Az információs társadalomban a könyvtári szolgáltatások elektronikus környezetben történő közvetitése új dimneziókat nyitott. Olyan, eddig nem használt fogalmak jelentek meg, mint az elektronikus, digitális vagy virtuális könyvtárak. Az új techikáknak köszönhetően számos digitalizálási projekt jelent meg, amelyek hozzájárulnak kulturális örökségünk átörökitéséhez.

A kurzus célja, hogy a szemléletmódot és eszközöket adjon környezeti konfliktusok közgazdasági tárgyalásához. Ennek érdekében első lépésben olyan ismeretek elsajátítására van szükség, amelyek birtokában környezetinek, természetinek, ökológiainak nevezett kérdéseket rendszerszerű megközelítésbe lehet helyezni. Tudom, hogy ez furcsán hangzik, de egyszerűen vannak olyan alapok, amelyek nélkül nem érdemes elkezdeni összetettebb problémák tárgyalását. Ebbe a körbe tartoznak azok az ismeretek is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az általában felmerülő környezeti kérdéseket, a számunkra környezeti szempontból meghatározó Kárpát-medencére (magunkra) tudjuk vonatkoztatni. A második részben probléma köröket tekintünk át ágazatpolitikai megközelítésekben. Ennek a résznek az a célja, hogy konkrét példákon keresztül tekintsünk rá azokra a területekre, amelyek legnagyobb hatással vannak környezeti problémák kialakulására, vagy azok felszámolhatóságára annak ellenére, hogy sok esetben a felvetett kérdések a legkevésbé sem tűnnek környezetinek. Az a tapasztalatom, hogy a környezeti kérdések sikeres elemzésének egyik legfontosabb feltétele, hogy azt ne általában, hanem egy konkrét táj keretei közé helyezve tegyük. Erre a bevezető blokk példát is fog hozni. A kurzus alapvetően azt a célt is szolgálja, hogy a résztvevők a saját ismert/lakott tájegységükre tudják a megszerzett ismereteiket vonatkoztatni. A kurzus nem lesz „klasszikus” környezet-gazdaságtan kurzus abban az értelemben, hogy követne bármely, alapvetően az elemzési eszköztár bemutatását szolgáló tankönyvet. A fókusz fordított lesz: a vezérlő elvet a véleményem szerint itt és most meghatározó környezeti problémák összefüggései adják. E témák feldolgozását segítenék a választott tankönyv megfelelő fejezetei is. A lényeg az lesz, hogy el tudjunk jutni a kérdések racionális közgazdasági keretezésének kialakításához, ami már elegendő alapot szolgáltat a módszerek közötti választáshoz. A számonkérés folyamatos munkán alapul. Az első blokk végére mindenkinek ki kell választania egy tájegységet és leírni az alapvető jellemzőit, ezt az alapot kell majd folyamatosan bővíteni a kurzus második blokkjában tárgyalásra kerülő témakörök tájegység specifikus megjelenésével. A kurzus végére így a résztvevők számára össze tud állni egy konkrét terület társadalmi-gazdasági-ökológiai összefüggésrendszere. Ez adja a beszámolás írásos alapját. A kurzus záró eseménye egy előadás-kör, ahol a résztvevők megismertetik, megbeszélik egymással az eredményeiket.

Ez a modul a statisztikai hipotézisek vizsgálatával ismerteti meg az olvasót. A paraméteres próbák közül elsajátíthatja az egy- és két mintás u-próba, valamint t-próba és F próbák végrehajtási módszereit. A nemparaméteres eljárások közül az illeszkedés-, a homogenitás- és a függetlenségi vizsgálatokat tárgyaljuk részletesen.

Ebben a modulban a digitális alaptérképek tervezésének és adatminőségi jellemzőinek, valamint a minőségvizsgálat általános bemutatása történik meg.

A tananyag célja a projektkoktatás elméletének és gyakorlatának rövid áttekintése, a nemzetközi és a hazai szakirodalom fontosabb szerzőinek bemutatása. Kitér a projektpedagógia és a reformpedagógia kapcsolatának nemzetközi és magyar vonulatának ismertetésének segítségével a projektmódszer főbb sajátosságainak az értelmezésére.Tárgyalja a projekt szó jelentését, a pedagógiai projekt kritériumait, formáit, a nemzetközi projektek gyakorlatát, a módszer alkalmazásának menetét, az értékelést, a projektmunka jelentőségét a modern pedagógiai kultúrában. A tananyag segít tájékozódni és alkalmazni a projektmunka és a projektorientált tanulási formákat.

A könyvtári minőségmenedzsment típusú gondolkodás elterjedése olyan tendencia, amelynek ismerete és gyakorlati alkalmazása nélkül nem lehet korszerű szolgáltatásokat nyújtani. A könyvtári minőségmenedzsment módszereinek alkalmazásával növelhetjük az intézmény versenyképességét, gazdaságosabban kihasználhatjuk meglévő erőforrásainkat, tudatosabban szervezhetjük feladatainkat, tehát az előbb említett elvárásokat egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni. A minőségmenedzsment típusú gondolkodás alapvető szemléletváltást jelent, az egyéni feladatmegoldás helyett előtérbe kell kerülnie a csoportmunkának. A minőségmenedzsment tevékenység bevezetése és magas színvonalú művelése lehetőségeket teremt más területek felé is – például az oktatás felé –, amelynek eredménye lehet egy kiemelkedő minőségű szolgáltatási rendszer kialakítása. A kurzus ezekhez a tevékenységekhez igyekszik alapvető ismereteket nyújtani, megismerteti a hallgatót a legfontosabb módszerekkel és rávilágít a minőségszemléletű intézményirányítás legfontosabb jellemzőire.