A tananyag bemutatja a könyvtár mint információt gyűjtő, tároló, feldolgozó és szolgáltató intézmény lényegi vonásait, a könyvtárak típusait és fajtáit, valamint a magyar könyvtári rendszert, ennek révén bevezeti a hallgatót a könyvtári munkafolyamatok elméleti és gyakorlati elsajátításába.

Ez a tankönyv a polimertechnikát a modern műszaki anyagtudomány (Materials Engineering) egységes szemléletébe illesztve ismerteti. Azon az előadássorozaton alapszik, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán hetedik éve adunk elő Polimertechnológia címmel a 4. szemeszterben minden jövendő gépészmérnök számára. Tankönyvünk gerincét a szintetikus polimerek túlnyomó többségét jelentő hőre lágyuló polimerek képlékeny alakítási technológiáinak ismertetése képezi (6.–12. fejezet). Ezek bevezetéséhez ismerni kell a polimer ömledékek viszkózus folyásának, reológiájának (áramlástanának) alap-összefüggéseit (5. fejezet), illetve a legfontosabb technikai polimer anyagokat (3. és 4. fejezet). A hőre nem lágyuló polimerek térhálósítással kapcsolt technológiái – felhasználási arányuknak megfelelően – a könyv kisebb részét teszik ki (13. fejezet). Fontosságuk és műszaki előnyeik alapján különös hangsúly illeti a nagy szilárdságú polimer kompozitok technológiáját (14. fejezet). A szűk keret itt is csak a technológiák alaptípusait mutathatja be. A 15. fejezet azokat a technikákat írja le, amellyel a számítógépen megtervezett virtuális polimer alkatrész szinte emberi beavatkozás nélkül „legyártható”, kézzel fogható, valóságos- vagy kicsinyített méretű ősminta (prototípus) formájában. Ezek az ősminták ma még többnyire a formatervezés, a piacra-hozás (marketing) céljait szolgálják, de nincs messze az az idő, amikor funkcionális darabok gyártása, vagy kissorozatú gyártás is ilyen módszerekkel történhet. Végül elengedhetetlennek ítéltük a fenntartható fejlődés, a felelősségteljes környezet¬védelem szempontjából nélkülözhetetlen polimer - újrahasznosítási technikák (recycling) tárgyalását is (16. fejezet).

A térinformatika egy technológia, amelyet mindenhol lehet alkalmazni, ahol fontos az adat földrajzi helyzete. A térinformatikai alkalmazások csoportosíthatók földrajzi kiterjedés és funkció szerint. A térinformatika polgárjogot nyert a földinformációs rendszerekben, közműveknél, államigazgatásban, önkormányzatoknál, marketingben, katasztrófa elhárításban stb. A térinformatikai alkalmazások párhuzamosan fejlődnek az informatikai technológia fejlődésével.

Digitális topográfiai térképezés alapfogalmai

A tananyag bevezet az információkereső rendszerek és modellek általános és specifikus tudnivalóiba (fogalmi kérdések, illesztéses és asszociatív modell ismérvei, a tudásszervezési modell.) Ezt követően egységes szempontrendszert követve előbb tömör, átfogó, majd külön, részletes, példákkal illusztrált elemzést ad az információkereső rendszerek ma létező legfontosabb típusairól. Megismertet ezek dokumentumbázisának, építésének, alkalmazásának, használatának, fejlesztésének tudnivalóival. Kitér az intellektuális, illetve az automatikus feltárás sajátosságaira, beleértve a legújabb fejlesztéseket; az ábrák, példák mellett közvetlen hozzáférést nyújt az interneten elérhető legfontosabb alkalmazásokhoz.

A tananyag célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a hallgatónak, amely segítségével kiigazodik az elektronikus tartalmak bonyolult rendszereiben, valamint megismeri a különböző tartalmak elektronikus feldolgozásra történő kiválasztásának döntési folyamatát. A tanítás-tanulás során három nagyobb egységet szükséges érinteni: az eszköz, a tartalom és a módszer (ezzel együtt az irányelvek). A tananyag az utóbbit részletezi a lehetőségek erejéig, építve az eszközökkel és a tartalom feldolgozásával kapcsolatos megszerzett tudás elemeire. A téma fontos szerepet tölt be a szolgáltatások megújításában, ugyanis felvázolja azokat az irányelveket, célkitűzéseket, követésre méltó elgondolásokat, amelyek révén a könyvtári szolgáltatás, az elektronikus tartalmak szolgáltatása új értelmet, új „hasznosságot” nyer. A felvázolt történeti folyamat nem haszontalan, hiszen a könyvtárak ennek különböző szintjéig jutottak el, nem egyszerre kezdődnek és fejeződnek be a fejlődés különböző szakaszai a különböző országokban, régiókban, helységekben, intézményekben. Többek között ezért is fontos megismerni és tudni, hogy az éppen következő lépéseket mely irányban érdemes megtennünk, miféle gyűjteményi és szolgáltatási politikát kövessünk.