Bevezetés a történeti demográfiába
Faragó Tamás
Budapesti Corvinus Egyetem
12. fejezet - Bibliográfia

12. fejezet - Bibliográfia

Acsádi György és Klinger András. 1965. Magyarország népesedése a két világháború között. Budapest.: Közgazdasági és Jogi K.

Acsády Ignácz. szerk. 1896. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720-1721. Budapest: Athenaeum. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, 12.)

Ádány Róza. 2003.  Bővülő Európai Unió: a csatlakozó országok- kiemelten Magyarország - legjelentősebb népegészségügyi problémái. In: Jávor András és Kovács Lajos. Egészségügyi rendszerek az Európai Unió tagállamaiban. A bővítés hatása a magyar egészségbiztosításra. Budapest: EOP.  9-25.

Ágoston Gábor. 1998 (1992).  Hódoltsági táj és nép. In: Gelencsér Katalin, B. szerk. Művelődéstörténet. Budapest.; Salgótarján: Mikszáth.  365-383.

Ájus Ferenc és Henye István. 1992. Orozva csinált kölkök. A házasságon kívüli születések története Magyarországon, 1880–1910. Történeti Demográfiai Füzetek 10: 61-115.

Andorka Rudolf. 1981. A gyermekszám alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben (XVIII–XIX. század). Ethnographia 92, no. 1: 94-110.

________. 1987. Gyermekszám a fejlett országokban. Budapest.: Gondolat.

________. 1988.  A családrekonstitúciós vizsgálat módszerei.Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int. (Történeti Demográfiai Füzetek, 4.)

________. 2001. Gyermek, család, történelem: történeti demográfiai tanulmányok. Budapest.: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság; Századvég.

Andorka Rudolf és Faragó Tamás. 1984. Az iparosodás előtti (XVIII–XIX. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle 26, no. 3-4: 402-437.

Andorka Rudolf, Harcsa István és Kulcsár Rózsa. 1975. A társadalmi mobilitás történeti tendenciái. Budapest.: KSH; Stat. K. 309. (Statisztikai időszaki közlemények, 343/a, Társadalomstatisztikai közlemények.)

Balassa M. Iván. 1985. A parasztház évszázadai. A magyar lakóház fejlődésének vázlata. Békéscsaba: Békés M. Tanács VB.

Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László. szerk. 2008. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest: Gondolat-MTA Kisebbségkutató.

Barta Barnabás. 1974. Az 1973. évi helységnévtár és a településhálózat néhány jellemzője. Statisztikai Szemle 52, no. 4: 311-325.

Beauvalet-Boutouyrie, Scarlett. 1999. La démographie de l'époque moderne. Paris: Belin SUP.

Becsei József. 2004. Népességföldrajz. Békéscsaba: Ipszilon.

Beluszky Pál. 1999. Magyarország településföldrajza : általános rész. Budapest. ; Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

________. 2000.  Egy fél siker hét stációja :avagy a modernizáció regionális különbségei a századelő Magyarországán. In: Dövényi Zoltán. szerk. Alföld és nagyvilág : tanulmányok Tóth Józsefnek. Budapest.: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.  299-326.

________. szerk. 2005. Magyarország történeti földrajza I. Budapest - Pécs: Dialog Campus.

________. szerk. 2008. Magyarország történeti földrajza II. Budapest - Pécs: Dialog Campus.

Benda Gyula. 2000. A halálozás és a halandóság Keszthelyen, 1749-1849. Történeti Demográfiai Évkönyv 1: 122-165.

Berzsenyi Dániel. 1934 (1833). A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól. Budapest: Egyetemi Nyomda. (Magyar irodalmi ritkaságok, 23.)

Biczó Gábor. 2009. Hasonló a hasonlónak... Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról. Pozsony-Budapest: Kalligram.

Blum, Alain, Noël Bonneuil et Didier Blanchet. 1992. Modéles de la démographie historique. Paris: INED - PUF. (Congrés et colloques, 11.)

Bogue, Donald J. 1969. Principles of Demography. New York – London: John Wiley and Sons, Inc.

Braham, Randolph L. 1997. A népirtás politikája: A  holocaust Magyarországon. 2. bőv. átdolg. kiad. Budapest: Belvárosi Kk.  1-2 kötet

Bulla Béla és Mendöl Tibor. 1947. A Kárpát-medence földrajza. Budapest.: Egyetemi ny. (Nevelők könyvtára, 2.)

Czibulka Zoltán, Heinz Ervin és Lakatos Miklós. 2004. A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás. Budapest: Magyar Statisztikai Társaság - KSH Levéltár.

Czoernig, Carl. 1855-1857. Ethnographie des Oesterreichischen Monarchie. Wien: K. K. Hof- und Staatsdruckerei.  Bd. 1-3.

________. 1861. Statistische Handbüchlein für die Oesterreichische Monarchie. Wien: Prandel und Meyer.

Csernák Józsefné. 1997.  Házassági mozgalom és válás Magyarországon. In: Kovacsics József. szerk. Magyarország történeti demográfiája 896–1995. Millecentenáriumi előadások. Budapest.: KSH.  341-363.

Dányi Dezső. 1960. Az 1777. évi lelkek összeírása. Történeti Statisztikai Évkönyv: 167-193.

________. 1991 A.  Regionális családrekonstitúció 1830–1839, 1850–1859. In: Szentgáli Tamás, Andorka Rudolf, és Hablicsek László. Demográfiai átmenet Magyarországon. Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int.  99-156. (Történeti demográfiai füzetek, 9.)

