A modul célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unió regionális politikájának fejlesztési irányairól, a területi stratégiák európai és magyarországi fejlődéséről és a területfejlesztés kulcskérdéseiről.

A politikai filozófia megléte önmagában persze még nem biztosíték arra, hogy a politika feltételei is teljesülnek, de ha nem is teljesülnek, a reflexió önmagában is fontos lépés a politika megteremtése felé. Ennek azonban nem kell közvetlen célnak lennie, még ha a politikai filozófia klasszikus szövegei, egyáltalán nem véletlenül, valamilyen politikai közösség megteremtésére tettek is kísérletet: elég, ha Platónra, Machiavellire, Locke-ra, Hobbesra vagy Rousseau-ra gondolunk. Mégis elegendő, ha a reflexió során a már meglévő politikai közösség természetén, erkölcsein, értékein, fönnmaradásának feltételein, történetén, teljesítményein, sikerein és kudarcain töprengünk. Ilyen reflexióra vállalkozik ez a könyv is.

A tananyag művelődés- és könyvtártörténeti alapvetés, célja a történeti szemlélet kialakításának előmozdítása, hozzájárulás a szakmai önismeret és öntudat formálódásához és elmélyüléséhez. Rámutat a könyvtárak fontos szerepére a művelődés rendszerében és a társadalom fejlődésében, a könyvtártörténet jelentőségére. Megismertet a különböző korok könyvtári kultúrájának sajátosságaival, könyvtártípusaival, az újkori könyvtárügy szervezeti alapmodelljeivel, a könyvtároképzés főbb irányaival, az informatikai forradalom hatásával. Részletesebben foglalkozik a magyarországi könyvtárügy fejlődésének fontosabb állomásaival, kiemelkedő intézményeivel, a jelen korszerűsítési törekvéseivel. Felvillantja a könyvtárak jövőjével kapcsolatos felfogásokat.

A tananyag célja, hogy bevezessen a tartalmi, tárgyi feltárás elméletébe, alapfogalmaiba, fogalmi, nyelvi összefüggéseibe, a könyvtári tudásreprezentáció eszköztárába és módszereibe.Részletesen vizsgálja az osztály, osztályozás, osztályalkotás, összefüggések, relációk kérdését. Ezt követően a feltárási egységek, a kognitivum és szurrogátum viszonyába, a feltárás folyamatába, mélységi szintjeibe ad betekintést.Ezekre az alapfogalmakra építve tárgyaljaz információkereső rendszer fogalmát, céljait, modelljeit, alkalmazási példáit. A tananyag részletesen ismerteti az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján történő feltárás tudnivalót, megoldási sémákon, gyakorlati példákon keresztül.

Ezen jegyzet célja, hogy a matematika tanárszakos hallgatóknaksegítséget nyújtson a Projektív geometria című kurzus megértéséhez,tanulásához. A szerzők szándékai szerint az anyag felépítése,mennyisége és felosztása lehetővé teszi azt, hogy a jegyzet -- és ígya kurzus -- anyagát egy félév alatt, azaz heti egy fejezettelszámolva 12 hét alatt elsajátítsa az átlagos hallgató.A jegyzet a kurzus anyagához igazodva a projektív geometria előtt azaffin geometria alapjaival is megismerteti az olvasót, a tananyagtúlnyomó része azonban a projektív geometriai ismereteket tárgyalja.Az anyagban hangsúlyozottan kerültük a túlzott formalizmust,elsősorban a szemléletességre és a főbb elvek kifejtéséretörekedtünk. Az itt esetleg hiányzó bizonyítások, a szigorúbb,axiomatikus felépítés az irodalomjegyzékben található könyvekbenfellelhetők, azonban a jegyzet és a kurzus céljával, a tanáripályára való felkészítéssel inkább az előbbi megközelítést éreztükösszhangban.Természetesen az anyag előzetes ismereteket is feltételez,elsősorban a bevezető geometria kurzusok és a lineáris algebraterületéről. Ugyanakkor nem tér ki a jegyzet a tananyagon túliterületek vizsgálatára, még utalás szintjén sem, azaz sem többet,sem kevesebbet nem tartalmaz, mint a kurzus alatt elsajátítandóanyagot. Az érdeklődő olvasók az irodalomjegyzék alapján indulhatnaktovábbi felfedező útra a geometria területén.