Ugrás a tartalomhoz

Kutyatár

Takács Zoltán (2006)

Hallgatói Információs Központ

Fertőző betegségek

Fertőző betegségek

A fertőző betegségek különböző vírusok és baktériumok okozzák, amelyek a környezetből közvetlenül vagy közvetítő révén jutnak be az állat szervezetébe. Olykor a bőrön, a nyálkahártyákon át hatolnak be, máskor különféle sérülések által vagy rovarcsípés útján közvetlenül kerülnek a véráramba. A kórokozó bizonyos kórfolyamatokat indít meg: az általa termelt mérgek elárasztják az állat szervezetét, és idegrendszeri zavart, étvágytalanságot, gyengeséget stb. - okoznak.

Vírusokat, baktériumokat terjeszthetnek; maga a beteg állat; a fertőzött, de tüneteket nem mutató, tehát még csak a lappangási időszakban levő kutya; továbbá a fertőzésen már átesett, úgynevezett ragálygazda és ragályhordozó eb.

A beteg kutya számtalan fertőző mikroorganizmust üríthet bélsarával, vizeletével, illetve köhögéssel vagy tüsszentéssel. Ha elpusztul, véréből és különböző váladékaiból fertőző anyag távozhat, amely a külvilágba kerülve rövidebb-hosszabb ideig fertőzőképes marad.

A fertőző betegségben szenvedő kutyák jelentős százaléka nem is olyan régen még rövid időn belül elpusztul. Ma már szerencsére ritkák az ilyen esetek, és ez a megelőző vakcinás védőoltásoknak köszönhető...g

VÉDŐOLTÁS

A fertőző betegségek elleni védekezés leghatásosabb formája a vakcinás védőoltás. Ez tulajdonképpen nem más, mint a szervezet ellenálló képességének növelése a kórokozókkal szemben, vagyis immunitásának mesterséges előidézése (aktív immunizálás). A védőoltást vakcinákkal hajtják végre (innen ered másik neve: vakcinázás). A vakcina elölt vagy gyengített kórokozókat tartalmaz, tehát a kutyára teljesen veszélytelen. Általa az állat szervezetébe olyan anyagot juttatnak, amely elősegíti az ellenálló képesség kialakulását. Az oltás hatására a szervezetben azonnal ellenanyag-képződés indul meg. A védettség lassan, néha több hét alatt alakul ki, viszont tartósan megmarad. Fertőződés esetén a megfelelő védőoltás miatt a szervezet "emlékezik" az ellenanyagra, és szinte rögtön hozzálát termeléséhez, és a kórokozókat még a betegség kialakulása előtt elpusztítja.

Védőoltásra várva...

A vakcinák időnként változnak; egyre újabbak és hatékonyabbak kerülnek forgalomba. Ma már számos olyan kombinált oltóanyag készül, amelynek révén egyetlen oltással több kórokozó ellen is kialakítható a védettség.

A védőoltás követő immunitás néhány hónaptól egy, sőt két évig is eltarthat. Az újraoltás (emlékeztető oltás) az immunitás felfrissítésére, meghosszabbítására szolgál.

A kiskutyák a méhben, a méhlepényben (placentán) keresztül kapnak egy kevés ellenanyagot (antitestet), világra jövetelük után pedig az első szopással (a föcstejből) is hozzájutnak bizonyos mennyiséghez. Az érintett betegség ellen kapott antitestek mennyisége minden esetben az anyakutya testében keringő antitestek menynyiségétől függ, és elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a kölyköt élete első néhány hetében kész ellenanyaggal védje a fertőző betegségek ellen. Hogy a kölyök megkapja-e a szükséges mennyiségű ellenanyagot, az attól függ, volt-e az anyakutyának fertőző betegsége vagy nem, illetve, hogy milyen régen kapott védőoltást. Az a mennyiségű antitest, amely a kiskutyába is jut, lehet előnyös, de lehet hátrányos is. Előnyös, mert a kölykök életük korai szakaszában védettek például a szopornyica, a fertőző májgyulladás stb. ellen. Hátrányosnak bizonyulnak viszont azért, mert leköthetik a védőoltással bejuttatott antigéneket, mielőtt azok stimulálnák a kölykök immunrendszerét, és így csökkenthetik az oltás hatékonyságát. Egyes kiskutyák például a szopással szerzett szopornyica elleni immunitásukat már 6 hetes, mások viszont 3-4 hónapos korukban vesztik el, éppen ezért a védőoltás ideális időpontja egyedenként is változó.

Vakcinázni csak egészséges ebet szabad. Szakszerűtlen etetés, tartás, különböző parazitás betegségek s egyéb okok csökkenthetik a kutya ellenálló képességét, ezért az ilyen állatok vakcinázása nem helyénvaló, illetőleg rendszerint eredménytelen.

A szérumos oltással passzív immunitást alakíthatunk ki. A védettség a szérum befecskendezése után szinte azonnal létrejön, de csak rövid ideig (1-2 hétig) tart. Alkalmazása akkor indokolt, ha gyors védelemre van szükség, vagy ha rövidebb ideig tartó immunitás is kielégít minket. Gyors védelemre akkor lehet szükség, ha valamely állományban fertőző betegséget állapítottak meg, és a még egészséges kutyákat védeni akarjuk, vagy ha a helyi körülmények ismeretében számolunk azzal, hogy az állomány fertőződni fog.

Rövid ideig tartó immunitásra szükség lehet akkor is, ha egy-egy utazás vagy kiállítás tartamára akarjuk védeni a kutyát, s nincs idő arra, hogy a vakcinás védőoltás hatására kialakuló immunitást, ami rendszerint 7-10 nap. A szérumos oltás a beteg állat gyógykezelésénél is igénybe vehető, amennyiben a kérdéses fertőző betegség gyógyításához megfelelő szérum áll rendelkezésre. Jó eredményt csak akkor kaphatunk, azonban, ha a diagnózis pontos, és a szérumot a betegség jelentkezése után minél hamarabb és megfelelő mennyiségben juttatják a beteg kutyába.