________. 1991 B.  Demográfiai átmenet 1880–1960. (Princetoni indexek). In: Szentgáli Tamás, Andorka Rudolf, és Hablicsek László. Demográfiai átmenet Magyarországon. Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int.  187-231. (Történeti demográfiai füzetek, 9.)

________. 1993 A. Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Budapest.: KSH.

________. 1993 B. A hazai népesség és népesedésstatisztika kezdetei. Történeti Demográfiai Füzetek 12: 107-290.

Dányi Dezső és Dávid Zoltán. összeáll. 1960. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Budapest: KSH Könyvtára – MÜM Levéltári Osztálya.

Daróczi Etelka. 1997. A halandóság területi eltérései Magyarországon 1959/60–1992. Budapest.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet. (Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 60.)

________. 2001. A halandóság alakulása Trianontól napjainkig. Történeti demográfiai évkönyv 2: 305-326.

Dávid Géza. 1997.  Magyarország népessége a 16–17. században. In: Kovacsics József. szerk. Magyarország történeti demográfiája, 896-1995 : Millecentenáriumi előadások. Budapest.: KSH.  141-172.

Dávid Zoltán. 1957.  Az 1715–20. évi összeírás. In: Kovacsics József. szerk. A történeti statisztika forrásai. Budapest.: Közgazdasági és Jogi K.  145-199.

________. 1968.  Adalékok a török hadjáratok okozta népességi veszteségekhez. In: Huszár István, Dányi Dezső, és Gyulay Ferenc. szerk. A magyar hivatalos statisztika történetéből: Az 5. Statisztikatörténeti Vándorülés előadásai és korreferátumai. Gödöllő, 1967 máj. 23-25. Budapest.: M. Közgazdasági Társ.; [Stat. K. soksz.].  288-292.

________. 1973. Az 1738–40. évi pestisjárvány pusztítása Magyarországon. Orvostörténeti közlemények, no. 69-70: 75-130.

Davis, Kingsley. 1963. The theory of change and response in modern demographic history Population Index 29, no. 4: 345-67.

Deáky Zita és Krász Lilla. 2005. Minden dolgok kezdete. A születés kulturtörténete Magyarországon (XVI-XX. század). Budapest.: Századvég.

Demográfiai évkönyv 1990 – 2007 Budapest, KSH.

Dokoupil, Lumir and others. 1999. Prirozena mena obyvatelstva Ceskych zemí v 17. a 18. století. Praha: Sociologicky ústav AV.

Dövényi Zoltán. 2002.  Településhálózat. In: Kollega Tarsoly István. főszerk. Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits Kiadó. 2. kötet. 231-243.

________. 2009. A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. Statisztikai szemle 87, no. 7-8: 748-762.

Duka Zólyomi Norbert. 1982. Fejezetek a himlőoltás történetéből. Új Mindenes Gyűjtemény 2: 36-54.

Dupaquier, Jacques. 1984. Pour la démographie historique. Paris: Presses Universitaires de France. (Histoires)

Edvi-Illés Aladár és Halász Albert. 1920. Magyarország gazdasági térképekben. Budapest: Pátria.

Egyetemes névtár. 1912. A magyarországi református egyház egyetemes névtára az 1912. évre. Budapest: Református Egyetemes Konvent.

Ehmer, Josef. 2004. Bevölkerungs-Gechichte und historische Demographie 1800-2000. München: Oldenbourg. (Enzyklopädie Deutscher Geschichte, 71.)

Eke Pálné. 1998.  Városba vándorlás az 1990-es évek közepén. In: Illés Sándor és Tóth Pál Péter. szerk. Migráció. (Tanulmánygyűjtemény.) I. Budapest.: NKI.  215-237.

Engel Pál. 2001. Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. Budapest: Térinfo - MTA Történettudományi Intézet. CD ROM.

Enyedi György. szerk. 1993. Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Budapest: KJK.

Evans Robert. 2002. Blast from the Past. Smithsonian Magazine, no. July: 1-3.

Everett, Susanne. 1980. World War I – An illustrated history. London: Tiger books.

Fallenbüchl Zoltán. 1982-1983 [1984]. Magyarok és idegenek a törökelleni felszabadító háborúk korszakában (1683–1699). Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve: 423-459.

Faragó Tamás. 1977. Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon, 1787–1828. Történeti Statisztikai Tanulmányok 3: 105-214.

________. 1983. Háztartás, család, rokonság. (Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatási eredmények alapján.) Ethnographia  (94) no. 2. 216–254.

________. 1984. Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség.(Kísérlet egy 18. századi monografikus jellegű regionális kutatás tervezése során keletkezett kérdőjelek megválaszolására). Történeti Statisztikai Tanulmányok 5: 5-38.

________. 1985. Paraszti háztartás és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Pilis-Buda környéki birtokos paraszti háztartások 1745 – 1770 között. Budapest: KSH Könyvtár. (Történeti statisztikai füzetek, 7.)

________. 1989.  A történeti demográfiai kutatások főbb forrásairól. In: Erdmann Gyula. szerk. Rendi társadalom - polgári társadalom, 2. Kutatás, módszertan Konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26-28. Gyula: Békés M. Lvt.  427-449.

________. 1995. Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18-20. században. (A magyar falusi társadalom háztartási és rokoni viszonyainak történeti szociológiai elemzése). Budapest.: Doktori értekezés.  (Kézirat)

________. 1997.  Család és háztartás Magyarországon a 18. században. In: Kovacsics József. szerk. Magyarország történeti demográfiája 896–1995. Millecentenáriumi előadások. Budapest.: KSH.  217-240.

