2. 5. A nettó jelenérték vizsgálata
Előző Előző  Költség–haszon elemzés az oktatásban  Következő Következő
HIK Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

2. 5. A nettó jelenérték vizsgálata

Az oktatási befektetések jövedelmezőségét a megtérülési ráták vizsgálata helyett a nettó jelenérték vizsgálatával is szokták becsülni. Ez azt jelenti, hogy egy előzetesen kiválasztott diszkontráta felhasználásával kiszámítják az adott emberi tőke nettó jelenértékét, és ha pozitív értéket kapnak, akkor a befektetést jövedelmezőnek ítélik meg. A diszkontráta kiválasztásának problémáját korábban már tárgyaltuk. A gyakorlatban a diszkontráta megválasztásának nehézségeit úgy próbálják meg áthidalni, hogy úgynevezett érzékenységi vizsgálatot végeznek, vagyis a nettó jelenértéket több különböző diszkontráta mellett kiszámítják, és a különböző beruházási lehetőségeket minden kamatláb mellett rangsorolják. Minél magasabb diszkontrátát választunk, annál kisebb lesz a nettó jelenérték.

A nettó jelenérték és a megtérülési ráták alapján hozott döntések ellentmondásba kerülhetnek egymással. Nézzünk erre egy példát! Tegyük föl, hogy egymást kizáró két beruházási lehetőségről kell döntenünk – például vagy az orvosi, vagy a jogi egyetemen kívánjuk folytatni tanulmányainkat. A kétféle emberi tőke nettó jelenértékét különböző diszkontráták mellett a 2. 4. ábrán ábrázoltuk.

2. 4. ábra. Két egymást kizáró iskolázási döntés közötti választás

2. 4. ábra. Két egymást kizáró iskolázási döntés közötti választás

A 2. 2. ábrán már bemutattuk, hogy grafikusan ábrázolva a belső megtérülési ráta az a diszkontráta, ahol a nettó jelenérték a vízszintes tengelyt metszi. Példánkban, ha a megtérülésiráta-szabályt alkalmazzuk, akkor inkább a jogi tanulmányokat kell választani, mivel annak jövedelmezősége nagyobb (rj g r0 ). A nettójelenérték-módszerrel először kiválasztunk egy diszkontrátát, és azután a nettó jelenérték nagysága szerint döntünk arról, hogy az iskolázási terv megvalósítható-e. Ha a kiválasztott diszkontráta kisebb, mint i* , mondjuk is, akkor a kétféle értékelés egymásnak ellentmondó beruházási döntéshez vezet. A nettó jelenérték módszere szerint ebben az esetben az orvosi pályát kell választanunk, mert adott diszkontráta mellett annak nagyobb a nettó jelenértéke. A gyakorlatban a nettó jelenérték vizsgálatára – éppen a diszkontráta kiválasztásának nehézségei miatt – csak ritkán kerül sor. Az elemzések inkább a belső megtérülési ráta alakulásával foglalkoznak.

Előző Előző  Fel  Következő Következő
2. 4. A megtérülési ráta számításának módszerei  Tartalom  2. 6. Vizsgálatok az oktatás megtérülési rátájáról