A FERTŐZŐ BETEGSÉG KIALAKULÁSA

Ahhoz, hogy fertőződés esetén a kutya megbetegedjen, három alapfeltétel szükséges:

- elegendő kórokozónak kell a szervezetbe jutnia,

- ezeknek megfelelő kórokozó támadóképességgel kell rendelkezniük,

- le kell győznünk a szervezet ellenálló képességét.

Elegendő kórokozónak kell a szervezetbe jutnia, mert kisszámú kórokozót a szervezet védekező mechanizmusa megsemmisíti.

A kórokozó támadóképességét virulenciának nevezzük. A virulencia általában különböző, még az ugyanazon fajta kórokozóké sem egyforma. A támadóképesség csökkenhet, sőt egyes esetekben meg is szűnhet. Ez teszi érthetővé azt, hogy egyes esetekben a járványok maguktól megszűnnek... A kórokozók virulenciája különböző behatásokkal (kémiai anyagok, hő) mesterségesen is csökkenthető. Az ilyen csökkentett virulenciájú vírusokat alkalmazzák oltóanyag-termelésre. A kutya nagyon gyakran fertőződik, mégis aránylag csak ritkán, esetleg sohasem betegszik meg. Szervezete ugyanis olyan védekező mechanizmussal, ellenálló képességgel rendelkezik, amelynek segítségével a kórokozók támadását kivédi.

A szervezet ellenálló képességét a magzati korban és a méhen kívüli életben különböző körülmények csökkenthetik.

A vírus átvitele: Általában a vírusos betegségek ott terjednek könnyebben, ahol sok kutya gyűlik össze egy helyen, tehát kutyakiállításokon vagy kennelekben. A fertőző légcsőhurutot (tracheobronchitis) az a vírus okozza, mely a levegőből jut be a szervezetbe a légutakon keresztül (1). Egynémely ellenállóbb vírus átterjedhet közvetlen érintkezés révén (2), vagy az általuk fertőzött tárgyak - kutyaól, fésű, kefe, evőtál - közvetítésével. Sok kutya, mely ételmaradékok után turkál a szemétdombok tájékán, a fertőzött étel lenyelésével kapja el a betegséget (3). Más típusú vírusokat állatok terjeszthetnek: rovarok, kullancsok csípése, vagy veszettség esetében egyéb emlősök harapása (4). A nyílt seb a vírus behatolásának másik útját szolgáltatja, mely ily módon bejut a vérbe (5). Vannak aztán olyan apró vírusok, melyek áthatolnak a méhlepényen, s megfertőzik a szuka tejét, s ily módon még a születés előtt vagy közvetlenül utána átvivődnek a kölykökre is (6)

Az anyakutya helytelen tartása, szakszerűtlen etetése, a beltenyésztés, valamint a különböző betegségek csökkenthetik az utódok ellenálló képességét.

A méhen kívüli életben mindenekelőtt a kutya helytelen tartása érdemel említést. Az ilyen eb ellenálló képessége gyengébb, mint azé, amely idejének jelentős részét a szabadban tölti, ahol eleget mozoghat, sokat van levegőn. A nedves, nyirkos helyen tartott kutya ellenálló képessége ugyancsak nagymértékben csökken, s könnyen meghűlhet. A rosszul szellőztetett kennelekben a kutyákon légzőszervi hurutos bántalmak jelentkezhetnek, s ezek elősegíthetik a különböző vírusos betegségek kialakulását.

A rendszeres mozgás hiánya is veszélyezteti az állat egészséges ellenálló képességét. A kielégítő mozgás erősíti a szervezetet, s ezzel a védekezőképessége is javul.

Az etetés szakszerűsége is fontos tényező. Az elhízott vagy a sovány állat ellenálló képessége csökken. A kölykök és a fiatal állat védekezőkészségét károsan befolyásolja fehérjehiány, az egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya vagy ez utóbbiak nem megfelelő aránya.

Egyes fertőző betegségek fellépésénél nagy szerepe van az időjárásnak is. A megfázás, a megázás ártalmas hatása közismert. De bajt okozhat tavasszal és ősszel a nedves, szeles időjárás, nyár végén a fülledt levegő, s olykor a hőmérséklet erős napi ingadozása is. A meteorológiai frontátvonulások - valószínűleg az idegrendszerre hatva - ugyancsak befolyásolják a szervezet működését.

Fertőződés esetén küzdelem indul meg a kórokozó és a szervezet között, amely azonnal mozgósítja védekező mechanizmusát. Ha elpusztítja a "betolakodót", akkor ezzel a folyamat be is fejeződik.

Előfordulhat, hogy a kóros folyamat megállapodik, de később, amikor a szervezet ellenálló képessége valamilyen okból csökken, a kórokozók ismét erőre kapnak, s a betegség fellobban. Ezt néma vagy lappangó fertőzésnek nevezik.

Fogékony szervezetben a kórokozó vérfertőzést idézhet elő, majd a vérárammal eljuthat a belső szervekbe és az idegrendszerbe, ahol kialakulhat a betegség enyhe vagy súlyos alakja.

Lappangási vagy inkubációs időnek nevezzük azt az időt, amely a kórokozóknak az állat szervezetébe jutásától a fertőző betegség első tüneteinek megjelenéséig tart. Ez lehet óra, esetleg több hét.

Az első tünetek tulajdonképpen akkor jelennek meg, amikor a védekező mechanizmus már nem elég hatásos. A kórokozók elárasztják a kutya szervezetét, s hamarosan különféle általános tüneteket - étvágytalanságot, lázat, gyengeséget stb. - idéznek elő.

