A számítógépes látás az emberi látás azon funkcióit valósítja meg, amelyek a retinai kép elemzését végzik. Ezek elsősorban a képi tartalom értelmezésére irányulnak: a látott képből következtet az objektumok 3D alakjára (felület rekonstrukció), az objektumok térbeli elhelyezkedésére, egymáshoz való viszonyára (mélységi információ kinyerése), illetve több, időben egymást követő képből a mozgás érzékelése és a mozgó objektumok követése. A könyv két fő témakört ölel fel: az első, Statikus látás című részében a ma már klasszikusnak mondható sztereó rekonstrukció problémáját tárgyaljuk. Ez lényegében az emberi látás térbeli érzékelésének számítógépes megvalósítása. A második, Dinamikus látás című részében egyetlen kamerával készült mozgókép sorozat elemzésével foglalkozunk. Tárgyaljuk a 3D mozgás, és annak projektív leképezése közötti kapcsolatot, a mozgás becslést optikai áramlás segítségével, illetve a mozgó objektumok követésére szolgáló algoritmusokat.

A könyvtári gyűjteményszervezés alapfogalmainak és fő tevékenységi köreinek ismertetése után, bemutatja a gyűjteményszervezés elveit és a gyűjteményére vonatkozó szabálygyűjteményt, a Gyűjtőköri Szabályzatot. Részletezi a könyvtári gyűjtemény létrehozásának és fejlesztésének eszközeit, módszereit. Megismerteti az állománygyarapítás módjait, forrásait, s a dokumentumok beszerzésének folyamatát. Foglalkozik az állomány nyilvántartásba vételének elméleti és gyakorlati tudnivalóival, illetve az állományellenőrzés és apasztás alapszabályaival. Kitér a raktározási formákra, s a tárolási tér- és eszközrendszerrel kapcsolatos tudnivalókra. Áttekinti az állományok állagmegőrzésével kapcsolatos intézkedéseket, fontosabb szabályokat.

A tananyag célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a hallgatónak, amely segítségével kiigazodik az elektronikus tartalmak bonyolult rendszereiben, valamint megismeri a különböző tartalmak elektronikus feldolgozásra történő kiválasztásának döntési folyamatát. A tanítás-tanulás során három nagyobb egységet szükséges érinteni: az eszköz, a tartalom és a módszer (ezzel együtt az irányelvek). A tananyag az utóbbit részletezi a lehetőségek erejéig, építve az eszközökkel és a tartalom feldolgozásával kapcsolatos megszerzett tudás elemeire. A téma fontos szerepet tölt be a szolgáltatások megújításában, ugyanis felvázolja azokat az irányelveket, célkitűzéseket, követésre méltó elgondolásokat, amelyek révén a könyvtári szolgáltatás, az elektronikus tartalmak szolgáltatása új értelmet, új „hasznosságot” nyer. A felvázolt történeti folyamat nem haszontalan, hiszen a könyvtárak ennek különböző szintjéig jutottak el, nem egyszerre kezdődnek és fejeződnek be a fejlődés különböző szakaszai a különböző országokban, régiókban, helységekben, intézményekben. Többek között ezért is fontos megismerni és tudni, hogy az éppen következő lépéseket mely irányban érdemes megtennünk, miféle gyűjteményi és szolgáltatási politikát kövessünk.

A könyvtári minőségmenedzsment típusú gondolkodás elterjedése olyan tendencia, amelynek ismerete és gyakorlati alkalmazása nélkül nem lehet korszerű szolgáltatásokat nyújtani. A könyvtári minőségmenedzsment módszereinek alkalmazásával növelhetjük az intézmény versenyképességét, gazdaságosabban kihasználhatjuk meglévő erőforrásainkat, tudatosabban szervezhetjük feladatainkat, tehát az előbb említett elvárásokat egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni. A minőségmenedzsment típusú gondolkodás alapvető szemléletváltást jelent, az egyéni feladatmegoldás helyett előtérbe kell kerülnie a csoportmunkának. A minőségmenedzsment tevékenység bevezetése és magas színvonalú művelése lehetőségeket teremt más területek felé is – például az oktatás felé –, amelynek eredménye lehet egy kiemelkedő minőségű szolgáltatási rendszer kialakítása. A kurzus ezekhez a tevékenységekhez igyekszik alapvető ismereteket nyújtani, megismerteti a hallgatót a legfontosabb módszerekkel és rávilágít a minőségszemléletű intézményirányítás legfontosabb jellemzőire.

A modulban egy esettanulmány kerül ismertetésre, amely az UML eszközeivel és egyéb modellezési eszközök segítségével bemutatja egy a tanulmányi csereprogramok támogatására alkalmas rendszer tervezésének lehetséges lépéseit.