Ugrás a tartalomhoz

Sertéstenyésztés

Horn Péter, Pászthy György, Bene Szabolcs

Kaposvári Egyetem; Nyugat-Magyarországi Egyetem; Pannon Egyetem

A malacok takarmányozása

A malacok takarmányozása

A malacnevelés a sertéstartás talán egyik legmeghatározóbb szakasza, mivel annak eredményessége nagymértékben befolyásolja a sertéstartás egészének gazdaságosságát. A malacok születése után a legfontosabb feladat, hogy amilyen korán csak lehet tegyük lehetővé a szopást, és a későbbiek során se korlátozzuk annak gyakoriságát. Az első tejfelvétel különösen fontos, mert a sertés esetében az ellenanyagok nem tudnak átjutni az anyai méhlepényen ezért ezen anyagokat a föcstejjel kell a malacoknak felvenni. A föcstej összetétele jelentős mértékben eltér a normál kocatejétől. A föcstej nemcsak abban különbözik a normál tejtől, hogy az tartalmazza a malacok számára létfontosságú ellenanyagokat (immunanyagokat), hanem abban is, hogy a föcstejben több az A-vitamin, a karotin, a D-, E-, C-, és B-vitamin valamint a vas, réz, cink, kobalt és a jód mint a normál kocatejben. A föcstej azonban kevesebb zsírt és tejcukrot tartalmaz, mint a normál kocatej. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a föcstej összetétele óráról-órára változik és csak néhány nap múlva lesz azonos összetételű az átlagos kocatejjel. Az is ismert, hogy az ellenanyagok a fialást követően csak néhány óráig szívódnak fel megfelelő hatékonysággal a malacok bélcsatornájából. A fialást követő 7-8. órában már csak minimális mennyiségű ellenanyag jut át a bélfalon, mivel a malacok az immunanyagok reszorbeálására irányuló képességeiket rendkívül gyorsan elveszítik. Igen nagy tehát a fialást követő órák jelentősége, mert a malacok saját immunanyag-termelése csak mintegy 7-8 hetes korában éri el azt a szintet, ami már megfelelően szolgálja a fiatal állatok védelmét.

A szopós malacok szakszerű vasellátása ugyancsak fontos feladat. Az idevonatkozó hazai és külföldi vizsgálatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a malacok nagyon szűkös vastartalékkal születnek. További gond, hogy ezzel a kis vastartalékkal is csak akkor rendelkeznek az állatok, ha a kocák vasellátása a vemhesség utolsó harmadában megfelelő volt. A kísérletek eredményeinek sora bizonyítja, hogy a malacok szűkös vasellátása nem javítható a kocák nagyadagú vasfelvételével sem. Arra sem lehet számítani, hogy a malacok vas-szükséglete a kocatejjel fedezhető, mert a tej átlagos vastartalma igen alacsony (1-2 mg/l). Ezért a malacok vasellátását injekció vagy szájon át történő vaskészítmény adagolásával oldhatjuk meg.

A szakemberek körében a mai napig sincs egységes álláspont a tekintetben, hogy milyen módon oldható meg az újszülött malacok vasellátása. Általánosságban elmondható, hogy a malacok vas adagolásának időpontja és a beadott vas mennyisége elsősorban attól függ, hogy milyen módon és milyen vaskészítménnyel kívánjuk a kiegészítést elvégezni. A beavatkozásnak többféle módja ismeretes, közülük a szájon át és a parenteralisan történő kezelést kell kiemelni. Az első vaskiegészítést a születést követő napokban célszerű biztosítani. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy a vasellátás valamennyi formája eredményes lehet. A korai szilárd takarmány felvétel (8-10-napos kortól) hozzájárul a malacok jobb vasellátásához is. A vasellátás konkrét módját és gyakoriságát a telepi takarmányozási technológiák tartalmazzák.