VÍRUSOS BETEGSÉGEK

Szopornyica

Okozó: vírus Lappangási idő: 4-8 nap. Tünetek: magas láz, étvágytalanság, hányás, hasmenés, hurut, torokgyulladás, köhögés. Védekezés: elkülönítés, védőoltás.

A kutyák gyakori, sokszor halálos kimenetelű, fertőző betegsége. Az ember nem kaphatja meg. Okozója vírus, amely iránt minden fajtájú és korú kutya fogékony. A betegséget átvészelt szukák kölykei életük első 6 hetében ellenállóak a fertőzéssel szemben, mert az anyatejből ellenanyaghoz jutnak.

A fertőződés kutyáról kutyára terjed. Az ember is átviheti egyik kennelből a másikba. A fertőzött állatok vizeletükkel ürítik a vírust, s ha ezt az egészséges eb megszagolja, vagy megnyalja, megbetegszik. A fertőződés túlnyomórészt szájon át történik.

Súlyos állapotban lévő szopornyicás eb

A betegséget elsősorban fiatal, védőoltásban még nem részesült kutyák kapják meg, illetve azok az ebek, amelyek védtelenek a kórral szemben, vagy elvesztették megszerzett immunitásukat. A vírus a szervezetbe kerülve vérfertőzést okoz. Elsősorban a vérereket támadja meg, azok belső rétegét fellazítja, s hurutos állapotot idéz elő.

A szopornyica általában magas lázzal (39,5- 40,5 °C) kezdődik, és aszerint, hogy milyen szervek betegszenek meg elsősorban, kiütéses, hurutos, ideges alakról beszélünk. Ezek önállóan is előfordulhatnak, de az is megtörténhet, hogy az állat a betegség ideje alatt átesik valamennyi változaton. A kiütéses formától az állat viselkedése megváltozik, bágyadtan, leverten mozog, nem játszik, nem futkározik, étvágya csökken, hány, ürüléke pépes. Egy-két napon belül hasán és combjainak belső felületén vöröses foltok keletkeznek, amelyeken genynyes hólyagok alakulhatnak ki. Ez a szakasz rövid ideig tart, egy-két nap múlva a kutya látszatra újra egészséges, élénk, és a tulajdonos azt hiszi, hogy a kedvence rendbe jött. Sajnos 3-8 nap után újra belázasodik, ami azt jelenti, hogy a szopornyica második stádiumába került. Ez az úgynevezett hurutos változat, amelyet elsősorban szem- és orrfolyásos tünetek kísérnek, s ezekhez mandula- és torokgyulladás csatlakozik. Az állat köhög, orrából és szeméből ragadós, sárgásfehér váladék ürül, légzési nehézségei lehetnek, gyomor- és bélgyulladás, illetve tüdőgyulladás is kialakulhat. A felsorolt tünetek együttesen is jelentkezhetnek, vagy bármilyen sorrendben követhetik egymást.

Az úgynevezett ideges alaknál idegrendszeri betegségre utaló tüneteket - izgatottságot, izomgörcsöket, rángógörcsöket, bénulásokat - tapasztalhatunk. Ez a kórforma gyakran halállal végződik, de ha az állat megmarad, akkor is egész életén át viselheti a betegség utóhatásait (süketség, vakság, izomremegés, a hátulsó rész bénulása stb.). Az úgynevezett szopornyicás fogazat (sárgásbarnás elszíneződött fogak), izomsorvadás, gyomor- és bélhurut, a végtagok vagy az állkapocs remegése is mind-mind olyan jelenség, amely átvészelt szopornyicából maradt vissza.

A szopornyica gyakran halálos kimenetelű. A szérumoltások és egyéb gyógyszerek csak akkor eredményesek, ha a kezelést az első 48 órában megkezdik. Az egészséges, jól táplált kutyák természetesen gyakrabban felépülnek a szopornyicából, mint a csenevész kölykök.

A betegség elleni egyetlen védekezés a sorozatos védőoltás. A kezdeti immunizáció attól függ, hogy a kölykök milyen egészséges és a tulajdonos mennyire képes az állatot elkülöníteni, mielőtt az oltás hatása teljessé válik. A szopornyicán átesett vagy rendszeresen oltott szukák az anyatejjel 10-12 hetes korukig védetté teszik kölykeiket, és ekkora alakul ki a kiskutyák immunrendszere is. Éppen ezért az első védőoltás ideális időpontja a 3 hónapos kor. A védettség 3 hónapon belül pótoltással növelhető. Az immunitást teljessé tehetjük, ha az oltást 9 és 12 hónapos korban megismételjük, majd évenként újraoltatjuk az állatot.

Az első védőoltás után a védettség körülbelül egy hét múlva alakul ki. Eddig az időpontig a gazda tartsa távol a kölyköt minden olyan kutyától, amelyik szopornyicavírust terjeszthet, illetve egyáltalán ne engedje idegen ebekkel játszani, tehát ne vigye parkokba, futtatóterepekre stb.

Fertőző májgyulladás

Okozó: vírus. Lappangási idő: 2-6 nap. Tünetek: magas láz, véres hasmenés, hányás. Védekezés: védőoltás.

Gyakori betegség. Sok kárt okoz azokban a tenyészetekben, ahol a kutyák tartása és etetése nem megfelelő. Az egész világon előfordul. Rubarth-kórnak, illetve fertőző májgyulladásnak is nevezik. Nem azonos az ember hasonló nevű kórjával, annak ellenére, hogy mindkét esetben a máj megbetegedéséről van szó. Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, hogy a felnőtt kutyák mintegy 80 %-ának a vérében Rubarth-féle vírusellenanyagok találhatók, ami azt bizonyítja, hogy nagy többségük tünetmentesen vészelte át a betegséget.

A betegség lefolyása meglehetősen hasonlít a szopornyicáéhoz, de míg például az utóbbi legtöbbször légzőszervi zavarokkal is jár, addig a fertőző májgyulladásnál ezek a tünetek ritkán jelentkeznek.

A kezdeti szakaszban a vírus a kutya székletével és nyálával, később vizelettel terjedhet. A beteg állat vizelete még több hónappal a felépülés után is fertőzhet. A kórt bármilyen korú kutya megkaphatja.

A Rubarth-kór különösen újszülött kutyákra veszélyes, olykor egyenesen drámai lefolyású: az apróságok minden különösebb tünet nélkül, szinte egyik óráról a másikra hirtelen elpusztulhatnak. A fiatal vagy felnőtt beteg kutyákon a következő tüneteket észlelhetjük: magas láz, véres hasmenés, hányás. Ezek az ebek általában 24-72 órán belül ugyancsak kimúlnak.

A betegség tüneteit egyébként gyakran öszszetévesztik a mérgezés szimptómáival. Ha viszont a kór nem túl súlyos lefolyású, akkor a széklet többnyire nem is véres, viszont hastáji fájdalmakat, étvágytalanságot, fénytől való menekülést észlelhetünk. A fertőző májgyulladásos ebek kórházi kezelése indokolt, mert a belső vérzés miatt vérátömlesztésre lehet szükség.

Az enyhe lefolyású esetek depresszióval, lázzal járhatnak. A vírus a szem szaruhártyasejtjeiben hámkárosodást idézhet elő, ilyenkor a szaruhártya szürkéskékre elszíneződik, ezt nevezik "kékszem-jelenség"-nek. Ez az állapot néha a betegség elleni védőoltás következménye is lehet. Általában spontán elmúlik, nagy ritkán azonban állandósulhat. Az ilyen elváltozás gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolható.

A fertőző betegségek ellen a leghatásosabb védelem a vakcinás védőoltás

A fertőző májgyulladás inkább a kölykök, mint az idősebb ebek betegsége. A két hónaposnál fiatalabb kutyák általában csak akkor kapják meg, ha anyjuk tejéből hiányzik a betegség elleni immunanyag, azaz a szukának sohasem volt fertőző májgyulladása, illetőleg vakcinás védőoltásban nem részesült.

A Rubarth-kór gyógyítása bizonytalan és költséges, éppen ezért inkább a megelőzésre kell törekedni. Ez vakcinás oltással elérhető (az oltás időpontjai megegyeznek a szopornyicaoltás időpontjaival).

Parvovírusos bélgyulladás

Okozó: vírus. Lappangási idő: 4-10 nap. Tünetek: étvágytalanság, levertség, hányás,hasmenés. Védekezés: vakcinás védőoltás.

A betegséget először 1977/78-ban észlelték, s hamarosan az egész világon elterjedt. Magyarországon 1980 tavaszán jelentkezett, s azóta is komoly problémát okoz. Különösen a nagyobb kutyatenyészetekben, kennelekben, ott is főként a kölykök között okozhat tömeges elhullást.

A betegség okozója a parvovírus (nevét rendkívül kis méretéről kapta), amely elsősorban a beteg, esetleg még csak fertőzött kutyák nyálával, illetve bélsarával jut a külvilágra. Terjedése rendkívül gyors, ami a vírus nagyfokú virulenciájával magyarázható, valamint azzal a körülménnyel, hogy a beteg állatok tömegesen ürítik, ugyanakkor rendkívül ellenálló a környezeti behatásokkal szemben. Így azután nagy a valószínűsége annak, hogy a kutya sétáltatás közben fertőződik. Ráadásul az ember is hazaviheti a vírust, ha belelép a kutya beszáradt nyálába vagy ürülékébe. Elsősorban a kölyköket támadja meg, de nem kíméli a szopós kiskutyákat és a kifejlett egyedeket sem. Patkányok is terjeszthetik.

Az első tünetek általában a fertőzést követő 4-10. napon belül jelentkeznek; kezdetben az állat étvágytalan, bágyadt, ezt hamarosan csillapíthatatlan hányás, majd egy nappal később hasmenés követi. Súlyosabb esetben a kutya annyira elesetté válik, hogy még a nevére sem reagál. Tapintásra hasa rendkívül érzékeny, fájdalmas.

Az eb szervezetébe került vírus a bélrendszerben szaporodik el, ahol súlyos elváltozásokat okoz. A bélnyálkahártya egy része elpusztul, emiatt a tápanyag és a víz nem szívódik fel. Sérülnek a bélfal erei is, vér keveredik a béltartalomhoz, erősen bomlik, rendkívül bűzössé teszi a bélsarat. Az állat állandóan hány, hasmenése is csillapíthatatlan, így azután sok folyadékot, tápanyagot és ásványi sókat veszít. Ez teljes legyengülést, súlyos vérkeringési zavart okoz, s az állat rövid idő alatt elpusztul.

Amennyiben a kutya túléli az első 4-5 napot, akkor nagy esélye van a felépülésre, különösen abban az esetben, ha idejében kórházba kerül. A folyadékveszteség pótlása tudniillik csak vénás infúzióval oldható meg eredményesen. A gyógykezelés minden esetben tüneti: az állatorvosok a betegség következményeit próbálják elhárítani. A parvovírusos bélgyulladás elkerülésének, illetve megelőzésének az egyetlen lehetséges útja a megelőző vakcinás védőoltás. A 8-10 hetes korban, 2-3 hetes időközzel kétszer oltott kutyák túlnyomó többsége 6 hónapos védettséggel ruházható fel, amely 6 és 9 hónapos korukban, valamint 1 év után emlékeztető oltással megújítható.

Coronavírusos bélgyulladás

Okozó: vírus. Lappangási idő: 4-8 nap. Tünetek: hányás, hasmenés, súlyosabb esetbenkiszáradás. Védekezés: vakcinás védőoltás.

Magyarországon coronavírusos bélgyulladást még nem diagnosztizáltak, habár lehetséges, hogy hazai tenyészetekben is megtalálható a vírus, csupán nehéz elkülöníteni a parvovírusos bélgyulladástól. A fertőzés kutyáról kutyára terjed, és kizárólag ebek kaphatják meg. Emberre nem veszélyes. A beteg állat a fertőzés után hány, kellemetlen, bűzös, híg, sárga bélsarat ürít. A hányás rendszerint egy-két napig tart, a hasmenés azonban körülbelül egy-két hétig is elhúzódhat. A súlyosabb esetek kiszáradással, vérkeringési zavarokkal járnak, ezért a folyadékveszteség pótlásáról vénás infúziókkal kell gondoskodni. Az enyhébb esetek rendszerint maguktól gyógyulnak. Egyidejű parvovírusos fertőződés vagy erőteljes bélférgesség esetén azonban súlyos kórformák alakulhatnak ki.

Aujeszky-féle betegség

Okozó: vírus. Lappangási idő: 3-6 nap. Tünetek: nagyfokú levertség, étvágytalanság, izgatottság, viszketés, nyálfolyás, rángatózás. Védekezés: védőoltás.

Régóta ismerik, de egészében a századfordulóig azonosnak tartották a veszettséggel. A rendkívül hasonlatosság miatt álveszettségnek is nevezik. Azt, hogy önálló betegség, Magyarországon mutatták ki először.

Az Aujeszky-féle kórt vírus okozza, amely a vérben, a vizeletben, majd később a központi idegrendszerben is megjelenik. Patkányok is terjesztik. Megkaphatják kutyák, macskák, sertések és más háziállatok. Emberre nem veszélyes.

A kutya rendszerint szájon át fertőződik a már beteg sertés húsával, vírust tartalmazó vizelettel, vérrel, szennyezett táplálékkal. A kór nagyfokú bágyadtsággal, levertséggel kezdődik. Az állat nem eszik, összekuporodva, ijedt arckifejezéssel ül, vagy minden átmenet nélkül teljesen céltalanul fel-le rohangál. Izgatottan, erőteljesen nyalogatja, később véresre vakarja, harapdálja egyre jobban viszkető testrészeit, miközben nyög, nyüszít. A kínzó viszketés olyannyira elviselhetetlenné válhat, hogy a szerencsétlen eb szinte lerágja a saját végtagjait. Egyre nyugtalanabbul szaladgál összevissza, néha hempereg, esetleg a gazdáját is megtámadhatja. Garatbénulás miatt képtelen nyelni, állandóan habos nyál folyik a szájából, esetleg rángatózik is. Pupillája teljesen kitágul, s ez rémült kifejezést kölcsönöz neki. A kór lefolyása drámai: a halál minden gyógyszerkezelés ellenére rendszerint 24-36 órán belül bekövetkezik.

Miután az Aujeszky-féle kór tünetei meglehetősen hasonlítanak a veszettségre, mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni, hogy a biztos diagnózist megállapítsa, illetve kizárja a veszettség gyanúját. A legjobb természetesen megelőzni a bajt, vagyis vakcináztatni a kutyát.

Veszettség

Okozó: vírus. Lappangási idő: 15-60 nap. Tünetek: levertség, ingerlékenység, nyálzás,rángógörcsök, agresszivitás, bénulás. Védekezés: védőoltás.

Valamennyi emlős háziállat és az ember is megkaphatja, de elsősorban kutyák és macskák, továbbá vadon élő húsevők: farkasok és rókák között gyakori. Indiában évente mintegy 10000 ember hal meg veszettségben. Dél-Amerikában a vámpírok terjesztik, Európában inkább a rókák. Hazánkban is elsősorban a róka az elsődleges veszettséghordozó, de minden feltűnően szelíden viselkedő vadállat, amely az embert a közelébe engedi, joggal lehet gyanús - nem tanácsos hát hozzányúlni! A betegség rendszerint halálos kimenetelű, nem gyógyítható. Magyarországon a veszettség elleni kötelező évenkénti védőoltások bevezetése óta a kutyák veszettsége lényegében megszűnt.

A kórokozó az úgynevezett neutrotop vírus, amely az idegrendszerben szaporodik el. A vírus az idegrendszeren kívül előfordul az állatok nyálában és könnyében, esetenként a tejjel is kiválasztódik. Rendszerint úgy terjed, hogy a fertőzött állat megharap egy másikat, ezáltal a nyálából a harapott sebbe továbbítja a vírust. Bejuthat a szervezetbe bármilyen bőrsérülésen, továbbá a pofa, az orr és a szem nyálkahártyáin keresztül is. A kutyákon kívül a macskák, rókák, farkasok és borzok is terjeszthetik a bajt.

A nyilvánvalóan beteg állatokon kívül látszólag egészséges egyedek is megkaphatják a kórt, tudniillik lappangási idejének utolsó napjaiban az állat nyála már tartalmazza a vírust, ezért a veszettség kitörése előtt 2-6, kivételesen 8 nappal is fertőzhet! A lappangási idő alatt a veszettség vírusa az idegpályákon keresztül eljut a test minden részébe, így az agyvelőbe is.

Az első árulkodó jel rendszerint a testhőmérséklet megváltozása. Ebben az időszakban rendkívül nehéz felismerni, hiszen a hőemelkedés sokféle más bajra is jellemző. Az általános tünetek: a kutya nyugtalan, bizonytalan, túl kedveskedő vagy túlságosan félénkké válik. Egyes állatok étvágya normális, másokat biztatni kell, hogy egyenek. Előfordulhat, hogy a beteg ebek képzeletbeli tárgyak után kapkodnak, vagy, amikor kitágult pupillát észlelhetünk, olykor viszont a lázon kívül egyéb tünetek nem jelentkeznek. Egyik másik beteg állát nyalja, harapja vagy éppenséggel marcangolja a marás helyét.

A betegség második szakaszában, amely rendszerint egy-két hétig tart, a kutyák rendkívül nyugtalanok, szinte dühöngenek. Magatartásuk agresszív, széttépnek minden útjukba kerülő tárgyat, összeverekednek más kutyákkal, megmarják azokat, megtámadják az embereket is. Ezt nevezik dühöngő veszettségnek. Az ilyen állatok általában érzéketlenek a fájdalomra, s odacsapnak, vagy odaharapnak ketrecük rácsaira is. A hangszalag részleges bénulása következtében még hangjuk is megváltozik, olykor görcsös rohamot kaphatnak, s ez halálos lehet. A szemmozgató izmok bénulásának néha kancsalság az eredménye, s ettől "arckifejezésük" alattomosnak tűnik. A garatizmok görcse miatt a nyelés olyan nagy fájdalommal jár, hogy nemcsak az eleséget, de még a vizet is visszautasítják. A veszettséget éppen ezért víziszonynak is nevezik. Később a nyelv és garatizom megbénul, a nyelés lehetetlenné válik; bőséges nyál csurog a szájból.

A harmadik szakaszban a bénulások súlyosbodnak, a beteg állat nyelve előreesik, állkapcsa lelóg, száját állandóan nyitva tartja. A bénulások átterjednek a törsz és az elülső, majd a hátulsó végtag izmaira, végül az eb teljesen mozdulatlanná válik és elpusztul.

Előfordul olykor az úgynevezett csendes veszettség is. Ilyenkor a dühöngési szakasz elmarad, az állat kedvetlen, szomorú, végül is megbénul, és a betegség negyedik, ötödik napján rendszerint elhullik.

A veszett állatot tulajdonosa köteles bejelenteni a hatóságoknak. A betegségre, illetve fertőzésre gyanús húsevőket, különösen ha embert martak, 90 napig gondosan elkülönítik, megfigyelés alatt tartják. Mivel a veszedelmes kórt elsősorban a kutyák terjesztik, a veszettség megállapításától 90 napig tartó ebzárlatot rendelhet el a hatóság. Az ebzárlat ideje alatt minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg megkötve kell tartani úgy, hogy azok más kutyákkal vagy macskákkal ne érintkezhessenek. Az ebzárlattal sújtott területről kutyát vagy macskát csak hatósági állatorvos kedvező eredménnyel záródó vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

A veszettség elleni védőoltás minden 3 hónapos kort betöltött kutya számára kötelező. Az oltást Budapesten a kerületi, vidéken a körzeti állatorvosok végzik. A be nem oltott kutyákat hatósági rendelkezésre kiirthatják. A védőoltásokat minden évben megismétlik.

A diagnózis felállítása...

Az ember ugyancsak fogékony a veszettség vírusa iránt. Megbetegedését az esetek túlnyomó többségében beteg kutyák vagy rókák marása okozza. A lappangási idő tág határok között ingadozik, általában 5-8 hét, de lehet 5 nap, esetleg több hónap is. Az első tünetek: hőemelkedés, lehangoltság, a marás helyének viszketése. Később görcsös rohamok jelentkeznek, a nyelés nehezül, a szájból bőséges nyál ürül, végül a kutya megbénul. A veszettség kitörését az esetek java részében megakadályozhatjuk, ha a sebet azonnal fertőtlenítjük, és amilyen gyorsan csak lehet orvoshoz fordulunk.

Kennelköhögés

Okozó: vírus és baktérium. Lappangási idő: 10-20 nap. Tünetek: száraz, szaggatott, erős köhögés - hányingeres mozdulatok kíséretében. Védekezés: elkülönítés, köhögés elleni gyógyszerek.

A kennelköhögés elsősorban nagyobb tenyésztelepeken tömegesen jelentkező légzőszervi betegség; visszavezethető a kedvezőtlen időjárási viszonyokra, valamint a rossz tartási körülményekre. Feltehetően különböző vírusok és baktériumok okozhatják, sőt egyes vizsgálati adatok szerint baktériumok önmagukban is előidézhetnek kennelköhögést. A kór főleg a kölyköket és a növendék állatokat veszélyezteti, de időnként felnőtt állatok is megkaphatják. Általában a kennelben tartott kutyák között terjed, ezért is nevezik kennelköhögésnek. A beteg állatok rendszerint élénkek, vidámak, jól esznek, vagy éppen száraz, szaggatott vagy mély, erős hangon köhögnek - hányingeres mozdulatok kíséretében. A hányadék néha habos nyállal keveredhet. Ha a beteg kutya légcsövét enyhén megnyomjuk, köhögni fog.

A legtöbb kennelköhögéses kutyának nincs láza. Ha a betegség enyhe lefolyású, kb. 2 héten belül minden beavatkozás nélkül elmúlik. A lázas, beteg kutya antibiotikumos kezelése jótékony hatású, elkerülhetjük vele a másodlagos fertőződést. Köhögés elleni gyógyszereket is adhatunk, de ne felejtsük el, hogy a köhögés védekező reflex, amely a légcsőből és a légutakból eltávolítja a felgyülemlett váladékot, ezért nem szabad teljesen megszüntetni. Különben is az orvosság csak a tüneteket, s nem magát a betegséget szünteti meg.

A beteg állatot pihentessük, tartsuk viszonylag meleg környezetben, nehogy tüdőgyulladást kapjon. Társaitól különítsük el, így nem tesszük ki azokat a fertőződésnek. Az otthoni kezeléssel csak akkor elégedjünk meg, ha a tünetek teljes mértékben azonosak az itt leírtakkal, és ha a kutya nem lázas. Ha viszont az állatnak magas a hőmérséklete, aktivitása eltér a normálistól, étvágya csökken, szeméből és orrából váladék folyik, vagy nehezen lélegzik, illetve ha elmúlt 3 éves, akkor feltétlenül vizsgáltassuk meg.

Súlyosabb esetekben ugyanis szövődményként tüdőgyulladás alakulhat ki, amely akár tömeges elhulláshoz is vezethet.

Ha felüti a fejét a betegség, a legfontosabb, hogy javítsuk a tartási viszonyokat. Csökkentsük a kennelben a zsúfoltságot, a beteg állatokat vigyük mérsékelten száraz helyre, és ügyeljünk arra, hogy ne érintkezzenek egészséges társaikkal. Ha lehetséges, a kennelbe kerülő új kutyákat különítsük el 3 hétre, ezalatt fény derül a lappangó betegségekre is.

BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK

Gümőkor (tuberkulózis)

Okozó: gümőkór-baktérium. Lappangási idő: több hét. Tünetek: hőemelkedés, köhögés vagy emésztési zavarok, lesoványodás. Védekezés: a kutya megóvása a fertőzéstől.

A kutya gümőkórját két Mycobacterium-faj: a Mycobacterium tuberculosis (az ember gümőkórjának előidézője), valamint a Mycobacterium bovis (az emlősök gümőkórjának okozója) okozhatja. A kutyák leggyakrabban beteg emberektől vagy szarvasmarháktól fertőződnek. Hazánkban szerencsére meglehetősen ritka a gümőkóros kutya, egyrészt mert az ebek viszonylag ellenállóak a gümőbacilussal szemben, másrészt nálunk gyakorlatilag a szarvasmarha-gümőkórt felszámolták, és így a fertőzési lehetőség elég csekély.

Az eb rendszerint szájon át vagy belégzés utján fertőződik. Megkaphatja a kórt tüdőbajos állatok ürülékével szennyezett eleség vagy ivóvíz, illetve tuberkulózisban szenvedő szarvasmarhák tejének elfogyasztása utján is. A szervezetbe került baktériumok a bejutás helyén gócot alakítanak ki. Az ott lévő nyirokcsomók megbetegednek, elváltoznak, egyes esetekben eltokozódnak, elmeszesednek. Ha viszont a szervezet ellenálló képessége gyenge, akkor a gümőbaktériumok elszaporodnak, bekerülnek a vér- és a nyirokáramba. Ilyenkor a kutyában sok helyen szinte egyszerre gümőkóros gócok keletkeznek. Előfordulhat az is, hogy a kórokozó nem egy időben, hanem szakaszosan került a véráramba, így a régebbi gümőkóros elváltozások mellett friss gócok is kialakulnak.

A tünetek fölöttébb változatosak. Közös vonásként megemlíthetjük a lappangási idő hoszszúságát és a testhőmérséklet alakulását. Hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek, mire a kór felismerhető formát ölt. A beteg állatok testhőmérséklete kezdetben csak átmenetileg emelkedik, s csupán a betegség előrehaladásával gyakoriak a mindennapos alacsonyabb vagy magasabb hőemelkedések.

A beteg eb kezdetben fáradékony, néha lázas, étvágya változó. Ha tüdőgümőkórban szenved - köhög, ha bélgümőkórja van - emésztési zavarokkal küszködik, előbb-utóbb súlyosan lesoványodik és elhullik. A gyógykezelés értelmetlen, mivel a gyógyult állat is ürítheti a kórokozókat. Sajnos az egyetlen megoldás a kutya humánus elaltatása.

Leptospirózis (fertőző sárgaság, ebtifusz)

Okozója: leptospirafajok. Lappangási idő: 7-19 nap. Tünetek: étvágytalanság, depresszió, hasmenés, fokozott vízivás és vizelés, lesoványodás,kötött mozgás. Védekezés: védőoltás.

Helyi járvány alakjában lefolyó, rendszerint halálos kimenetelű fertőző betegség, amely gyomor- és bélgyulladásban, fekélyes szájgyulladásban nyilvánul meg. A beteg állat makacsul hány, hasmenése van, ami gyakran véres is lehet. Szája kellemetlen, bűzös szagú. További tünetek: étvágytalanság, depresszió, fokozott vízivás és vizelés, és testsúlycsökkenés. A kutya izom- és vesefájdalmak miatt felpúposodott háttal mozog.

A betegséget egy sajátos mikroba, a leptospira idézi elő. Patkányok, szarvasmarhák is terjesztik. A fertőzés a sérült bőrfelületen vagy nyálkahártyán keresztül, olykor a táplálékkal jut a szervezetbe. A gyógyult állat akár egy évig is őrizheti vizeletével a leptospirákat. A kórt az ember is megkaphatja, elsősorban különféle egyéb háziállatoktól. Kutyáktól csak nagyon kevesen kaptak ilyenfajta fertőzést.

A heveny kórkép lappangási ideje 1-3 hét. A testhőmérséklet rövid időn belül erőteljesen felszökik, majd a normális érték alá csökken. Az állat bágyadt, étvágytalan, szájnyálkahártyája, kötőhártyája, bőre sárgásan elszíneződik, vizelete az epefesték miatt sötétbarna színűvé válik. Súlyosabb esetben gyakran hány és hasmenése van. Mindezekhez néha idegrendszeri tünetek is párosulnak. Ha nem ismerik fel idejekorán a betegséget, és nem kezdik meg gyógykezelését, a heveny forma idültté válik. Ezt nevezik stuttgarti ebtífusznak. Ilyen kórkép rendszerint idős kutyákon jelentkezik.

A leptospirózisban szenvedő kutya kórházi kezelésre szorul. A betegség a heveny szakaszban ugyan jól gyógyítható, de a leghatékonyabb védekezés a védőoltás, amit rendszerint a szopornyica és a fertőző májgyulladás elleni vakcinával együtt kap meg a kutya. Általános tapasztalat, hogy a beoltott állatok védettsége viszonylag rövid életű, ezért a védőoltást ajánlatos 6-8 havonként megismételtetni.

Tetanusz

Okozó: Clostridium tetani. Lappangási idő: 3-21 nap Tünetek: görcsös állapot, merev mozgás,szapora légzés, magas hőmérséklet. Védekezés: megelőzés, védőoltás,gyógyszeres kezelés.

