A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerű felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

METODOLÓGIA, TÁRSADALOM, GAZDASÁG

IN MEMORIAM BERTALAN LÁSZLÓ

Szerkesztette: HELMICH DEZSŐ ÉS SZÁNTÓ ZOLTÁN


A jelen digitális tartalom internetes közreadását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006-ban nyújtott támogatása tette lehetővé.
NKTH KPI

Tartalom

Előszó
EMLÉKEZÉSEK
Nem kérdeztem meg…
Bizonyosság és függetlenség
FOGALMAK, MAGYARÁZATOK, MÓDSZEREK
Rickert és Weber
Hivatkozások
Függelék
Társadalomtudomány és értékítéletek
Az értékmentesség ismeretelméleti-logikai vonatkozásai
Az értékmentesség normatív vonatkozásai
Értékítéletek racionális kritikája
Értékítéletek az egyetemi oktatásban – Max Weber oktatásetikai koncepciója
Összegzés
Hivatkozások
A tudomány mint cselekvés – az értékmentesség nehézségei
A megismerés tárgyszerűségének problémája
A nem tárgyi hatások kiküszöbölésének nehézségei
Belső nehézségek
Külső nehézségek
Az értékmentesség esélyei
Személyközi semlegesítés
Személyes semlegesítés
Irodalom
A társadalmi normák döntéselméleti és evolúciós magyarázata
1.
2.
3.
4.
5.
Irodalom
Szabad akarat és természeti törvény
Irodalom
A konszolidáció fogalmának perspektívái a szociológiában
Hivatkozások
Oksági kapcsolatok erejének mérése kontingenciatáblázatokban
Bevezetés
Oksági kapcsolatok erejének mérése: hatásnagyság és esélyhányados
Probabilisztikus okság
A hatásnagyság
Az esélyhányados
A feszítő cellás esélyhányados értelmezésének problémái
Feszítő cellás esélyhányadosok és hatásnagyságok eltérése mobilitási táblázatokban
Feszítő cellás esélyhányadosok értelmezése és a résztáblázatokra bontás módszere
Mikor tévedhetünk a feszítő cellás esélyhányadosok használatával?
Összefoglalás
Hivatkozások
Társadalmi racionalitás
Plurális racionalitás
A maximin szabály
Az információs bázis kiterjesztése
Hivatkozások
A jelentésháló pókja
Bevezetés
A kultúra fogalmáról
Az integratív antropológia programja
A „kultúra” és a „rendkívüli jelenségek”
A jelentésháló pókja
Irodalom
Hierarchia
A fogalom
Fogalomhasználati kitekintés
Szervezetirányítási probléma
Rendszerirányíthatósági probléma
Szerkezetépítési probléma
Osztályozási probléma
Tudásrendezési probléma
A fogalom explikációja
Tudományos terminusok
Algebrai alapfogalmak
Gráfelméleti alapfogalmak
Végső értelmezési kísérlet
Összegzés
Hivatkozások
Tipikus gondolatok
Előzetes megjegyzések
Problématerületek
Előzményproblematika
Oksági vagy motívumproblematika
A típusalkotás problematikája
Elméleti típusok
Klasszifikatorikus és szélsőséges típusok
Ideáltípusok
Ideáltípusok, hipotézisek és elméleti modellek
Alkalmazott típusok
A homo informaticus típusa
Ügyféltípusok
Faktorelemző eljárással alkotott típusok
Összefoglalás
Irodalom
ÉRTÉKEK, NÉPESSÉG, OKTATÁS
„Nőkérdés” a 18. század végén
Hivatkozások
Szemelvények az Értékek fénykörében című monográfia nyersfogalmazásából
Népesedés és értékrendszer
A Nobel-díjas életminőség-koncepció strukturális és tartalmi üzenete
A népességfogyás forrásait felélő életszínvonal-politika 1956 óta
A felvilágosodás átértelmezése
A nemzetstratégiai folyamat a korszerű stratégiatudományban
Reálpolitikus stratégia: aktualitásokból nyert impulzusok az irányjavításra
Egy középhatalom „országimázs központjának” stratégikus évtizedei
Aktuális hazai példa a stratégiai folyamat súlypontkeresésére: a státustörvény (illetve kettős állampolgárság)
Hivatkozások
Differenciálódás, diverzifikálódás és homogenizálódás a felsőoktatásban
A differenciálódás és diverzifikálódás magyarországi sajátosságai
A homogenizálódás elemei
A szupranacionális szabályozás kettős hatása
Hivatkozások
A társadalomtudományi gondolkodás határai
Új tendenciák a népesedési folyamatokban
Egy lehetséges magyarázat
Hivatkozások