A malacok választása és gyakorlati takarmányozása

A malacok takarmányozása elsősorban a választás idejétől függ. A választás időpontja alapján megkülönböztetünk hagyományos és korai választást. Magyarországon és Európában általában a 28-30 napos választás terjedt el. A korai választásnak több módja ismeretes. Gyakorlatilag a malacokat már 7-14 napos, vagy fiatalabb korban is el lehet választani de tudni kell, hogy ilyen korai választás esetén a takarmánynak nagyon jó minőségűnek, összetételében, táplálóanyag-tartalmában a kocatejhez közelállónak kell lennie. Az ilyen takarmányt tejpótló tápszernek nevezzük. A tejpótló tápszer nyersfehérje tartalma legalább 25-26 %. Mivel a malacok életük első két hetében a keményítőt csak kismértékben tudják lebontani, a tejpótló tápszerbe hidrotermikus eljárással (puffasztással, pelyhesítéssel, extrudálással) feltárt gabonamagvak daráit keverik.

A tejpótló tápszer energiakoncentrációjának növelése érdekében takarmányolajat (vagy zsírt) is tartalmazhat. Ezen kívül néhány százalék cukrot valamint aroma¬anyagokat is keverhetnek a tejpótló tápszerbe. A szoptatás alatt a kutricába már az első héten ki lehet tenni a tejpótlót, hogy a malacok minél előbb megismerkedhessenek a szilárd takarmánnyal.

Magyarországon elsősorban a malacok 4-5 hetes korban történő választása terjedt el. Ennek elsősorban biológiai okai vannak. Ebben a korban ugyanis már jobb a malacok enzimtermelése és nagyobb a takarmányfelvételük is. Ezért ennél a választási módnál már nincs szükség az igen drága tejpótló tápszer etetésére. Bár a koca tejtermelése ebben az időben még jelentős, ennek ellenére sem fedezi az alom táplálóanyag szükségletét, ezért ún. kiegészítő takarmányról (creep feed) gondoskodni kell. A kiegészítő takarmánynak könnyen emészthetőnek, nagy fehérjetartalmúnak kell lennie (20-21 %) és tartalmaznia kell valamennyi eszenciális aminosavat, valamint ásványi anyagot és vitamint is. A kiegészítő takarmányba - a tejpótló tápszerhez hasonlóan - íz- és aromaanyagokat, valamint nagyon gyakran valamilyen szerves savat is kevernek.

Újabban hazánkban terjedőben van a 18-21 napos korban történő választás, amely körültekintéssel (a malacok élettani státuszának fokozott figyelembe vételével) sikeresen alkalmazható és nagymértékben lerövidíti a kocák újravemhesítéséhez szükséges időt, javítva ezáltal a kocaforgót és az egy koca után felnevelhető hízók számát is. A módszer az átlagosnál jobb feltételekkel rendelkező telepeken terjedőben van. A malacokkal etetett takarmánykeverékek javasolt táplálóanyag tartalma a 30. táblázatban látható.

A 30. táblázat adatai átlagos értékek, amelyektől a keverőüzemek által gyártott termékek táplálóanyag-tartalma eltérhet. A különböző gyártók ugyanis nem mindig ugyanaddig az életkorig javasolják etetni az azonos nevű termékeket.

A malacnevelésben a teljesítmények növelése céljából különböző takarmány-kiegészítőket alkalmaznak. Így a takarmányba keverhetnek hozamfokozás céljára a bélflóra működését befolyásoló mikroorganizmusokat (probiotikumokat), prebiotikumokat, szerves savakat és enzimeket is.

A malacok választás utáni takarmányfelvétele sok esetben alacsony és így kicsi a napi testsúlygyarapodás, mindemellett az állatok gyakran hasmenéstől szenvednek. Ez a kritikus időszak akár két hétig is elhúzódhat. Az emésztésfiziológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a választás időszakában még nem elég alacsony a gyomor pH értéke, az alacsony aktivitású enzimkészlet pedig nem alkalmas a szilárd takarmány táplálóanyagainak lebontására. Ezért a választott malacok takarmányozásában a szerves savak alkalmazása egyre nagyobb szerepet tölt be.