutatás, a nyelvészeti műfajelemzés, az irodalmi műalkotásra vonatkozó elméletek világában, s emellett tovább élnek azok a nagy hagyományú területek is, mint Shakespeare világa, az irodalom és a politika közötti kapcsolat, illetve az országimázs változásai. Az utolsó fejezetben található rövid szemle számba veszi, hogy mi történt az elmúlt húsz esztendőben az ausztrál, az ír és a kanadai stúdiumok területén, az oktatásban és a kutatásban egyaránt. E tudatosan magyar nyelvű kötetnek nem titkolt célja, hogy segítse a zömmel angolszász fogalmi apparátus megmagyarítását, s az angol-amerikai kultúrák fokozottabb integrálását a magyar szellemi életbe.

 1   2   3   4   5 
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása