Összefoglalás
Előző Előző  Az oktatás költséghatékonyságának elemzése, oktatási termelési és költségfüggvények  Következő Következő
HIK Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

Összefoglalás

1. A költséghatékonyság-elemzés az oktatás terén olyan programok közötti választásra szolgál, amelyek esetében a célok jól meghatározhatók, és az eredmények jól mérhetők. A hozamot nem pénzben, hanem más mérőszámmal mérik. Az az alternatíva költséghatékony, amely adott eredményt a legkisebb költséggel képes biztosítani.

2. Az oktatási termelési függvények az oktatás eredménye – amelyet rendszerint a tanulói teljesítményekkel mérnek – és az oktatás különböző ráfordításai (tanári, egyéb iskolai, családi, környezeti inputok) közötti kapcsolatot írja le.

3. Az oktatási termelési függvényekre vonatkozó eddigi empirikus vizsgálatok azt mutatták, hogy a fejlett országokban nem lehet kimutatni erős, szisztematikus összefüggést az iskolai ráfordítások és a tanulói teljesítmények között, sem akkor, ha a kiadásokat összetevőire bontjuk – tanári bérek, felszerelések stb. –, sem akkor, ha az egy tanulóra jutó összes ráfordítást tekintjük. A fejlett országokban az iskolai ráfordítások közül a tanárok verbális képességeinek és gyakorlati idejének volt a legnagyobb hatása a tanulói teljesítményekre. Az eredmények azt is mutatták, hogy a fejlődő országokban az iskolai ráfordításoknak nagyobb hatása van a tanulói teljesítményekre, mint a fejlett országokban.

4. A hatékony iskolák vizsgálata azzal a módszerrel kívánja meghatározni az oktatás eredményességét, hogy összehasonlítja a hasonló szociális hátterű tanulókat oktató, de különböző eredményeket elérő iskolák jellemzőit. Az eredmények arra utaltak, hogy a hatékony iskolák nem a ráfordítások szintjében különböztek a többi iskolától, hanem azok kihasználtságában, illetve az iskola vezetése és a tanárok által kialakított normákban.

5. Az eddig kidolgozott oktatási költségfüggvények az oktatás költségei és a kibocsátás mennyisége – vagyis a tanulók száma – közötti kapcsolatot vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a köz-, mind a felsőoktatásban kimutatható a méretgazdaságosság jelenléte.

Ajánlott irodalom

Cohn. E.–Geske, T. G.: The Economics of Education. Production and Cost Functions in Education. Pergamon, Oxford, New York, 1990. 7. fejezet.

Dreeben, R.–Thomas,J. A. (szerk.): The Analysis of Educational Productivity. Issues in Microanalysis. M. A. Balliger, Cambridge, 1. kötet, 1980

Hanushek, E. A.: Conceptual and empirical issues in the estimation of educational production functions. Journal of Human Resources, 1979. 14. 3. 351–388. o. Hanushek, E. A.: The Economics of Schooling. Production and Efficiency in Public Schools. Journal of Economic Literature, 1986. 24. szeptember, 1141–1177. o.

Levin, H.: Cost-effectiveness: A Primer. Sage, Beverly Hills, 1983.

Tsang, M. C.: Cost Analysis in Education. Megjelent: International Encyclopedia of Economics of Education. Pergamon, Oxford, New York, 1995. 386–392. o.

Előző Előző  Fel  Következő Következő
7. 4. Oktatási költségfüggvények  Tartalom  Irodalom