________. 1998. A máig érő múlt :vándormozgalmak Magyarországon a 18. század utolsó harmadában. Demográfia 41, no. 1: 7-38.

________. 1999. Tér és idő - család és történelem : társadalomtörténeti tanulmányok (1976-1992). Miskolc: Bíbor.

________. 2000 A.  Nemek, nemzedékek, rokonság, család. In: Paládi-Kovács Attila. szerk. Társadalom. Budapest: Akadémiai Kiadó.  393-483. (Magyar Néprajz, 8.)

________. 2000 B.  A város népessége. In: Faragó Tamás. szerk. Miskolc története III/1. 1702-1847-ig. Miskolc: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Levéltár.  151-272.

________. 2001 B. Írni-olvasni tudás 1900-ban. KorFa, no. 1: 5.

________. 2001 A. Különböző háztartás-keletkezési rendszerek egy országon belül - változatok John Hajnal téziseire. Történeti demográfiai évkönyv 2: 19-64.

________. 2003.  Miskolc népessége a XIX. század közepétől az első világháborúig. In: Veres László. szerk. Miskolc története IV/21. 1848-tól 1918-ig. Miskolc: Borsod - Abaúj - Zemplén megyei Levéltár.  567-619.

________. 2005 A. Humanitárius katasztrófák Máramaros vármegyében a középkortól az első világháborúig I. Történeti demográfiai évkönyv 6: 19-78.

________. 2005 B. Életciklusok és családmodellek egy magyarországi városban a 18-19. században. Demográfia 48, no. 4: 415-435.

________. 2005 C. Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Budapest: Új Mandátum.

________. 2007 A. Adatok a pestisjárványok magyarországi történetéhez: a máramarosi példa. Korall 8, no. 30: 19-60.

________. 2007 B.  Miskolc népességtörténete (1919-1949). In: Doborossy István. szerk. Miskolc története V/2. Miskolc: Borsod - Abaúj - Zemplén megyei Levéltár. 9 – 47.

________. 2008 A. A múlt és a számok: Pest-Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 421. (Várostörténeti tanulmányok)

________. 2008 B. Maramures and the cholera (1831-1893). Romanian journal of population studies 2, no. 1: 33-66.

________. 2006-2008 (2008C). A magyarországi történeti demográfiai kutatás vázlatos története. I. A kezdetektől 1945-ig. Történeti demográfiai évkönyv 7: 5-40.

________. 2010.  "Még akkor Franczia lévén..." Történeti adatok az asszimiláció és az etnikai identitások alakulásához a 18-20. században. In: Bódy Zsombor, Horváth Sándor, és Valuch Tibor. szerk. Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest: Argumentum.  334-349.

Fél Edit és Hofer Tamás. 1967. Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Budapest: Néprajzi Múzeum-MTA Néprajzi Kutatócsoport. 170. (Néprajzi Közlemények, (12) No. 3-4.)

________. 1994. Magyar néprajz. Budapest: Corvina.

________. 1997. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest.: Balassi.

Fényes Elek. 1842 - 1843. Magyarország statistikája. Pesten: Trattner - Károlyi.  3 kötet

Fleury, Michel et Louis Henry. 1965. Nouveau manuel de dépouillement et d'exploitation de l'état civil ancien. Paris: INED.

Fóti János és Lakatos László. 2006.  A népesség főbb demográfiai és foglalkoztatási jellemzői. Statisztikai szemle 84, no. 5-6: 470-490.

Fourastié, Jean. 1949. Le Grand Espoir du XXe siécle. Paris: PUF.

Friedrich Ildikó. 1977. Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon. Orvostörténeti közlemények 82: 65-89.

Frisnyák Sándor. 1990. Magyarország történeti földrajza. Budapest: Tankönyvkiadó.

Fügedi Erik. 1992. A középkori Magyarország történeti demográfiája. Történeti Demográfiai Füzetek 10: 1-59.

Fügedi Márta. 1988. A gyermek a matyó családban. Miskolc: HOM. (Borsodi kismonográfiák, 29.)

Für Lajos. 2001. Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai, 896-2000. Budapest: Kairosz.

Gellén József. 1978. Migrációs modellek. Egyetemes Történeti Tanulmányok 12: 157-184.

Glatz, Ferenc.1995. The Soviet system and historiography, 1917-1989: the influence of Marxism-Leninism on the historical sciences. Budapest: HAS.

Gortvay György. 1953. Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Budapest.: Akadémiai K.

Grendel Lajos. 2005.  Magyar traumák - magyar téveszmék. (Illyés Gyula emlékének.). In: Romsics Ignác és Szegedy-Maszák Mihály. szerk. Mi a magyar? Budapest: Habsburg Történeti Intézet - Rubicon.  75-91.

Griffin, Larry J. and Marcel van der Linden. ed. 1999. New methods for social history. Cambridge: CUP. (International review of social history, Supplement.)

Gümőkórhalálozás. 1925. A Magyar Szent Korona országainak 1901 - 1915. évi gümőkórhalálozása. Budapest: Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 62.)

Gyönyör József. 1994. Terhes örökség. A magyarság létszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Bratislava: Madách , Posonium.

Gyurgyák János, Környei Anikó és Saly Noémi. 2006. Élet a régi Magyarországon. Budapest: Osiris.

Hablicsek László. 1991.  Halandósági táblák és népességi jellemzők becslése az 1820-as évekre. In: Szentgáli Tamás, Andorka Rudolf, és Hablicsek László. Demográfiai átmenet Magyarországon. Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int.  43-97. (Történeti demográfiai füzetek, 9.)