A zsidó népesség térbeli elhelyezkedésének változásai Budapesten 1870 és 2000 között
A második világháborút megelőző időszak
A második világháború utáni korszak
Lakóhely szerinti megoszlás
Az épület jellege szerinti megoszlás
Irodalom
Szegénység és termékenység
A helyi társadalom rétegződése
Iskolázottság
Gyermekvállalás, termékenység
Záró megjegyzések
Irodalom
GAZDASÁG, JÓLÉT, POLITIKA
A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei
Minimálbér és foglalkoztatás
A minimálbér-emelésből származó bérsokk
Foglalkoztatás a minimálbér-emelés előtt és után – néhány megjegyzés
Foglalkoztatás a kisvállalati szektorban, 2000–2001
Állásvesztési esélyek 2001-ben
Elhelyezkedési esélyek 1998–2002-ben
Összegzés
Hivatkozások
Függelék
A 2001. évi minimálbérsokk és a tényleges bérek emelkedése
Miért a családi gazdaság a meghatározó üzemforma a fejlett országok mezőgazdaságában?
A családi gazdaság definíciója és a mezőgazdasági üzemek tipológiája
A családi gazdaság szerepe a fejlett országok mezőgazdaságában
A családi gazdaságok fennmaradásának magyarázatai
A Schmitt-modell
Az Allen–Lueck-modell
Összefoglalás
Irodalom
Jövedelemegyenlőtlenségek – tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?
Bevezetés és problémafelvetés
A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulása 1962–2001 között
Az egyenlőtlenségek hosszú távú trendjei
Jövedelemegyenlőtlenségek 1987 és 2001 között – objektíven és szubjektíven
Az egyenlőtlenségek szerkezetének átalakulása
Az egyenlőtlenségek tényezőkre bontásának módszere
Empirikus eredmények: az egyenlőtlenség dimenziói
Empirikus eredmények – az életkor és az iskolázottság megváltozott szerepe
Az eredmények magyarázata és következtetések
Az átalakulás szakaszai
Az egyenlőtlenségek értékelése
A mért adatok más lehetséges interpretációi
Hivatkozások
Függelék
Adatforrások és módszertani megjegyzések
Táblázatok
Járulék és hozam a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerekben
Bevezetés
Újraelosztás és hozamok felosztó-kirovó nyugdíjrendszerekben
Hozamok az eszmei tőkeszámlás felosztó-kirovó rendszerekben
Hozam a nyugdíjrendszerben. Minek a mije?
Minek a hozama a nyugdíj?
Hivatkozások
Szülői transzferek meghatározói Magyarországon
Bevezetés
Nemzedékek közötti magántranszferekkel kapcsolatos korábbi vizsgálatok Magyarországon
A transzferek gyakorisága és a transzferadási szándék elterjedtsége
A háztartások által adott transzferek
A szülői transzferek meghatározóinak többváltozós elemzése
Összegzés
Hivatkozások
Függelék
Szolidaritási normák és jóléti preferenciák
Méltányossági elvek az egyéni preferenciákban
A méltányossági elvek evolúciós háttere
A méltányossági elvek formái
Szolidaritási normák
Társadalomszerkezet és a jóléti preferenciák
Irodalom
A szubjektív jólét objektív tényezői nemzetközi összehasonlításban
Bevezetés
Hipotézisek
Adatok
Eredmények
Az 1. hipotézis vizsgálata
A 2. hipotézis vizsgálata
A 3. hipotézis vizsgálata
A 4. hipotézis vizsgálata
Összefoglalás
Irodalom
Vezetői stílusváltás – női vezetők a gazdasági életben
Nemek és menedzsment
Azonosság és/vagy különbség?
Nőiesség–férfiasság
Vezetői stílusok, vezetői stílusváltás
Létezik-e nőies vezetési stílus?
Vélt különbségek–valódi hasonlóságok
Nemi eltérések a befolyásban és a vezetővé válásban
Összefoglalás
Irodalom
Előrejelzési kudarcok és kollektív tévedések
Néhány elméleti megfontolás
A közvélemény-kutatók téves előrejelzései – tények, okok, magyarázatok
Egy alternatív magyarázat: három kollektív tévedés
Következmények
Néhány tanulság
Irodalom
Újragondolt közszolgáltatás
Az államigazgatás szervezése
Szervezet- és igazgatáselméleti előzmények
Vissza a józan észhez! Elméletek és módszerek
Közigazgatási reformtörekvések
A közszolgáltatások átalakításának legfontosabb feladatai
Irodalom
A máshol publikált írások megjelenési helye
A kötet szerzői