A tananyag bemutatja a szimbolikus logika és a matematikai logika kapcsolatát. Megismerteti a matematikai logika alapvető fogalmi rendszerét, jelöléseit, összefüggéseit.  A tananyag bemutatja a kijelentéslogika területét, és alkalmazásait, kitér a predikátumlogika elemeire, valamint a prédikátumlogikai következtetéseire. A tananyag számos feladattal és megoldási lehetőségeinek ismertetésével segíti az elsajátítás hatásfokát, felkészítve az olvasót az egyéb területeken történő alkalmazásra.

Ennek a témakörnek a megírásakor azt a célt tűztük k, hogy szakirodalom alapján olyan átfogó ismertetést állítsunk össze, mely betekintést ad a nemzetközi birtokrendezés gyakorlatába. Ennek keretében részletesebben bemutatásra kerülnek a német, az osztrák és a holland birtokrendezési folyamatok.

A tananyag az ókortól a 20. századi médiumok megjelenéséig követi végig a könyv előállításának, írásának, kiadásának, gyűjtésének és olvsásásnak a történetét. A megközelítési mód kifejezetten művelődéstörténeti, vagyis abból a szempontból mutatja be az előző mondatban jelzett témaköröket, hogy a könyv, mint médium, miként szolgálta a kulturális hagyománynak a következő generációk számára történő áthagyományozását. Miután ez utóbbit történeti síkban teszi, a tananyag egyben a könyv társadalmi kommunikációtörténete is. A tananyag természeténél fogva számos könyvtörténeti kifejezés kerül megmagyarázásra, illetve a fogalom, a mögöttes jelenség története is bemutattatott.

Az antropológiai gondolkodás története viszonylag rövid múltra tekint vissza. Agazdasági tevékenységeket magyarázó eszmék szoros kölcsönhatásban formálódtaka társadalomelmélet fontos eredményeivel, az eszmetörténet, szociológia, agazdaságtörténet egyes művelői is közeli kapcsolatot ápoltak a 19. század vége ótaépítkező antropológiai hagyománnyal. A gazdaságantropológia fejlődéstörténetétbemutathatnánk eme tudományos találkozások mentén, amelyet azonban nem rögzítkánon. Noha nem szoros időrendben vizsgáljuk az alapfogalmakat ésmegközelítéseket, a kurzus első felében kirajzolódik majd egy eszmetörténeti trend,amely az 1920-as évek klasszikusaitól (Malinowski, Mauss) halad az iskolateremtőPolányin és szubsztantivista követőin át (Dalton, Bohannan) a francia marxistákig(Meillassoux, Godelier) és a szimbolikus antropológia képviselőiig (Sahlins, MaryDouglas), hogy onnan eljusson a modern kapitalizmusok belső szerkezetét (Wolf,Bourdieu, Comaroffs, Taussig) és globális kötődéseit vizsgáló (Hannerz, Appadurai)antropológusok munkáihoz, illetve az anyagi kultúra és a fogyasztás mintáit vizsgálóművekhez (Daniel Miller).A kurzus második felében a modern és kortárs antropológia különféle jelesszerzőinek munkáival ismerkedünk meg. Először példákkal világítjuk meg a posztkolonializmusés globalizáció kereteiben működő gazdasági és társadalmiformációkat. Ezen belül kitüntetett figyelmet kapnak a kultúra és a piacmetszéspontjai és konfliktusai, valamint a hagyományos vagy preindusztriális és aposztindusztriális formák együttélése kortárs társadalmi gyakorlatokban. Feltárjuk aháztartás, a piaci kapcsolathálók, a modern kereskedelem, a munka, pénz, és afogyasztás kulturális rendszerekbe foglalt értelmezéseit kortárs szerzők teoretikusújításokra épülő, „sűrű” leírásai tanulmányozásával.

A Természetvédelmi Információs Rendszer Kivonat