________. 1995. Az első és második demográfiai átmenet Magyarországon és Közép-Kelet-Európában. Budapest.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet. (Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 54.)

________. 2000.  A népesség öregedése. A holland-magyar összehasonlító vizsgálat margójára. In: Daróczi Etelka és Spéder Zsolt. szerk. A korfa tetején. Budapest: KSH Népességtudományi Kutató Intézet.  153-175. (Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései, 64.)

________. 2001. Népességreprodukció: múlt és jövő. Történeti demográfiai évkönyv 2: 285-304.

Haggett, Peter. 2006. Geográfia: globális szintézis. Budapest: Typotex.

Hajnal, John. 1965.  European marriage patterns in perspective. In: Glass, David Victor and D. E. C. Eversley. ed. Population in history. Essays in historical demography. London: Arnold.  101-143.

________. 1983.  Two kinds of pre-industrial household formation system. In: Wall, Richard, Jean Robin, and Peter Laslett. eds. Family forms in historic Europe. Cambridge ; New York ; London: Cambridge University Press.  65-104.

Haller, Dieter. 2007.  (2005) Etnológia atlasz. Budapest: Athenaeum.

Hammel, Eugene A. and Peter Laslett. 1974.  Comparing household structure over time and between cultures. Comparative Studies in Society and History 16, no. 1: 73-103.

Hansluwka Harald. 1989. Az orvostudomány hatása a halandóság csökkentésére az iparilag fejlett országokban. Demográfia, no. 3-4: 188-215.

Haupt, Arthur és Thomas T Kane. 2004. Population handbook. 5th. kiad. Washington D.C.: Population Reference Bureau.  http://www.phishare.org/files/235_PopHandbook_Eng.pdf

Hauser, Philip M. and Otis Dudley Duncan. ed. 1959. The study of population: an inventory and appraisal. Chicago; London: The University of Chicago Press.

Hegyi Klára. 1995. Török berendezkedés Magyarországon. Budapest.: Historia ; MTA Törttud. Int. (História könyvtár. Monográfiák, 7.)

Heigl, Andreas. 1999. Einführung in die Demographie am PC. Wiesbaden: Bundesinstitut für Bevölkerungsforschung. (Materialen zur Bevölkerungswissenschaft, 92.)

Henry, Louis. 1956. Anciennes familles genevoises. Paris: PUF – INED. (Cahiers, travaux et documents, 26.)

Henry, Louis és Alain Blum. 1988. Techniques d'analyse en démographie historique. Paris: INED.

Herédi Gusztáv és mások. szerk. 1982. Metamorphosis Transsylvaniae. Kolozsvár-Napoca: Korunk. (Korunk Évkönyv 1982.)

Herlihy, David. 1978.  The Generation in Medieval History. In: Herlihy, David. The Social History of an Italy and Western Europe, 700-1500. London:  347-364.

Hollingsworth, T. H. 1969. Historical demography. London: The Sources of History Ltd.

Hóman Bálint és Szekfű Gyula. 1928-1934. Magyar történet. Budapest: Egyetemi Nyomda.  5 kötet

Hoóz István. 1988. Demográfia. Budapest: Tankönyvkiadó.

Husa, Karl und Helmut Wohlschlägl. 2007. Proseminar "Grundzüge der Bevölkerungsgeographie". Lehrbehelf zur Lehrveranstaltung. Wien: Universität. http://www.univie.ac.at/bevoelkerungsgeographie/Materialen/Skriptum/Bev-Skriptum.pdf  

Illés Sándor és Hablicsek László. 1996. A külső vándorlások népességi hatásai Magyarországon 1955-1995. között. Budapest.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet. (Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 58.)

Illés Sándor és Lukács Éva. 2002. Migráció és statisztika. Budapest.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet. (Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 71.)

Imhof, Arthur E. 1977. Einführung in die historische Demographie. München: Beck.

________. 1992.  (1985) Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen.. Budapest.: Akadémiai K. (Hermész könyvek)

Incze Miklós. 1953.  Magyarország a kapitalizmus általános válsága első időszakában. In: A magyar nép története. Budapest: Művelt Nép.  549-642.

Irmédi-Molnár László és Takács József. 1944. Magyarország kistérképei. Budapest: M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. (Az 1944. évi Földrajzi zsebkönyv melléklete.)

Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke. 2003. Budapest az ikerfőváros, 1860-1890. Budapest.: Helikon.

Jánki Gyula. 1939. Hitfelekezeti áttérések Magyarországon az 1919-1938. években. Magyar Statisztikai Szemle, no. 10: 1113-1120.

Jócsik Lajos. 1964. A világ kenyere ma és 2000-ben. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Joubert Kálmán és Gyenis Gyula. 2001. A 18 éves sorköteles ifjak egészségi állapota, testfejlettsége I. Budapest.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet. (Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 70.)

Józan Péter. 2008.  Válság és megújulás a második világháború utáni epidemiológiai fejlődésben Magyarországon. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.

Julier Ferenc. 1933. 1914-1918: a világháború magyar szemmel. Budapest: Magyar Szemle Társaság.

Kamarás Ferenc 1999. Terhességmegszakítások Magyarországon. In: Pongrácz Tiborné – Tóth István György. szerk. Szerepváltozások: jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest. TÁRKI. 190-216.

        http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99html

Kamarás, Ferenc. 2003.  Fertility preferences versus actual behaviour in Hungary. In: Kotowska, Irena and Janina Józwiak. eds. Population of Central and Eastern Europe. Challenges and opportunities.  Warsaw: Statistical Publishing.  165-188. (Central European Population Conference 2003 )

Kármán Tamásné. 1985. A népmozgalmi statisztika fejlődése Magyarországon 1. A hivatalos népmozgalmi statisztika fejlődése Magyarországon a statisztikai szolgálat megalakulásától a polgári anyakönyvezés elrendeléséig (1867–1894). Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int. (Történeti demográfiai füzetek, 1.)

Katus László. 1989.  Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában. In: Glatz, Ferenc. szerk. Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest.: Pallas.  193-200.

Keleti Károly. 1869. A népszámlálás. Pest: Ráth Mór.

________. 1875. Magyarország népesedési mozgalma 1864-73-ban és a cholera. Budapest.: Magyar Tudományos Akadémia K. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből ; 3/3.)

________. 1887. Magyarország népességének élelmezési statisztikája. Budapest: (Hivatalos statisztikai közlemények)

Keller Tamás. 2010.  Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban. Statisztikai szemle 88, no. 2: 141-153.

Kemény István és Janky Béla. 2003.  A cigány nemzetiségi adatokról. Kisebbségkutatás . 12, no. 2: 309-315.

Keményfi Róbert. 2001. A mérés lehetősége az etnikai, a vallási és a nemzeti kisebbség fogalmában. Történeti demográfiai évkönyv 2: 65-74.

Kempler Kurt. 1984. A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón 1888–1914. Budapest.: Medicina.

Kertesi Gábor és Kézdi Gábor. 1998. A cigány népesség Magyarországon: dokumentáció és adattár. Budapest.: Socio-Typo.

Kirk, Dudley. 1968.  Demography. In: Sills, David L. ed. International Encyclopedia of Social Sciences. New York - London: Macmillan and Free Press.

Kisbán Eszter. 1997.  Táplálkozáskultúra. In: Balassa Iván. szerk. Életmód. Budapest.: Akadémiai K.  417-583. (Magyar néprajz, 4.)

Klinger András. összeáll. 1972-1984. A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828-1900. Budapest: KSH.  8 kötet

________. szerk. 1992. Történeti statisztikai idősorok, 1867-1992. I. Népesség - népmozgalom. Budapest: KSH.

________. 1994.  A nemzetiségi statisztika Európában és Magyarországon. In: Kovacsics József. szerk. Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990). Az 1992. szeptember 2-5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai. Budapest.: KSH.  22-41.

________. főszerk. 1996 A. Demográfia. Budapest.: ELTE Állam és Jogtudományi Kar ; KSH.

________. 1996 B. Demográfiai alapismeretek . [Budapest.]: Corvinus. 256. (A hét szabad művészet könyvtára)

Kocsis Károly, Bottlik Zsolt és Tátrai Patrik. 2006. Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban (1989-2002). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. CD Rom.

Kogutowicz Károly. szerk. 1913. Atlasz a magyar történelem tanításához. Budapest: Magyar Földrajzi Intézet.

Kohut Mária, H. szerk. 1971. Források Budapest történetéhez II. 1873 - 1919. Budapest: BFL. (Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai, 2.)

Kovács Alajos. 1923. Az egyke és a népszaporodás. Magyar Statisztikai Szemle 1, no. 3-4: 65-79.

________. 1933. Belső vándorlások Magyarországon, különös tekintettel Heves vármegyére. Magyar Statisztikai Szemle, no. 6: 373-394.

________. 1935. Polgári házasság - egyházi esküvő. Magyar Statisztikai Szemle 13, no. 2: 87-99.

Kovacsics József. szerk. 1963. Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949 -ig. Budapest.: Közgazdasági és Jogi K.

________. 1996.  Történeti demográfia. In: Klinger András. szerk. Demográfia. Budapest.: ELTE Állam és Jogtudományi Kar – KSH.  411-468.

________. szerk. 1997. Magyarország történeti demográfiája 896–1995 : millecentenáriumi előadások . Budapest.: KSH.

Kubinyi András. 1996. A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi szemle 38, no. 2-3: 135-163.

________. 2001. A késő-középkori Magyarország történeti demográfiai problémái. Történeti demográfiai évkönyv 2: 105-120.

________. 2009 (1972). Parasztok városba költözése a középkor végén. In: Kubinyi András. Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. Budapest: BFL.  571-598.

Lakatos Miklós. 1996. A fogyatékosság számbavétele a magyar népszámlálásokban (1869–1949). Statisztikai szemle 74, no. 8-9: 694-713.

Laky Dezső. 1925. A gümőkórhalandóság Magyarországon a XX. század elején. Budapest: szerző. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 62.)

Laky Teréz. 2003. Magyarországi munkaerőpiac 2003. Budapest: Foglalkoztatási Hivatal.

Láng Lajos és Jekelfalussy József. 1884. Magyarország népességi statisztikája. Budapest: Athenaeum. (Magyarország Statisztikája, 1.)

Laslett, Peter. 1966.  The study of social structure from listings of inhabitants. In: Eversley, D. E. C., Peter Laslett, and E. A. Wrigley. ed. An introduction to English historical demography. London: Weidenfeld and Nicholson.  160-208. (Cambridge Group for the History of Population and Social Structure, 1.)

________. 1982.  Family and household as work group and kin group: areas of traditional Europe compared. In: Wall, Richard, Jean Robin, and Peter Laslett. ed. Family forms in historic Europe. Cambridge - Nem York  - London: Cambridge University Press.  513-563.

________. 1983 (1982).  A nő szerepe a nyugati család történetében. In: Sullerot, Evelyne. ed. A női nem - tények és kérdőjelek. Budapest: Gondolat.  483-508.