Elsősorban lovak, juhok, ritkábban sertések betegsége, de megkaphatja a kutya, sőt az ember is. Okozója a fenti, pálcika alakú baktérium, amely főleg spóra alakjában a talajban, különösen a trágyázott földben, mindenütt előfordul. A földbe az emlősök bélsarával jut.

A tetanusz sebfertőzéses betegség. A legtöbbször úgy alakul ki, hogy a spórák a földdel vagy a porral a nyílt sebbe kerülnek. Ám bőséges alkalom nyílik a fertőződésre olyan esetekben is, amikor földdel szennyezett tárgyak okozzák a sebet. Ebből a szempontból különösen veszedelmesek a földben heverő vasdarabok, szegek, földdel szennyezett fa- és vasszilánkok és így tovább.

A mikrobák a fertőzött sebek mélyén elszaporodnak és mérgeket termelnek. Ezek a mérgek az idegpálya mentén a központi idegrendszerbe jutnak, ahol a mozgató idegsejtek fokozott ingerlékenységét okozzák. A túlérzékenység miatt azonban az izmokban, amelyekhez az érzékennyé vált idegsejtekből eredő idegrostok vezetnek, a legkisebb zajra görcsös állapot alakul ki. A betegségre egyébként éppen ez a görcsös állapot jellemző, amely először a fejizmokban keletkezik, s onnan terjed tovább. Az állat arckifejezése olyan, mintha nevetne, mivel a szájszöglete teljesen hátrafelé húzódik. Fülkagylói mereven, függőlegesen állnak, mozgása feszesség, kötötté válik. A hasizmok görcsét a has felhúzódása követi. Farkát esetleg zászlószerűen felfelé tartja. A végtagok izmainak görcse miatt a kutya úgy áll, mint egy fűrészbak. Végezetül a légzés szaporává válik, a testhőmérséklete pedig 42-43 °C-ra, sőt még magasabbra is felszökhet. A halál rendszerint 8-14 napon belül bekövetkezik. Néha csupán az egyes testrészek izmai betegednek meg, ilyenkor úgynevezett helyi tetanusz alakul ki.

A betegség megelőzése érdekében a kutya állandó tartózkodási helyének közeléből lehetőleg el kell távolítani minden sebet, sebfertőzést okozó tárgyat. Ha az állat mégis megsebesül, a vágott vagy szúrt sebet gondosan fertőtlenítsük. A tetanusz ellen védőoltás is alkalmazható. A sebesülésnek gyakran kitett kutyát 6-8 hetes időközben két ízben tetanusz-anatoxin oltással immunizálják. A már beteg kutyát antitoxikus vérsavóval szokták kezelni, ám a gyógyítás kilátásai a legtöbb esetben meglehetősen kedvezőtlenek.

Újszülöttek vérfertőzése

Okozó: baktérium. Lappangási idő: 1-3 nap Tünetek: bágyadtság, levertség, láz,étvágytalanság, súlyos hasmenés. Védekezés: fertőtlenítés,a köldökfertőzés megakadályozása.

A betegség előidézésében majdnem kivétel nélkül különféle "feltételesen kórokozó" baktériumok szerepelnek, amelyek a fiatal állatokat csak abban az esetben támadják meg, ha a szervezet ellenálló képessége valamilyen okból csökken.

Az újszülött vérfertőzése gyűjtőfogalmába nemcsak az újszülött, hanem a szopós korban lévő kiskutyák ilyenfajta betegsége is beletartozik. A fertőződés többnyire szennyezett környezetben, seb vagy köldökfertőzés miatt alakul ki, de szopás utján is megkaphatja a kölyök. Amennyiben az anyakutya emlője beteg, illetve ha bélsara vagy az alom fertőzött, a köldökzsinór csonkján keresztül is megbetegedhet az újszülött.

A szervezetbe jutott baktériumok a véráramba kerülnek, ahol elszaporodnak, a kutya lázas lesz, bélgyulladást és ennek következtében hasmenést kap. Más esetekben, különösen a gennykeltő baktériumok által kiváltott vérfertőzés lezajlása után, a baktériumok megtelepednek egyes szervekben, s helyi gyulladásos elváltozásokat, esetleg gennyes áttéti gócokat idéznek elő.

A betegség lefolyása különböző lehet. Túl heveny esetekben a kölykök bágyadtak, lázasak, nem szopnak, rendkívül gyorsan legyengülnek, esetleg hasmenésük van, s olykor egyetlen nap alatt elpusztulnak. A nem túl heveny forma lázas állapottal jár, a kölykök étvágytalanok, hasmenésük súlyos, bélsaruk híg, majdnem vízszerű, a kiskutyák ebben az esetben is 2-3 napon belül elpusztulnak.

Miután a betegség kialakulásában a hajlamosságnak van a legnagyobb szerepe, elsősorban ennek megszüntetésére kell törekedni. A beteg vagy satnya utódok születésének megelőzésére a szukákat - különösen vemhességük ideje alatt - megfelelő körülmények között kell tartani és táplálni.

A fertőződés lehetőségét az alom rendszeres tisztításával, fertőtlenítésével lehet megelőzni. A fertőződés megakadályozására a köldökzsinór csonkját fertőtlenítőszerekkel kezeljük. Ha gondatlanul, piszkos kezekkel nyúlunk a köldökcsonkhoz, ez csak elősegítheti a betegség kialakulását. A köldökzsinór elszakadása után a csonkot jódtinktúrával ecseteljük, anélkül, hogy kézzel hozzáérnénk. A csonk ecsetelése akkor is ajánlatos, ha ollóval vágjuk el a köldökzsinórt.

A szájon át történő fertőződést úgy gátolhatjuk meg, ha a szuka emlőit szoptatás előtt langyos vízzel alaposan megmossuk és tiszta ruhával szárazra töröljük.