________. 1988.  The European family and early industrialization. In: Baechler, Jean, John A. Hall, and Michael Mann. ed. Europe and the rise of capitalism. Oxford: Blackwell.  234-241.

Le Roy Ladurie, Emmanuel. 1975.  Famine amenorrhoea (17-20th centuries). In: Forster, Robert and Orest Ranum. ed. Biology of man in history: Selection from the Annales. Baltimore-London: Johns Hopkins Press.  163-178.

Lexicon Locorum. 1920. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Budapest: Hornyánszky.

Lipszky János. 2005.(1808) A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804-1810). Budapest: Arcanum-Cartofil. DVD ROM.

Livi-Bacci, Massimo. 1999.  Két sziget, kétféle történelem: Írország és Japán. In: Livi-Bacci, Massimo. A világ népességének rövid története. Budapest: Osiris.  83-91. (Osiris könyvtár.)

Losonczi Ágnes. 1989. Ártó-védő társadalom. Ahogy a társadalom betegít és gyógyít... Budapest: Közgazdasági és Jogi K.

Lukács Ágnes B. 1966. Az 1831–32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége. Orvostörténeti közlemények, no. 40: 71-137.

Lukács Lajos. 1953.  Az abszolutizmus és a kiegyezés. A kapitalizmus fejlődése a dualizmus korában. In: A magyar nép története. Budapest: Művelt Nép.  335-448.

Mádai Lajos. 1983 A. Az 1872–1873. évi magyarországi kolerajárványról. Statisztikai Szemle 61, no. 10: 1047-1058.

________. 1983 B. Az utolsó nagy kolerajárvány demográfiai képe Európában és az Egyesült Államokban (1872–1873). Budapest.: KSH Népességtud. Kut. Int. (A Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései, 9.)

________. 1990. Hat nagy kolerajárvány és a halandóság Magyarország dél-dunántúli régiójában a XIX. században. Demográfia 33, no. 1-2: 58-95.

Magocsi, Paul Robert. 1993. Historical atlas of East Central Europe. Toronto: University of Toronto Press.

Magyar Statisztikai Évkönyv. 1871 – 2007. Magyar Statisztikai Évkönyv

Magyary-Kossa Gyula. 1929-1940. Magyar orvosi emlékek. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat.  1-4. kötet (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára)

Málnási Ödön. 1937. A magyar nemzet őszinte története. Budapest: Cserépfalvi.

Marquette, Catherine. 1997. Turning but not toppling Malthus: Boserupian theory on population and the environment relationship. Bergen: Chr. Michelsen Institute. (Working paper 1997, 16.)

McEvedy, Colin és Richard Jones. comp. 1978. Atlas of World population history. Harmondtsworth: Penguin.

Mende Balázs Gusztáv 2004. Járványos mindennapok: történeti idők betegségei. MTA Régészeti Intézet. Kollokviumi anyag. http://www.archeo.mta.hu/antropologia/jarvanytan1.htm

Mező Gyöngyi. 1968. Kunszentmiklós demográfiai viszonyai a XVIII. században családrekonstrukciók alapján. Szeged: 53-66 (Klny.).

Mike Gyula. 1927. Magyarország vérvesztesége a világháborúban. Magyar Statisztikai Szemle 5, no. 7: 623-633.

Mikrocenzus. 2005-2007. 2005. évi mikrocenzus. Budapest: KSH.  1-10 kötet

Mócsy István. 1983. The effects of World War I. The uprooted: Hungarian refugees and their impact on Hungary's domestic politics, 1918-1921. New York: Columbia University Press. (Atlantic Studies on Society in Change, 31.)

Morvay Judit. 1956. Asszonyok a nagycsaládban. Mátraalji palócasszonyok élete a múlt század második felében. Budapest.: Magvető. (Magyar könyvtár)

Nemeskéri János és Juhász Attila. 1983. A 18 éves sorköteles fiatalok testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota. Budapest.: [Stat. K. soksz.]. (A Népességtudományi Kutató Intézet közleményei, 53.)

Nemzetközi vándorlás. 1918. A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 67.)

Népmozgalom 1897. [1899]. A magyar korona országainak 1897. évi népmozgalma. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, 22.)

Népmozgalom 1903-1905. [1907]. A magyar korona országainak 1903., 1904. és 1905. évi népmozgalma. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 22.)

Népmozgalom 1909-1912. [1916]. A magyar korona országainak 1909., 1910., 1911. és 1912. évi népmozgalma. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 50.)

Népmozgalom 1919-25. [1929]. Az 1919-1925. évi népmozgalom. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 74.)

Népmozgalom 1926-1932. [1937]. A magyar korona országainak 1926 - 1932. évi népmozgalma. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 97.)

Népszámlálás 1869. [1871]. A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest: Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal.

Népszámlálás 1880. [1882]. A Magyar Korona Országaiban 1881. elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos háziállatok kimutatásával együtt . Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. 2 kötet

Népszámlálás 1900. [1902-1909]. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása I - X. rész. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal.  10 kötet (Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 1 - 2, 5, 9, 12, 14, 15 - 16, 18, 27.)

Népszámlálás 1910. [1912-1920]. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása I - VI. rész. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal.  6 kötet (Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 42, 48, 52, 56, 61, 64.)

Népszámlálás 1920. [1929]. Az 1920. évi népszámlálás VI. rész. Budapest: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 76.)

Népszámlálás 1941. [1947]. Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint . Budapest: Stephaneum.

Népszámlálás 1990. [1993]. 1990. évi népszámlálás. Anyanyelv, nemzetiség településenként 1980, 1990. Budapest: KSH.

Népszámlálás 2001. [2003]. Népszámlálás 2001. 6.21. Összefoglaló adatok. Budapest: KSH. CD Rom.

Nyárády R. Károly. 2003. Erdély népesedéstörténete. [Budapest.]: KSH Levéltár ; ELTE Román Filológiai Tanszék.  (Transylvanica varietas)

Oláh Andor. 1986. "Újhold, új király!" A magyar népi orvoslás életrajza. Budapest.: Madách ; Gondolat.

Omran, A. R. 1971.  The epidemiological transition. Milbank Memorial Fund Quarterly 49, no. 4: 509-538.

Paládi-Kovács Attila. vál. szerk. bev. 1985. Magyar tájak néprajzi felfedezői. Budapest.: Gondolat. (A magyar néprajz klasszikusai .)

________. szerk. 2004.  (2000) Társadalom . Budapest: Arcanum. CD Rom. (Magyar Néprajz, 8.)

Parádi Jenő. 1940. Az 1914/18-as világháború magyar hadirokkantjainak és egyéb károsultjainak seregszemléje. (Időszerű statisztikai tanulságok.). Magyar Statisztikai Szemle 18, no. 7: 568-614.

Perjés Géza. 1979. Mohács. Budapest.: Magvető.

Petrilla Aladár. 1943. Közegészségügyi statisztika I. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat.

________. 1959. A hevenyfertőzőbetegségek hazai járványtani sajátosságainak változása az utolsó fél évszázad alatt Egészségtudomány 3: 357-75.

________. 1961.  Részletes járványtan. 3. átd. kiad. Budapest: Medicina.

Pfister, Christian. 1994. Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie, 1500-1800. München: Oldenbourg. (Enzyklopädie Deutscher Geschichte, 28.)

Pilch Jenő. szerk. 1928. A világháború története. Budapest: Franklin.

Post, John D. 1977. The last great subsistence crisis in the Western World. Baltimore; London: Johns Hopkins UP.

Poszvék Sándor. szerk. 1903. A magyarországi ág. hitv. evag. keresztyén egyház névtára az 1903. évben. Sopron: Romwalter.

Pounds, Norman J. G. 2003.  (1990) Európa történeti földrajza. Budapest: Osiris.

Prinz Gyula és Teleki Pál. 1936-1938. Magyar föld, magyar faj. III. Budapest: Egyetemi Nyomda.

Puskás Julianna. 1982. Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880–1940. Budapest.: Akadémiai K.

Ravasz István. 2003.  Magyarország vesztesége a XX. századi világháborúban. In: Ravasz István. Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX.. századi világháborúban. Budapest: Puedlo.  242-249.

Regöly-Mérei Gyula. 1969. Fejezetek a fertőző betegségek történetéből. Orvostörténeti közlemények 50: 57-86.

Reher, David S and Roger Schofield. ed. 1993. Old and new methods in historical demography. Oxford: Clarendon Press.

Rigler Gusztáv. 1922. A közegészségtan és a járványtan rövid tankönyve. Szeged: Városi ny.

Sandgruber, Roman. 2001. Illustrierte Geschichte Österreichs: Epochen, Menschen, Leistungen. Wien: Pichler.

Schwartner, Martin. 1798. Statistik des Königreichs Ungern. Ein Versuch. Pest: Trattner.

Séguy, Isabelle. 2001. La population de la France de 1670 á 1829: l'enquéte Louis Henry et ses données. Paris: INED.

Semlyén István. vál., előszó, jegyz. ell. 1982. Népesedésrobbanás - egyke. Bukarest: Kriterion. (Téka.)

Simon Katalin. 2010. Mesterségből hivatás. Sebészmesterek és orvosdoktorok Magyarországon az egységes orvosi képzés bevezetéséig. Korall 11, no. 42: 77-102.

Snyder Árpád. 1946. Becslés Magyarországnak a második világháború következtében elszenvedett emberveszteségeiről. Magyar Statisztikai Szemle 24, no. 1-6: 1-4.

Sós József. 1942. Magyar néptáplálkozástan. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára, 137.)

Spéder, Zsolt and Ferenc Kamarás. 2008.  Hungary: Secular fertility decline with distinct period fluctuations. Demographic research 19, no. 18: 599-664.

Stark Tamás. 1989. Magyarország második világháborús embervesztesége. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 3.)

________. 2001. Háborús népességmozgás a Kárpát-medencében (1938-1948). Történeti demográfiai évkönyv 2: 389-411.

Szabady Egon. szerk. 1964. Bevezetés a demográfiába. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Szabó A. Ferenc. 1998. Egymillióval kevesebben... Emberveszteségek, népesedési tendenciák, és népesedéspolitika Magyarországon (1941-1960). Pécs: Pannonia könyvek. (Pécsi tudománytár)

________. 1999. Népesedési helyzet és népesedéspolitika Magyarországon a II. világháború utáni években. Századok 133, no. 5: 959-981.

Szabó István. 1937. Ugocsa megye. Budapest: MTA. (Magyarság és nemzetiség, 1.)

________. 1941. A magyarság életrajza. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.

________. 1971.  (1966) A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X–XV. század). 2. kiad. Budapest.: Akadémiai K.

Szakály Ferenc. 1988. Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. Valóság 31, no. 3: 39-51.

________. 1990. Trianon török kori gyökerei. História 12, no. 3: 5-7.

Szarvas András. 1932. A rossz szokások, babona és a kuruzslás szerepe a tuberculosis elterjedésében az Alföldön. Népegészségügy 13, no. 1: 28-32.

Szél Tivadar. 1925. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek nemzetközi összehasonlítása (1919-1923).  Magyar Statisztikai Szemle 3, no. 1-2: 16-32.

________. 1930. Egészségügyi statisztika orvosok és orvostanhallgatók számára. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára, 124.)

________. 1933. A vegyes házasság. Magyar Statisztikai Szemle 11: 705-718.

________. 1942. A budapesti törvénytelen születések. Városi Szemle 28, no. 2: 161-179.

________. 1943. A külső vándormozgalom újabb alakulása. Magyar Statisztikai Szemle 21, no. 2-3: 83-102.

Szigeti Ernő. 202. Község, város, jogállás. A magyar településhálózat közigazgatási térszerkezetének néhány kérdése. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet.

Szilágyi Miklós. 2000.  Mezőberény. In: Paládi-Kovács Attila. szerk. Társadalom. Budapest: Akadémiai Kiadó.  966-976. (Magyar Néprajz, 8.)

Szukicsné Serfőző Klára. 2000. A termékenység változásának néhány jellemzője a legutóbbi nyolc évtizedben Demográfia 43, no. 4: 445-76.

Tafeln. 1840 (1842). Tafeln zur Statistik der oesterreichischen Monarchie. Wien: K. k. Hof- und Staatsdruckerei.

Tálasi István. 1977. Kiskunság. Budapest: Gondolat. (Magyar Néprajz.)

Tamásy József. 1969. A lokális endogámia alakulása Magyarországon. Demográfia 12: 79-86.

Tárkányi Ákos. 2006. A gyermekszám és a vallásosság kapcsolata Demográfia 49, no. 1: 68-84.

Thirring Gusztáv. 1938. Magyarország népessége II. József korában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Thirring Lajos. 1940. A kereső népesség születési hely és foglalkozás szerint. Magyar Statisztikai Szemle 18, no. 10: 821-852.

________. 1963.  Magyarország népessége 1869–1949 között. In: Kovacsics József. szerk. Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949 -ig. Budapest.: Közgazdasági és Jogi K.  221-388.

________. 1978. A magyar népszámlálások külterületi statisztikái. 1 - 2. Statisztikai Szemle 56, no. 8-10: 810-841, 973-981.

Tokody Ödön. szerk. 1880. A magyarországi római és görög katholikus papság egyetemes névtára 1880-ra I. Temesvárott: Csanád Egyházmegyei Könyvnyomda.

Tomka Miklós. 1994. Felekezeti szerkezet, felekezeti reprodukció. Statisztikai szemle 72, no. 4-5: 329-343.

Tóth István György. 1991.  A törvényes és törvénytelen szerelem konfliktusai a 18. századi magyar falvakban. In: Varga László, Á. szerk. Rendi társadalom - polgári társadalom, 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. Salgótarján: Nógrád M. Lvt.  45-50.

Történelmi világatlasz. 1997. Történelmi világatlasz. Budapest: Cartographia.

Vadkerty Katalin. 1999. A belső telepítések és a lakosságcsere. Pozsony: Kalligram. (Mercurius könyvek.)

Vallin, Jacques and France Meslé. 2004.  Convergences and divergences in mortality. A new approach to health transition. Demographic research Special collection 2, no. 2: 1-43.

Vukovich Gabriella. 1988.  A demográfiai öregedésről. In: Széman Zsuzsa. szerk. Nyugdíjkor(határ). Budapest: Kossuth - MNOT.  29-43.

Wellmann Imre. 1989.  Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In: Ember Győző és Heckenast Gusztáv. szerk. Magyarország történetyíe 1686–1790. I. Budapest.: Akadémiai K.  25-80. (Magyarország története tíz kötetben, 4/1.)

Wesselényi István. 1983. Sanyarú világ. Napló 1703-1708 I. 1703-1705. Bukarest: Kriterion.

Wachter, Kenneth W, Eugene A. Hammel and Peter Laslett. 1978. Statistical Studies of Historical Social Structure. New York-San Francisco-London: Academic Press.  (Population and Social Structure)

Willigan, J. Dennis and Katherine A. Lynch. 1982. Sources and methods of historical demography. New York-London: Academic Press. (Studies in Social Discontinuity.)

Winkle, Stefan. 2005. Geisseln der Menschheit: Kulturgeschichte der Seuchen. 3. kiad. Düsseldorf: Artemis&Winkler.

Winkler, Wilhelm. 1919. Die Totenverluste der öst.-ung. Monarchie nach Nationalitäten. Wien: Seidl & Sohn.

Wolf, Josef. Hrsg. 1995. Quellen zur Witschafts-, Sozial- und Verwaltungsgeschichte des Banats im 18. Jahrhundert. Tübingen: Inst. für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde. (Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde. Materialen, Heft 5.)

Wrigley, E. A. eds. 1966. An introduction to English historical demography. London: Weidenfeld and Nicholson. (Cambridge Group for the History of Population and Social Structure, 1.)

________. 1973.  (1969) Népesedés és történelem. Budapest: Kossuth.

Wrigley, E. A. et al. 1997. English population history from family reconstitution, 1580-1837. Cambridge: Cambridge University Press. (Cambridge Studies in Population, Economy and Society in Past Time, 32.)

Wrigley, E. A. and Roger Schofield. 1981. The population history of England, 1541-1871: A reconstruction. London: Arnolds.

Zelinsky Wilbur. 1971. The hypothesis of the mobility transition Geographical Review: 219-49.

________. 1973. The Cultural Geography of the United States.Prentice Hall.

Zsigmond Gábor. vál. szerk. bev. 1979. Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely a parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest.: Gondolat. (A magyar néprajz klasszikusai.)